Jogszabályok

[Steve]

Remélem boldog az a sok idióta ,aki megválasztotta őket, és kussolt amikor el lehett volna takatrítani ezt a rothadt tolvaj bagázst....

[jan]

Szervusztok!

Eladó egy ország! Ez alól a vadgazdálkodás sem képez kivételt.
Itt van egy gyönyörű cikk

Üdv. forsterh

Csak a cikk második felére tudok reagálni.
Eddig is piszkálta a csőrömet ez a dolog, de most eléggé eldurvult a helyzet. Ugyanis ha az erdősítésben 30% (?)-ot meghaladó minőségi vadkár keletkezik, (csúcsrügyek lerágása, általában) akkor a vadgazdálkodót -ahogy a cikk is írja- automatikusan bírságolja az erdészeti hatóság. Mivel az állami erdészeteknél általában a vadászati jogot is az erdészet gyakorolja, eddig nem okozott gondot az erdei vadkár, "házon belül" el lehetett intézni. Viszont mostantól a saját erdősitésében megjelenő vadkárért még bírság is jár, ez pedig elég drasztikus válaszlépést váltott ki némely erdőgazdaságból.
Pontosan arról van szó, hogy egyrészt "kerítési verseny" kezdődik, másrészt azonnal idényen kívüli elejtést kértek minden szóbajöhető vadfajra. Amit a hatóságok meg is adtak sok helyen, így aztán -tessék jól megkapaszkodni- néhány helyen pillanatnyilag is nagy elánnal lövik "az utódot nem vezető nőivarú egyedet", legyen az gím, dám, vagy őz.  

A hivatásosok erősen szívják a fogukat, hogy talán az üzekedés ill. a bőgés előtt nem kéne aprítani a tarvadat, de az ő véleményükre per pillanat senki sem kíváncsi, ugyanis ha valóban úgy lesz, ahogy a törvény előírja, és a bírság mértéke is akkora lesz mint amit rebesgetnek, akkor az néhány erdészetnek KO-t jelent, főleg olyan helyeken, ahol eddig az eredményes vadgazdálkodás érdekében kicsit "elengedték" a vadállományt.

Szóval azt végre tudomásul kéne venni, hogy ha természetszerű erdőgazdálkodást akarunk folytatni, (amit ugye mindenki óhajt) akkor nem lehet ennyi vad az erdőben.
Ha pedig inkább a vadgazdálkodásból akarunk pénzt csinálni, akkor nincs szálalás, nincs természetes felújítás, hanem kerítés kerités hátán, vagy a korábban említett nagymértékű minőségi vadkár.
El kéne dönteni!

Sajnos ez nem olyan műfaj, ahol a -a kecske és káposzta után szabadon- a sok vad is jóllakik és az erdő is megmarad. Szerintem legalábbis ez a nagy helyzet.

[Kama]

Szóval azt végre tudomásul kéne venni, hogy ha természetszerű erdőgazdálkodást akarunk folytatni, (amit ugye mindenki óhajt) akkor nem lehet ennyi vad az erdőben.
Ha pedig inkább a vadgazdálkodásból akarunk pénzt csinálni, akkor nincs szálalás, nincs természetes felújítás, hanem kerítés kerités hátán, vagy a korábban említett nagymértékű minőségi vadkár.
El kéne dönteni!

Sajnos ez nem olyan műfaj, ahol a -a kecske és káposzta után szabadon- a sok vad is jóllakik és az erdő is megmarad. Szerintem legalábbis ez a nagy helyzet.

Én is a második felére reagálnék.

Ebben én azt látom hatalmas gondnak, hogy ki fogja azt megítélni, hogy az a kár hány százalék?
Nyilván az erdőfelügyelő. Akik között meg van néhány olyan vadászatellenes, hogy félelmetes. Tehát egy felújításra az egyik ráír 10%-ot, mintegy jelzésként; ugyanarra a másik "szálalásmániás-vadellenes" lehet hogy 60-at fog.
És akkor mit tehet a gazdálkodó? Kér szakértőt? Az kinek a költsége?
Bepereli az erdőfelügyelőt? Hülye lenne....
Szóval szerintem ha ez így bevezetésre kerül, akkor abból hatalmas problémák lesznek.

A Jan által írtakra:
Szerintem a természetes felújítás igenis működik ilyen vadlétszám mellett, mint amit a térségben látok.
A szálalás persze nem. Mert ahhoz nagyon-nagyon kevés vad "kell", hogy az újulat csak a fény hatására meg tudjon jelenni és maradni, mindenféle - az érdekében végzett - beavatkozás nélkül. És ugye a szálalásnak ez lenne az egyik (ha nem AZ) alappillére.

Szerintem inkább azt kéne eldönteni, vagyis inkább elfogadni, hogy igenis a természetes felújítás is természetszerű erdőgazdálkodás, nem csak a szálalás. Meg hogy bizonyos fafajok bizony alkalmatlanok szálalásra. Ill. lehet próbálkozni, de szerintem (és ez az én véleményem a szálalás-témával kapcsolatban) ezzel a próbálkozással - ami mellesleg ma az országban több ezer hektáron zajlik! - egy csomó szép és értékes, eddig vágásosan kezelt erdőt fogunk elrontani.
Szerintem ez is olyan lesz 20-30 év múlva visszanézve, mint a fenyőprogram, meg a nyárprogram. Szóval múló "divat".
És az utódaink (vagy mi) majd egyszer csak állhatunk neki helyrehozni a hibáit.

De persze ne legyen igazam!

[jan]

...
A Jan által írtakra:
Szerintem a természetes felújítás igenis működik ilyen vadlétszám mellett, mint amit a térségben látok.
A szálalás persze nem. Mert ahhoz nagyon-nagyon kevés vad "kell", hogy az újulat csak a fény hatására meg tudjon jelenni és maradni, mindenféle - az érdekében végzett - beavatkozás nélkül. És ugye a szálalásnak ez lenne az egyik (ha nem AZ) alappillére.

Szerintem inkább azt kéne eldönteni, vagyis inkább elfogadni, hogy igenis a természetes felújítás is természetszerű erdőgazdálkodás, nem csak a szálalás. Meg hogy bizonyos fafajok bizony alkalmatlanok szálalásra. Ill. lehet próbálkozni, de szerintem (és ez az én véleményem a szálalás-témával kapcsolatban) ezzel a próbálkozással - ami mellesleg ma az országban több ezer hektáron zajlik! - egy csomó szép és értékes, eddig vágásosan kezelt erdőt fogunk elrontani.
Szerintem ez is olyan lesz 20-30 év múlva visszanézve, mint a fenyőprogram, meg a nyárprogram. Szóval múló "divat".
És az utódaink (vagy mi) majd egyszer csak állhatunk neki helyrehozni a hibáit.

De persze ne legyen igazam!

Az idei évtől -azokban a tömbökben amelyek ezt engedik- átállunk szálalásos üzemmódra. (bükkösökben eddig a term. felújítás ment nálunk) Gyakorlatban ezekben az erdőrészekben annyi lesz a változás, hogy az eddigi max 1 ha-os foltok helyett ezentúl 0,1-0,3 ha-t lehet megbontani. (mivel védett terület, a NP eddig 1ha-t engedélyezett)
Szakmai szemmel nézve egészen más jellegű munka mint a "kijelölöm-tarra vágom- elültetem-bekeritem- felhozom-átadom" rendszer, de hogy mennyire válik be, azt csak sok év múlva lehet eldönteni. Én előre nem mernék állást foglalni, de kíváncsian várom, hogy a szálalásos mód működik-e üzemi méretekben...

Vadászati szempontból a vágásos üzemmód egyik hátrányának azt érzem, hogy a vad számára elérhető, és kívánatos táplálék nagy tömegben, egy helyen jelenik meg, ezáltal oda koncentrálja a vadat. És jön a kerítés, vagy a vadkár.

Abban egyet kell hogy értsek veled, hogy a vágásos mód már bizonyította működőképességét, hiszen a jelenlegi erdőink szinte mind ilyen módszerrel lettek felhozva. De tőlem eléggé idegen az a szemlélet, amely az erdőt úgy tekinti mint egy belassított kukoricatáblát, ha érted mire gondolok.

[Taser]

Sziasztok.
Én meg a cikk első felére reagálnék.  Nem vagyok vadgazda és még csak érdeklődés szintjén sem hozott lázba egy terület vadeltartó képességének kiszámítása vagy az agancsnövekedési index változásai a felhasznált takarmány alapján. Információim a vadgazdálkodásról Tőletek ( fórumozók) vadgazda mérnök végzettségű (de vadőrként dolgozó) kísérőktől származnak. Vagy ha nagy ritkán a kezembe kerül valamelyik vadászújság.
Amit én az elmúlt évek alatt levontam ezekből az információkból, az annyi, hogy Mo-n a vadgazdálkodás egy nagy kalap sz..r. Hiányzik a szakértelem az állomány elvesztette minőségi jellemzőit, a pénzhajhászás és hozzá nem értés felülír minden vadgazdálkodási szabályt, valójában rablógazdálkodás folyik a minőség kárára. ( nesze neked hungaricum)
 Pedig eddig állítólag szakemberek kezében volt a dolog ( a cikk szerint ) de ezek után már nem biztos, hogy szakemberek kezébe fog kerülni és innentől meredeken indul lefelé a dolog.
Na már most kérdem én: Mennyivel lesz ez rosszabb ha már eddig is katasztrofális volt?    Mit lehet még ezen az egyébként is tarthatatlan helyzeten ( ami szakértők asszisztálása mellett következett be ) tovább rontani?

A második részről meg annyit, hogy nem utólag kellene magyarázkodni, hanem a törvény előkészítési szakaszában kellett volna az érdek képviseleti szerveknek ( ha már ez a nevük )  fellépni.

   ( "Civil a pályán!")

[Mérnökhallgató]

Abban egyet kell hogy értsek veled, hogy a vágásos mód már bizonyította működőképességét, hiszen a jelenlegi erdőink szinte mind ilyen módszerrel lettek felhozva. De tőlem eléggé idegen az a szemlélet, amely az erdőt úgy tekinti mint egy belassított kukoricatáblát, ha érted mire gondolok.

Ez a módszer nekem sem tetszik, és hiába eredményes, valóban növénytermesztésről van szó, nem erdőgazdálkodásról a vágásos művelésnél.

Nemrég voltam fenn a Hidegvízvölgyben, Brennberg felett az Egyetem vadászterületéhez tartozó részen. Ott azt csinálják kísérletképpen, hogy megbontják a bükköst és amikor jó a bükktermés és tömegével jön fel az újulat, akkor 1-2 ére bekerítik az erdősítést. Ezalatt a természetes, kefesűrű újulat annyira megerősödik, hogy utána már a szarvas nem képes tönkretenni és el lehet távolítani a kerítést. Az eddigi 5-10 éves bekerítési időtartamhoz képest kimondottan kedvezőnek tűnik ez a rendszer. Ráadásul itt sem kell sem talajelőkészítésre,sem telepítésre, sem pótlásra, ápolásra költeni, mert természetes felújításról van szó. Talán érdemes máshol, más fafajjal is megpróbálni a módszert.
Azt már saját tapasztalatból mondom, hogy nem feltétlenül kell épített kerítésben gondolkodni, a villanypásztor éppúgy megteszi töredéke bekerülési költséggel, tájrombolás nélkül.

[forsterh]

Szervusztok!
Hát igen! Szerintem lassan tiszta víz töltődik a poharakba, egyre kevésbé lehet hazugságokkal, nem szakmai dolgok alkalmazásával megélni.
Keresni kell az egyébként fellelhető megfelelő szakmai megoldásokat erdészeti és vadászati területeken is. Ebben a tekintetben az alkalmazott vadlétszám azért meghatározó jelleggel bír. Ettől függ, hogy kell-e kerítés vagy pedig el lehet indulni a természetes erdőfelújítások által biztosított sokszínű erdőfelújítási lehetőségek alkalmazásával. Valóban a szálalás csak korlátozott keretek között, megfelelő termőhely és fafaj esetében működik, de a makkról és extrém számú csemetével történő erdőfelújítás lehetősége az mindenki számára elérhető alternatíva. Valóban az elektromos kerítés (villanypásztor) sok esetben olcsóbb és megfelelőbb védelmet nyújthat mint egy költségesebb vadvédelmi kerítés.




Abban a témában, hogy az erdőgazdaságok az erdei vadkárok megállapítása vonatkozásában meghatározó szerepet játszanak, csak annyit tudok mondani, hogy szakmailag fel kell nőni az ő szintjükre és mindjárt vitapartnerként intézhetőek ezek az ügyek.
Üdv. forsterh

[forsterh]

Szervusztok!

Na azért úgy tűnik, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.....Itt megint egy szakmai  tartalmú hosszászólás olvasható a témához

Üdv. forsterh

[Németh Lajos]

Valóban az elektromos kerítés (villanypásztor) sok esetben olcsóbb és megfelelőbb védelmet nyújthat mint egy költségesebb vadvédelmi kerítés.

Hogy beruházásként olcsóbb, az kétségtelen. Ha 7-8 év időtartamot nézünk, vizsgáljuk a napi szinten szükséges felügyeletet, a szakadások, törések pótlását már nem biztos, hogy olcsóbb.
A megfelelőbb védelmet is megkérdőjelezném. Láttam már süldőt, ami jó 10-12 méterre a villanypásztor előtt elkezdett visítani (tudta, hogy orrba fogja kenni) de rohant neki, mint a tank. Szavahihető vadászismerősöm pedig azt figyelte meg, hogy megállt a disznó a drót előtt. Vár, fülel, hallgatózik, aztán mint a villám, átugrik. Azt a következtetést vonta le, hogy talán meghallja az áramimpulzust és a szünetben tör át. Így, úgy, vagy amúgy, de a villanypásztorba ami nagyon akar, az bemegy, tehát szerintem csak mérsékli a kárt.

[forsterh]

Hogy beruházásként olcsóbb, az kétségtelen. Ha 7-8 év időtartamot nézünk, vizsgáljuk a napi szinten szükséges felügyeletet, a szakadások, törések pótlását már nem biztos, hogy olcsóbb.
A megfelelőbb védelmet is megkérdőjelezném. Láttam már süldőt, ami jó 10-12 méterre a villanypásztor előtt elkezdett visítani (tudta, hogy orrba fogja kenni) de rohant neki, mint a tank. Szavahihető vadászismerősöm pedig azt figyelte meg, hogy megállt a disznó a drót előtt. Vár, fülel, hallgatózik, aztán mint a villám, átugrik. Azt a következtetést vonta le, hogy talán meghallja az áramimpulzust és a szünetben tör át. Így, úgy, vagy amúgy, de a villanypásztorba ami nagyon akar, az bemegy, tehát szerintem csak mérsékli a kárt.

A villanypásztor hatékonyabb védelme érdekében kontra épített vadkerítés vitába kell, hogy szálljak. Manapság már megfelelő gyakorlat és tapasztalat van arra vonatkozóan, hogy hogyan kell az elektromos kerítéseket gazdaságosan működtetni. Ezt sokan felismerték és a villanypásztorok alkalmazásának gyakorlata igen nagy felfutást mutat. Én nagyon gyakran járom Zala megyét ott a villanypásztorok majdnem kizárólagos alkalmazásával találkozunk. Egyenlő és biztos eredménnyel alkalmazható a természetes erdőfelújítások lékvágásaiban megjelen újulat védelmétől egészen a kukorica biztonságos megőrzéséig.Nem véletlen, hogy a Zalaerdő a vadászterületen mezőgazdálkodást folytatókkal, olyan egyeznényeket tudott nyélbeütni, hogy inkább vállalja a villanypásztorok üzemeltetési ellenőrzési feladatait, tehát megőrzi a terményt és így nem kell neki vadkárt fizetnie. Ez a rendszer szuperul működik, ösztönzőleg hat mindazokra akik eddig még nem alkalmazták és a vadkár mindennapos a földjeiken. Egy erdészkerületet vezető erdészhez 30-40 km hosszú villanypásztor felügyelete tartozik. Ezekben is vannak különböző feszültséggel működőek. Amiket nagy hatékonysággal alkalmaznak azokban 10 000 V feszültség impulzál és a legnagyobb vadkant vagy szarvasbikát is azonnal seggre ülteti az ütés amit kap. Én nem csodálom, ha a süldő levegőt vesz mielőtt neki próbál indulni a villanypásztoron történő áthatoláshoz. Az akkumulátorokat most már napkollektorok bekötésével folyamatos üzemeltetésűvé lehet tenni, nem kell mindig a lemerültet behozni és frissekkel pótolni, mert ezt a napelem napközben elvégzi. Személyes ismerőseim révén ismerek egy pár halastavat, ahol kimondottan veszélyes és hatalmas termetű kaukázusi kutyákkal védik éjszaka a halállományt az orvhalászok ellen. A védett terület 3 sor vezeték által van csak körülkerítve, de oda illetéktelenek képtelenek bejutni. A 80 kg-os kaukázusinak is csak egyszer kellett neki menni a feszültség alatt levő drótnak, örök életre szóló tapasztalatot gyüjtött be. Képzeljétek, azóta ha elhúz a gazdája egy kisebb területen 3 sor bálamadzagot, a kutya napokig elmarad mögötte, mert azt hiszi, hogy áram van benne. Ez azért mindenképpen érdekes..., mert a kutyát nem tartom egy buta állatnak.
Nos nem véletlenül tettem fel az előbb a villanypásztor által tökéletesen megvédett és hatalmasra nőtt kukoricás képét, mert ez maga a valóság még olyan nagyvadjárta helyen is mint Zala.
De tudok mutatni olyat is ami nem volt megvédve....S bár egy másik vadászati fórumon megtanultam az észt kéretlenül is osztogató vadászkollégáktól, hogy a szarvas nem szereti a kukoricát, én nem tudom de ezek a zalai-somogyi szarvasok azért velem együtt más véleményen vannak...



Üdv. forsterh

[Németh Lajos]

Szia Zoli !

Kukoricánál tavaly mi is használtuk egy helyen. Kb. 40 hektáros tábla volt. Egyszer valaki ráejtett (rádobott) a vezetékre egy bálát, egy éjjel rajta volt, azon az éjszakán bement egy konda (júliusban), nos az aratáskor jött ki belőle. Nem tudtuk kihajtani. Nagyjából 25 disznó volt. Búgáskor a kanok úgy jártak ki-be, hogy "öröm" volt nézni.
Az kétségtelen, hogy a szarvasok nem bántották azt a táblát, tehát azért nem volt haszontalan a védelem.
Ahol meg tudják oldani a hivatásos vadászok, erdészek a folyamatos felügyeletet és a tisztán tartást, tehát nem kell plusz költségért erre embert foglalkoztatni, ott lehet létjogosultsága a telepítésben, felújításban is.
Én a saját telepítéseimben maradok a jól bevált acélhálónál.

Én azt hiszem, sosem vontam kétségbe a szarvas kukoricaszeretetét. Szereti az, zölden is, szemesen is nagyon. Csicsókázás, borsózás, lucernázás, zabozás, tarlórépázás, meg ördög tudja miféle praktikák után csak arra jutottam, hogy a legnagyobb vonzerő disznónak is, szarvasnak is a szemes kukorica.
Aztán szarvasnak az akác.
Van egy 3 hektáros másodéves lucernám. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy olyan, amilyennek egy lucernának lennie kell. Folyamatosan zsenge is, idén már kétszer kaszáltuk.
Most kezd a szarvas immel-ámmal ráfordulni, hogy az akácsarj kezd vénülni.
Amíg az akácsarj zsenge, a szarvas ki sem dugja az orrát belőle, vethetek én mannát is a vadföldre.

[Ansch]

Üdv.

Vadhoz használva a villanypásztort sajnos negatív tapasztalatom van.

Középiskolás barátomék telepítettek egy szilvást, egy frankó kis völgyben volt a földjük.
Nem borzasztó nagy úgy 3-400 fa lehetett.
Érdeklődtek mindenfelé vadvédelemmel kapcsolatban és mondták hogy a szilvát ugy se szereti igazán a szarvas bőven megteszi egy villanypásztor.
Meg is vették, gyári bovden is vettek, nem csak sima drótot használtak.
Ahogy illik úgy kerítették...  bele is került egy valag pénzbe.
Első két hét semmi extra, jól működött.
Két hét után szakadást jelez a gép.
Körbejárták, hát egy helyen le volt taposva a drót, ki volt döntve egy oszlop.
Kb 2-3 fát elintéztek a szarvasok.
No innentől kezdve minden nap mehettek javítani mert sípolt a kütyü, hol szakadás, hol letestelt a letaposás miatt.
kb 1 évig ment így.
Odalett 150 csemete.
És akaratukon kívül fogtak egy őzet, mert belekeveredett a villanypásztorba.
Szóltak a vadászoknak, akik persze nem örültek hogy egy bak a drótban van........
Szóval az lett a vége, hogy mégos körbe kellett vadkerítéssel keríteni, és a fele szilvást újratelepíteni.

[Csk777]

Sziasztok!

Egy kis jogi segítséget szeretnék kérni. Nem találom, mert nincs erőm tüzetesen átolvasni a jogszabályokat, valaki hátha tudja fejből.
Ha valaki megvásárol egy fegyvert, megírják a vásárlási engedélyt eladó vevő, akkor már vadászhat vele, még mielőtt bejegyzik a fegyvertartási engedélyébe, vagy csak a bejegyzés után lehet?
Nekem úgy rémlik, hogy csak utána.

[sab]

Sziasztok!

Egy kis jogi segítséget szeretnék kérni. Nem találom, mert nincs erőm tüzetesen átolvasni a jogszabályokat, valaki hátha tudja fejből.
Ha valaki megvásárol egy fegyvert, megírják a vásárlási engedélyt eladó vevő, akkor már vadászhat vele, még mielőtt bejegyzik a fegyvertartási engedélyébe, vagy csak a bejegyzés után lehet?
Nekem úgy rémlik, hogy csak utána.

Nem vagyok jogász, de tudtommal,  a megszerzési engedély önmagában már feljogosít lőszer vásárlásra is, és a fegyver használatára is.
Megszerzési engedély rendelkezik már minden nyilvántartási számmal, olyan mint a fegyvertartási engedély.
És mivel gondolom van érvényes műszaki is a fegyveren, akkor semmi gond.
Mondom ezt azért, mert felénk elfogadott az ig.rend részéről ez.

[Tamás]

Nem vagyok jogász, de tudtommal,  a megszerzési engedély önmagában már feljogosít lőszer vásárlásra is, és a fegyver használatára is.
Megszerzési engedély rendelkezik már minden nyilvántartási számmal, olyan mint a fegyvertartási engedély.
És mivel gondolom van érvényes műszaki is a fegyveren, akkor semmi gond.
Mondom ezt azért, mert felénk elfogadott az ig.rend részéről ez.

Csak akkor szoktak megszerzésire lőszert adni, ha már az adás-vétel létrejött, ki van töltve az engedély. Legalább is felénk így működik.

Tamás.