Szerintem a középfokú (meg bármilyen fokú) képzésnek nem csak az a lényege amit ott oktatnak, sokkal inkább a szemléletformálás.
Pl. nekem is kéne tudni integrálni, meg még mittudoménmitnem mert az egyetemen tanultuk.
Akkor tudtam is, azonban már (sajnos) nem tudok. Mert azóta sem használtam.
Használom viszont azóta is azt a szemléletet, gondolkodásmódot, amire az egyetem megtanított.
És ez a lényeg szerintem, nem az integrálás.
Az csak egy eszköz volt (szerintem) a gondolkodás fejlesztésére.
Tökéletesen igazad van! Azok a tantárgyak, a tananyagnak azok a részei, amik feleslegesnek tűnnek, épp egy ilyen szemléletalakítást, -formálást szolgálnak, aminek a későbbiekben szinte mindig hasznát veszi az ember.
Nekünk első évben a "matek-háborgásra" válaszként megmondták, hogy ez egy szűrő. Aki ezt az akadályt veszi, arról feltételezhető, hogy elvégzi az iskolát.
Vasúti hidat, távvezeték tartót se tudnék önállóan tervezni, még azt se tudnám, hogy egy-egy alkatrész éppen húzott vagy nyomott egy szerkezetben, de látom, hogy miért olyan.
Deriválni, integrálni, komplex számokkal már valószínűleg segédlettel se tudnék, de tudom, hogy bizonyos tudományos problémákra létezik megoldás ezek segítségével.
És azt se bánom, hogy voltak "kitekintő tantárgyaink", bár akkor nemigen érdekelt a közgazdaságtan, a politológia, vagy a munkapszichológia, de elültetett bennem egy érdeklődést, és megadta a lehetőséget, hogy ne nulláról kelljen indulnom, ha valami felkelti az érdeklődésem.
Szóval a szakma az az szakma, de csőlátó szakbarbárnak se kell lenni.
De a ló túloldalára se volna szabad átesni, ami az újabb és újabb papírok megkövetelésével történik már bizonyított emberek kapcsán, az is szerintem csak annak jó, aki a tanfolyamokat szervezi és beszedi értük a tandíjat.