Sziasztok!
Nem is figyelem a topicomat, annyira elhanyagoljátok a jogi kérdéseket! :RII
Az egyetlen "húsos" jogszabály ma a témakörben az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról szóló 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet, ebben pedig nem sok van. Ezekről pedig konkrétan semmi, csak a vadkísérő jegy fogalmát és mintáját határozza meg.
Szerintem az a jogszabály teljes egészében használhatatlan. Megszüntette a régit, ami egyébként nem volt jó, de lagalább valamit írt a témáról, ez viszont nem ír helyette semmit. Gyakorlatilag semmit nem szabályoz, nem mondja meg hogy mit, mikor, hol, hogyan, és kinek kell megvizsgálni, nem mondja meg, hogy mi a teendő a hazavitelre, kompetenciába szánt vadhússal, eladhatja-e a VT közvetlenül a fogyasztónak a vadat, kell-e valamilyen szervminta? Szóval van jogszabály, de nem ér semmit. Az állatorvosok meg ragaszkodnak a régi rossz jogszabályhoz, amit ez az új semmitérő szüntetett meg.
Szia Mérnök!
Ez a jogszabály
önmagában valóban használhatatlan. Csakhogy van egy háttérjogszabály is, mégpedig EU-szinten, rendeleti formában, azaz közvetlen alkalmazás igényével. Szabadkozom, mert eddig én sem találtam.... de mentségemre legyen mondva: nem vagyok EU-szakjogász. Íme a szabályok:
"AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004. április 29-i 853/2004/EK RENDELETE
az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról
IV. SZAKASZ
VADHÚS
I. FEJEZET
A VADÁSZOK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS HIGIÉNIAI KÉPZÉSE
1. Azoknak a személyeknek, akik azzal a céllal ejtenek el vadakat, hogy azokat emberi fogyasztásra forgalomba hozzák, kielégítő ismeretekkel kell rendelkezniük a vadak kórtanáról, valamint a vad és a vadhús elejtést követő feldolgozásáról és kezeléséről, hogy végrehajthassák a vad első vizsgálatát a helyszínen.
2. Elegendő azonban, ha egy vadászcsoport legalább egy tagja rendelkezik az 1. pontban említett ismeretekkel. E szakaszban a „képzett személyre” vonatkozó hivatkozások erre a személyre vonatkoznak.
3. A képzett személy lehet a vadgondozó vagy a vadőr is amennyiben tagja a vadászcsoportnak, vagy az elejtés helyének közvetlen közelében tartózkodik. Ez utóbbi esetben a vadásznak a vadat be kell mutatnia a vadgondozónak vagy a vadőrnek, és tájékoztatnia kell őt minden, a vad elejtése előtt tapasztalt, szokatlan viselkedésről.
4. A képzést a hatáskörrel rendelkező hatóságok megelégedésére úgy kell biztosítani, hogy a vadászok képzett személyekké válhassanak. A képzésnek legalább az alábbi témákat kell lefednie:
a) a vadak szokásos anatómiája, élettana és viselkedése;
b) a vadak szokásostól eltérő viselkedése és kórtani elváltozásai betegség, környezetszennyezés vagy olyan egyéb tényezők miatt, melyek fogyasztás után hatással lehetnek az emberi egészségre;
c) az elejtett vadak kezelésére, szállítására, kizsigerelésére stb. vonatkozó higiéniai szabályok és megfelelő technikák;
és
d) a vadak forgalomba hozatalát szabályozó állat- és közegészségügyi feltételekre vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések.
5. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak ösztönöznie kell a vadászati szervezeteket ilyen képzés nyújtására.
II. FEJEZET
A NAGYVADAK KEZELÉSE
1. Elejtés után a nagyvadak gyomrát és beleit a lehető leghamarabb el kell távolítani, és amennyiben szükséges, az állatokat ki kell véreztetni.
2. A képzett személynek el kell végeznie a test és bármely eltávolított zsiger vizsgálatát azoknak a jellemzőknek az azonosítására, amelyek alapján a hús egészségügyi kockázatot jelenthet. Ezt a vizsgálatot az elejtést követően a lehető leghamarabb el kell végezni.
3. A nagyvadak húsát csak akkor lehet forgalomba hozni, ha a testet a 2. pontban említett vizsgálatot követően a lehető leghamarabb egy vadfeldolgozó létesítménybe szállítják. A zsigereket a testtel együtt el kell szállítani, a 4. pont előírásai szerint. A zsigereknek egy adott állathoz tartozóként azonosíthatónak kell lenniük.
4. a) Amennyiben a 2. pontban említett vizsgálat során nem tapasztaltak a szokásostól eltérő jellemzőket, az elejtés előtt nem figyeltek meg a szokásostól eltérő viselkedést, és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja, a képzett személynek erről egy sorszámozott nyilatkozatot kell csatolnia az állat testéhez. E nyilatkozatnak meg kell jelölnie az elejtés dátumát, időpontját és helyét is. Ebben az esetben a fejnek és a zsigereknek nem kell a testet kísérniük, kivéve a trichinellózisra fogékony fajok esetében (sertésfélék, egypatás állatok és mások), amelyek fejét (kivéve az agyart) és rekeszizmát a testtel együtt kell szállítani. A vadászoknak azonban be kell tartaniuk minden, az elejtés helyszínéül szolgáló tagállam által meghatározott kiegészítő követelményt is, különösen azért, hogy lehetővé tegyék bizonyos maradékanyagok ellenőrzését a 96/23/EK irányelvvel összhangban.
b) Egyéb körülmények között a fejet (az agyarak, agancsok és szarvak kivételével) és az összes zsigert, a gyomor és a belek kivételével, a testtel együtt kell szállítani. A vizsgálatot végző képzett személynek tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot azokról a szokásostól eltérő jellemzőkről, viselkedésről vagy a környezeti szennyeződés gyanújáról, amely megakadályozta őt abban, hogy az a) pont szerinti nyilatkozatot elkészítse;
c) Amennyiben nincs olyan képzett személy, aki elvégezhetné a 2. pontban említett vizsgálatot, a fejet (az agyarak, agancsok és szarvak kivételével) és az összes zsigert, a gyomor és a belek kivételével, a testtel együtt kell szállítani.
5. A hűtésnek az elejtést követően elfogadható időn belül meg kell kezdődnie, és a húsnak teljes tömegében 7 °C vagy az alatti hőmérsékletet kell elérnie. Amennyiben az éghajlati körülmények ezt lehetővé teszik, aktív hűtésre nincs szükség.
6. A vadfeldolgozó létesítménybe történő szállítás során el kell kerülni az állatok egymásra halmozását.
7. A vadfeldolgozó létesítménybe szállított nagyvadakat vizsgálatra be kell mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.
8. Emellett a bőrében hagyott vadat csak akkor lehet lenyúzni és forgalomba hozni, ha:
a) nyúzás előtt más élelmiszerektől elkülönítve tárolták és kezelték, valamint nem fagyasztották le;
és
b) nyúzás után elvégzik a húsvizsgálatot a 854/2004/EK rendelettel összhangban.
9. A nagyvadak darabolására és csontozására a II. szakasz V. fejezetében megállapított szabályokat kell alkalmazni.
III. FEJEZET
AZ APRÓVADAK KEZELÉSE
1. A képzett személynek el kell végeznie a vizsgálatot azoknak a jellemzőknek az azonosítására, amelyek alapján a hús egészségügyi kockázatot jelenthet. Ezt a vizsgálatot az elejtést követően a lehető leghamarabb el kell végezni.
2. Amennyiben a vizsgálat során a szokásostól eltérő jellemzőket találtak, az elejtés előtt a szokásostól eltérő viselkedést figyeltek meg, és a környezeti szennyeződés gyanúja áll fenn, a képzett személynek értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot.
3. Az apróvadak húsa csak akkor hozható forgalomba, ha a testet az 1. pontban említett vizsgálat után a lehető leghamarabb egy vadfeldolgozó létesítménybe szállítják.
4. A hűtésnek az elejtést követően elfogadható időn belül meg kell kezdődnie, és a húsnak teljes tömegében 4 °C vagy az alatti hőmérsékletet kell elérnie. Amennyiben az éghajlati körülmények ezt lehetővé teszik, aktív hűtésre nincs szükség.
5. A zsigerelést indokolatlan késedelem nélkül el kell végezni vagy be kell fejezni, amint az állat megérkezett a vadfeldolgozó létesítménybe, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság másként engedélyezi.
6. A vadfeldolgozó létesítménybe szállított apróvadakat vizsgálatra be kell mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.
7. Az apróvadak darabolására és csontozására a II. szakasz V. fejezetében megállapított szabályokat kell alkalmazni."[/b]
Van még két közösségi jogforrás a témában, de azok az élelmiszerekre vonatkozó általános követelményeket határozzák meg. Ezek:
- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002. január 28-i 178/2002/EK RENDELETE az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról,
- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004. április 29-i 852/2004/EK RENDELETE az élelmiszer-higiéniáról.
Jó olvasgatást!
