Foxi

[izsitibi]

Szevasztok Sporttársak!
Mivel személy szerint most próbáltam először használni klikkert, mint kiképzési segédeszközt gondoltam megosztom veletek a tapasztalataimat.
Mivel szeretett fajtánk, nem igazán bírja a parforce képzést (nagy bánatomra  ) ezért én náluk már eddig is csak a "finomabb" eszközöket részesítettem előnyben. Nálam született, most 12 hetes kölyköknél (egy szuka egy kan) kb. egy hete kezdetem el ezt a kütyüt alkalmazni, és megdöbbentett az eredmény. Nem tudom, hogy mennyire lesz jó a végső eredmény, de mára eljutottunk odáig (egy hét!!!), hogy mindkét kicsi pórázon vezethető, fordulatok jobbra-balra, szabadon követés fordulatokkal, ültetés. A behívás már ment korábban is . Tegnap kezdtük a fektetést, szerintem vasárnapra ez is rendben lesz.
Légszimattal mindketten kb. 10 négyzetméternyi területen pillanatok alatt megtalálják a negyed virslikarikát(rálövés helye ), 15-20 lépéses csapán mennek póráz nélkül.
Nem is maga az eredmény ami meglepett, hanem ez a befogadóképesség ebben a korban, ennyi idő alatt, a feladatok végrehajtása közben fent a farok és csóválnak, és ami nem mellékes fognak mint a satu, mellmagasságban megtarthatók az általuk fogott gereznán, műkotorékból a görénybőrt "tolatva" kihúzzák- nem puhulnak. Elgondolkodtató (tudom), hogy ezeket a feladatokat korábban akár több hónapig is gyurmáztam mire elfogadható szintre jutottak. Érdekes, hogy most nem kell megvárni míg felnő a kutya, mióta elkezdtem így összerakni őket, látom rajtuk, hogy ők is akarják, tetszik nekik a meló már az első pillanattól kezdve.   
Ha esetleg valamelyikőtöknek komolyabb tapasztalatai is vannak ezekkel a módszerekkel kapcsolatban legyen kedves ossza már meg itt velünk.     

[kikinda]

Szevasztok Sporttársak!
Mivel személy szerint most próbáltam először használni klikkert, mint kiképzési segédeszközt gondoltam megosztom veletek a tapasztalataimat.
Mivel szeretett fajtánk, nem igazán bírja a parforce képzést (nagy bánatomra  ) ezért én náluk már eddig is csak a "finomabb" eszközöket részesítettem előnyben. Nálam született, most 12 hetes kölyköknél (egy szuka egy kan) kb. egy hete kezdetem el ezt a kütyüt alkalmazni, és megdöbbentett az eredmény. Nem tudom, hogy mennyire lesz jó a végső eredmény, de mára eljutottunk odáig (egy hét!!!), hogy mindkét kicsi pórázon vezethető, fordulatok jobbra-balra, szabadon követés fordulatokkal, ültetés. A behívás már ment korábban is . Tegnap kezdtük a fektetést, szerintem vasárnapra ez is rendben lesz.
Légszimattal mindketten kb. 10 négyzetméternyi területen pillanatok alatt megtalálják a negyed virslikarikát(rálövés helye ), 15-20 lépéses csapán mennek póráz nélkül.
Nem is maga az eredmény ami meglepett, hanem ez a befogadóképesség ebben a korban, ennyi idő alatt, a feladatok végrehajtása közben fent a farok és csóválnak, és ami nem mellékes fognak mint a satu, mellmagasságban megtarthatók az általuk fogott gereznán, műkotorékból a görénybőrt "tolatva" kihúzzák- nem puhulnak. Elgondolkodtató (tudom), hogy ezeket a feladatokat korábban akár több hónapig is gyurmáztam mire elfogadható szintre jutottak. Érdekes, hogy most nem kell megvárni míg felnő a kutya, mióta elkezdtem így összerakni őket, látom rajtuk, hogy ők is akarják, tetszik nekik a meló már az első pillanattól kezdve.   
Ha esetleg valamelyikőtöknek komolyabb tapasztalatai is vannak ezekkel a módszerekkel kapcsolatban legyen kedves ossza már meg itt velünk.     

Dícséretes! Ez jó dolog, ha meg vagy elégedve a haladásukkal.
Számomra az nem derül ki az írádosból, hogy hogyan függ össze a több felsorolt dolog a klikkeléssel.
Nem lehet, hogy simán jók a kutyák és mennek maguktól?
Az a klikkelés, amit én ismerek, a végén következik, nem pedig azzal veszem rá bármire.
Esetleg, ha lenne egy kis időd és leírnád. Akár csak privát üzenetben is.
üdvözlettel
kikinda

[izsitibi]

Szia Kikinda!
Pont ezért kértem segítséget a klikkerezéssel kapcsolatban, mert mint említettem én is csak kóstolgatom .
Nem hiszem, hogy a kutyuskák maguktól lennének ennyire "jók". Megírom itt a tapasztalataimat, hátha ide téved egy szakavatottabb tréner és kijavít, ha valami nagy baromságokat írnék.
Na szóval szerintem azért megy ilyen jól mert elég sokat tudok velük foglalkozni. Én magamat inkább "maradinak" tartom kutyás téren, ami alatt azt értem, hogy mindig látványosan felkészülök a feladatokra, kutya, felszerelés rituálisan elő, kisétálunk a pályára-területre és meló. Most, hogy volt néhány unalmas percem ráakadtam erre a módszerre és gondoltam kipróbálom. Annyin változtattam, hogy nincs semmi előkészület, ráhangolódás, amikor kutya van a közelemben mindig nálam van a klikker és a jutalomfalatok is. Az előkondicionálás után, amint valami olyat produkál ami úgy gondolom, hogy jó lesz még valamire nyomom a klikket és a kaját. Tehát nincs külön kiképzési idő, hanem a napirendünk része lett, ha megyek a kazánra rakni, sétálni a kisfiammal, kertészkedni, sört inni stb mindig van néhány ilyen pillanat. Az ültetés volt a legegyszerűbb: mikor teljesen mással foglalkozom amire persze a kölyök is kíváncsi, eleinte csak ugrándozik, de egy idő után le fog ülni, klikk és kaja. Így ment ez néhány napig mindenféle parancs nélkül, majd egy idő után amikor ülni készült mondtam is, és most már előbb adom a parancsot és ő végrehajtja- és innentől már a jó öreg Pavlové az érdem a reflexek alakulása terén. A többi feladatot is ugyanígy építettem fel. Arra ügyelek, hogy a kaját mindig fentről adom, ezzel rászokik a kutya a felfelé nézésre és így a szemkontaktus is szinte magától alakul ki.
Tehát nem a klikkerrel veszem rá az új feladatokra, azzal csak a megerősítés van, akkor amikor a klasszik-módszernél a vezető döngetné a kutya oldalát, hogy majd beszakad és mondja, hogy "jóóól van Bundás" . Mivel a két módszer között a ráerősítés időtartamában van a legnagyobb különbség, természetes, hogy a klikk rövidke hangjával pontosabb lesz a feladatvégrehajtás, mert ezt pont akkor kapja, amikor csinálja, nem előbb és nem utóbb.   
Remélem érthető így, ha valami nem tiszta, kérdezz, és ha tudok válaszolok!
üdvözlet: izsitibi

[Silvestris]

Szia Izsitibi!

Más témában érdeklődnék az ebeiddel kapcsolatban. Én eddig kizárólag hajtáson találkoztam ezzel a remek fajtával, arról a munkavégzésükről vannak infóim. Azt kérdezném, hogy a foxinak milyen hajlama van a csapázásra, pláne az alacsony orral való nyomozásra? Te vezetékkel keresel a kutyáiddal? Ha igen, akkor hogyan viszonyulnak ehhez?
 

[izsitibi]

Itt is  Silvestris!
A hajlam szerintem minden kutyában benne van, más kérdés, hogy mi az amit erősítünk bennük, milyen munkát várunk el tőlük. Nekem nagyon tetszik ahogy dolgoznak, semmivel sem problémásabb csapázásra kiképezni őket mint más fajtákat. Természetükből kifolyólag talán lehet azt mondani, hogy temperamentumosabbak mint a tacskó. A csapát nem olyan "komótosan" dolgozzák ki sokkal élénkebb a mozgásuk, lehet, hogy ezért gondolják azt, hogy a munkájuk felületes, pedig nem. Volt olyan kutyám akivel a klasszikus nyomkövétést (emberi nyom) is keményen nyomtuk nem csak a természetben, hanem településen belül aszfalton, járdán stb. Ezt a fajta munkát (próba gyanánt!) én mindenképpen komolyabb kihívásnak tekintem, mint egy sebzett vad csapáját, ahol sokkol intenzívebben megmaradnak a szagok.
Csapázásra 6-7 m-es vezetéket használok. A kérdésed utolsó részét nem értem. Már a vezetékhez vagy magához a csapázáshoz hogy viszonyulnak?
Felkeltek a kakasok is úgyhogy indulás mert nem érek le eligazításra és még a végén kizárnak a -ból, ha nem hallgatom végig a baleseti oktatást
További szép vadásznapot mindenkinek!             
 

[Silvestris]

Tibi! 

Köszi a választ. Az utolsó kérdésem a vezetékhez való viszonyra irányult, de megkaptam arra is a választ.

Köszi!

[manipulus]

Szia Kikinda!
Pont ezért kértem segítséget a klikkerezéssel kapcsolatban, mert mint említettem én is csak kóstolgatom .
Nem hiszem, hogy a kutyuskák maguktól lennének ennyire "jók". Megírom itt a tapasztalataimat, hátha ide téved egy szakavatottabb tréner és kijavít, ha valami nagy baromságokat írnék.
Na szóval szerintem azért megy ilyen jól mert elég sokat tudok velük foglalkozni. Én magamat inkább "maradinak" tartom kutyás téren, ami alatt azt értem, hogy mindig látványosan felkészülök a feladatokra, kutya, felszerelés rituálisan elő, kisétálunk a pályára-területre és meló. Most, hogy volt néhány unalmas percem ráakadtam erre a módszerre és gondoltam kipróbálom. Annyin változtattam, hogy nincs semmi előkészület, ráhangolódás, amikor kutya van a közelemben mindig nálam van a klikker és a jutalomfalatok is. Az előkondicionálás után, amint valami olyat produkál ami úgy gondolom, hogy jó lesz még valamire nyomom a klikket és a kaját. Tehát nincs külön kiképzési idő, hanem a napirendünk része lett, ha megyek a kazánra rakni, sétálni a kisfiammal, kertészkedni, sört inni stb mindig van néhány ilyen pillanat. Az ültetés volt a legegyszerűbb: mikor teljesen mással foglalkozom amire persze a kölyök is kíváncsi, eleinte csak ugrándozik, de egy idő után le fog ülni, klikk és kaja. Így ment ez néhány napig mindenféle parancs nélkül, majd egy idő után amikor ülni készült mondtam is, és most már előbb adom a parancsot és ő végrehajtja- és innentől már a jó öreg Pavlové az érdem a reflexek alakulása terén. A többi feladatot is ugyanígy építettem fel. Arra ügyelek, hogy a kaját mindig fentről adom, ezzel rászokik a kutya a felfelé nézésre és így a szemkontaktus is szinte magától alakul ki.
Tehát nem a klikkerrel veszem rá az új feladatokra, azzal csak a megerősítés van, akkor amikor a klasszik-módszernél a vezető döngetné a kutya oldalát, hogy majd beszakad és mondja, hogy "jóóól van Bundás" . Mivel a két módszer között a ráerősítés időtartamában van a legnagyobb különbség, természetes, hogy a klikk rövidke hangjával pontosabb lesz a feladatvégrehajtás, mert ezt pont akkor kapja, amikor csinálja, nem előbb és nem utóbb.   
Remélem érthető így, ha valami nem tiszta, kérdezz, és ha tudok válaszolok!
üdvözlet: izsitibi

Véééééégre valaki ,megértette, hogy mi a klikker lényege és hogy kell használni 

[izsitibi]

Jó reggelt
Na végre egy írástudó is bekapcsolódott  !
Várjuk a jó tanácsokat és az ötleteket, akár az elhangzottakkal kapcsolatban is.

[manipulus]

Bár én is a hőskorban kezdtem kutyát képezni és akkor Mr. Parforce volt az isten, de próbálok nyitott lenni az új dolgok felé is. Amikor elkezdtem a Tacskóimat kiképezni, rá kellet jönnöm, hogy ez a fajta alkalmatlan erre a jól bevált, hagyományos módszerre. Ekkor kezdtem el nézelődni az új dolgok iránt. Megtaláltam a klikker módszert, de meg kell mondjam a nevéből itélve arra számítottam, hogy hasonlatos lesz a teletakthoz. De nem voltam rest és rögtön beiratkoztam egy tanfolyamra. Na ott aztán olyan dolgokat láttam, amitől kicsit leesett az állam. Nagyon jó módszer ez, ha az ember rengeteg időt szán rá.
Nem tudom, hogy Tibi Te honnan tudod, hogy miként kell nekikezdeni a tanításnak és hogyan kell haladni vele, de nagyon jól elkaptad a fonalat. Sokan azt hiszik, hogy a klikker maga a dicséret és kattingatnak veszettül össze-vissza. Pedig nem erről van szó. Mint amit mondtál Te is, ez csak egy eszköz arra, hogy gyorsan meg tudjuk erősíteni a kutyát abban, hogy jól csinálja a dolgát. Azt szoktam mondani, hogy akkor csinálja valaki jól a klikkerezést, ha el tudja hitetni a kutyájával, hogy Ő irányít minket és nem mi Őt. Itt nem kellenek, főleg az első időben vezényszavak, mert azt akarjuk, hogy a kutyánk ki akarja találni azt, hogy mit is várunk Tőle. Kitalálunk egy feladatot és akkor klikkelünk amikor látjuk, hogy elkezdte az első mozdulatot. A kutya úgy is addig fog próbálkozni (persze, ha előtte rendesen megcsináltuk az alap kondicionálást) amíg rá nem jön, hogy mit várunk el tőle. Nagyon jó érzés azt látni, hogy hang nélkül rá tudjuk vezetni a kutyát arra, hogy azt csinálja amit mi akarunk. 

Sajnos minden kutyámnál elkezdtem a klikkerezést és az alap dolgokig mindig el is jutottunk, de sajnos soha nem volt kitartásom huzamosabb ideig csinálni  . De mindig nagyon megfogadom. Most megint van 2 kölyköm és a hétvégén úgy néz ki lesz egy új kutyám. Őket szeretném klikkerrel kiképezni.

[Horváth Dániel]

Szevasztok Sporttársak!
Mivel személy szerint most próbáltam először használni klikkert, mint kiképzési segédeszközt gondoltam megosztom veletek a tapasztalataimat...

Szia!

Engem is foglalkoztat a klikker használata. Vettem is egyet, olvastam is róla sokat, de valahogy még nem szántam rá magam, a bevetésre. Nem tudom mennyire használható ez idősebb kutyáknál? Mi módon lehetne a "tilos" dolgokról való leszoktatásra használni? Mivel ez éppen megerősítést jelent a kutya számára így kicsit tanácstalan vagyok a kérdésben. Soma kutyámmal nem az a gond, hogy nem tudja mit kell tennie, hanem az, hogy néha olyan dolgokat tesz, amit én nem szeretnék. Vagy ez reménytelen dolog már? Mások tanácsait is szívesen veszem ez ügyben.

Üdv
Dani

[izsitibi]

 
Csaba, én is így voltam ezzel a dologgal- mivel korábban csak szolgálati fajtákkal dolgoztam, az első hibát nyilván ott követtem el, hogy a foxiktól is ezt a fajta munkát és mentalitást vártam el. Megvárni míg testileg beérik és máris rá lehet tenni a "szögest" és pikk-pakk kész az engedelmes munka. Két nagyon elrontott kutya után a harmadiknál már beláttam, ez itt nem működik, erre nyomatékosan fel is hívom az újdonsült gazdik figyelmét . Azóta kísérletezgetek, hogy mi és hogy működne jobban, és így jutottam el most a klikkerhez. Nekem sajnos tanfolyamra nem volt lehetőségem és még csak olyan embert sem találtam a közelemben aki ezzel komolyabban foglalkozni, így olvastam, olvastam és olvastam is egy kicsit a témáról . Miután az elméleti részét megértettem, hogy miként is működik ez, már nem is tűnt olyan ördöginek- bár végső ítéletet csak akkor mondok, ha teljesen készen leszünk . Sajnos ilyen témában sehol nem találtam még fórumot se, ahol "osztanák az észt", pedig biztos sok érdekes praktikára lehetne szert tenni.
Dani, ajánlják ezt a módszert képzett, felnőtt kutyáknak is további feladatokhoz, de én, ennek ellenére egy jól összerakott kutyán biztosan nem kezdenék el kísérletezni, ha csak apróbb csiszolgatásokra van szükséged. "Tilos" oktatás itt nem létezik, ennek az elmélete is egy nagy fekete lyuk számomra. Ezt elméletileg úgy csinálják, hogy egyszerűen nem erősítenek rá az általunk "pfuj rosz"-nak titulált dolgokra, és bíznak benne, hogy a nem kívánt magatartás egyszer csak elmarad - ezt gyermeknevelésnél is hallottam már, de el sem tudom képzelni, hogy működjön. Ha mindent ráhagyunk szerintem a fejünkre fog nőni- mi lehet a jobb a számára egy darab virsli (akár óriási) vagy hajkurászni valami állatokat, amiből néha el is lehet kapni egyet-egyet. Én ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy a kutya ösztönös vadászati képességeit se nyomjam el, hogy saját magam állítok be olyan szituációkat, melyekben megértetem vele, hogy mi az ami számomra és számára is előnyös- pl. vadűzés alapból rossz, ha magától megindul egyszerűen nem engedem el, hanem valami egész mást csinálok amiből nem mehet el, majd mikor látom 100 %-osan a feladatra koncentrál engedem, had menjen.
Mi az amiről Te le szeretnéd szoktatni Soma kutyádat? Mond el hátha lesz valami ötlet  a megoldásra.
  izsitibi
           

[Horváth Dániel]

Szia Tibi!

Én is hasonló képen gondolom, hogy nála már nem nagyon lehet mire használni, ami a vadászati kiképzését illeti. Amit én szeretnék, azt tudja. Hacsak nem a helyben maradás javítására, mert azt néha elfelejti. Bár ott éppen nem azonnal kell a megerősítés, hanem sokkal később, így nem tudom erre alkalmas-e egyáltalán a klikker.
Amik idegesítő tulajdonságai, azok a következők: 1. mindent megeszik szinte, ami valamennyire is ehető (faágak, toboz, macska ürülék, széna, birkabőr darabok, stb). Pedig nem éhezik, és jó minőségű tápot kap, mellé rendes főtt kajákat, stb.
2. Szinte mindenkit nagyon szeret, ami nem baj, de ezt ki is nyilvánítja, néha idegesítő ugrálás kíséretében. Akár az utcán sétálva is, ha számára szimpatikus egyén jön szemben. Nem gond, ha idegen az se.
Ezeket nem bánnám, ha mellőzné. Amúgy nagyon rendes kis tacskó, persze a tacskók tulajdonságaival felvértezve.

Üdv
Dani

[manipulus]

Szia Tibi!

Én is hasonló képen gondolom, hogy nála már nem nagyon lehet mire használni, ami a vadászati kiképzését illeti. Amit én szeretnék, azt tudja. Hacsak nem a helyben maradás javítására, mert azt néha elfelejti. Bár ott éppen nem azonnal kell a megerősítés, hanem sokkal később, így nem tudom erre alkalmas-e egyáltalán a klikker.
Amik idegesítő tulajdonságai, azok a következők: 1. mindent megeszik szinte, ami valamennyire is ehető (faágak, toboz, macska ürülék, széna, birkabőr darabok, stb). Pedig nem éhezik, és jó minőségű tápot kap, mellé rendes főtt kajákat, stb.
2. Szinte mindenkit nagyon szeret, ami nem baj, de ezt ki is nyilvánítja, néha idegesítő ugrálás kíséretében. Akár az utcán sétálva is, ha számára szimpatikus egyén jön szemben. Nem gond, ha idegen az se.
Ezeket nem bánnám, ha mellőzné. Amúgy nagyon rendes kis tacskó, persze a tacskók tulajdonságaival felvértezve.

Üdv
Dani

Szia Dani!

Ahogy a Tibi is írta a klikker nem igazán alkalmas a negatív dolgok kiküszöbölésére, hacsak nem tudsz helyette pozitív dolgot erősíteni. De amiket leírtál azokat nem igazán. A mindent megevés nem feltétlenül az éhezésből adódik, hanem vagy rossz beidegződés, vagy valamilyen hiánypótlás. Lehet, hogy valamire szüksége van a szervezetének és így próbálja pótolni. Milyen tápot etetsz és milyen arányban a főtt étellel?
Az ugrálás és az idegen emberek szeretete meg szerintem pozítív inkább. Jelzi, hogy tiszta idegrendszerű a kutyád. Bár ha Téged zavar akkor leszoktathatod (bár nem hiszem, hogy sikerül  , mert TACSKÓ).

[Horváth Dániel]

Szia Csaba!

Majd a tacskósban válaszolok, nem bomlasszuk ezt a témát.

Üdv, Dani

[izsitibi]

Úgy látom a foxis sporik nem nagyon kapcsolódnak be a témába, úgyhogy csak a borzebesekenek
Én is főként száraz tápot etetek, kajamaradékot egyáltalán nem, mert korábban ettől nagyon válogatósak lettek. Azt, hogy mindent összeesznek én úgy tudtam kezelni, hogy kb heti rendszerességgel a táp mellé vagy helyett valami nyers árút- csirkét, marhát, nyulat vagy amihez hozzájutok- adok. Véleményem szerint akármilyen tápot is találnak ki a kutyának mint ragadozónak szüksége van és lesz nyers húsra és a csontokra. Arra ügyelek, hogy ez friss és jó minőségű legyen, mikor erre ráálltam leszoktak a "szemétszedésről". Gondolom ez tartalmaz annyi természetes valamit amire szüksége van a kis gyomruknak . 
A helyben maradás ráerősítésére szerintem lehet használni a klikkert. Miután a droppolás (célszerűségből) már simán megy azt kell megértetni az ebbel, hogy a jutalom ugyanazon testhelyzet hosszabb idejű kitartásáért és nem új cselekményért jár. És persze rengeteget gyakorolni, minél változatosabb szituációkba. Amíg nem érzem úgy hogy bármeddig hátrahagyható élesben soha nem fektetem el, mert egy ilyen próbálkozása, amibe nem tudok belejavítani csak visszavetné az addigi eredményeket. Nálam a kikötés vagy a tárgy hátrahagyása nem vált be, csak megkeverte a végrehajtást, úgyhogy ezeket mellőzöm.
Az idegenekre/ismerősökre való felugrálás vagy túlzott haverkodásról már korábban beszéltünk: egyszerűen ne enged meg se te se bárki hogy felugráljon, ha felugrik ne dicsérd meg, ne simogasd, csak egyszerűen, de határozottan told el, lökd le magadról (és kérj meg erre mindenkit, hogy tegyen így akire felugrál) és mikor a földön van minden lába akkor kap nagy dicséretet és juti-falit, idővel rá fog jönni, hogy nem kell ahhoz ugrálni, hogy szeressék!
üdv.: Izsitibi