A múltkor dörmögtem egyet a Négy Mancs libamájas ügylete kapcsán.
Ezennel megkövetem az alapítványt, nem volt teljesen haszontalan a ténykedésük, azóta Nagykanizsán is lehet libamájat venni az egyik hipermarketben, gondolom nem tudják a feldolgozók exportálni, ezért piacra dobták a készletet határon belül.
Ollan' nagyon nem ócsút' meg (8 körül van kilója), de aki ünnepi alkalomra megreszkírozza, talán hasznát veszi Vízvári Mariska békebeli receptjének a sült hízott libamájról.
Négy mancs ide,négy mancs oda... azért tudtak valamit azok az óegyiptomiak, mikor rájöttek, hogy milyen finom a hízott libamáj. Meg talán eleink is többet értettek még akkor a világból, mikor rájöttek, hogy jó ezt a finomságot kiváló minőségben előállítani. Mikor Óváron járt egy amerikai mg-i prof, azt mondta az egyik előadásán, hogy a magyar libamáj olyan kuriózum,amit mindenkivel meg kellene kóstoltatni, hogy értékelni tudja az életet. Ráadásul szerintem is az egyik legfinomabb falat a világon!
Ki szeretném próbálni az óegyiptomi módszertis majd a libahizlalásra, miszerint sörben áztatott árpát és sörben főtt búzát etettek a libákkal, hogy jobb legyen a mája(a másik, rothasztott apróhalas módszer nem jön be ennyire :-\ ) Akkor aztán jöhet a Négy mancs!
Tényleg, hogy ízlett a fürjtojás?-megettétek már?
