Bocs, Sába hogy belepofázok a profik dolgába, de ahelyett a szójaszósz helyett nem tudnál kitalálni valami jobbat?
5 éve kezdtük termelni (talán elsőként Zalában) ezt a csodabogyót. Nem azért, mert leküzdhetetlen vágyat éreztünk iránta, hanem azért, mert az AKG előírás miatt pillangós kellett a vetésforgóba.
Korábban megpróbáltunk többfélét, többek között a borsót is, de ebből nem sok minden lett, mert mire beérett volna leette, letaposta a vad és a vadak. Volt, hogy 10 Zsiguli állt a tábla mellett az útszélen.
Amikor elvetettük a szóját, figyeltem erősen, mekkora vadkár lesz benne. Kelés után zsenge korában elvétve láttam benne őzet, később már azt sem.
Szarvas, disznó - mondhatni - rá sem néz.
Növényvédelme gyomirtásra korlátozódik, mert károsítója gyakorlatilag nincs.
Nem kell ez a szutyok se tücsöknek, se bogárnak és hát én úgy vagyok vele, hogy amit a vaddisznó nem eszik meg, arra bizony nem fáj az én fogam sem.
Főagronómus kollégám mesélte, hogy neje egyszer rántott ki valami szójából készült húsutánzatot. A gyerek lökte félre először, mondván: ez nem hús!! Amikor a többiek is feladták az első darab után, a maradékot kitették a kutyának meg a macskának. A macska sértődötten félrevonult, a kutya becsületből lerágta róla a panírt.
A szója csak kezelés után ehető-és ezt valószínűleg az állatok is tudják. Egy rövid részlet a szójáról:
"Számos jó tulajdonság ellenére kevesen tudják, hogy a szója nyersen mérgező: toxikus anyagokat (pl. emésztést gátló enzimet) is tartalmaz, amelyet hőkezeléssel és erjesztéssel próbálnak csökkenteni vagy megszűntetni.
Éppen ezen okok miatt néhány évtizede a szóját nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak. A benne található haemagglutinin nevű toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja és ezzel vérrög keltő.
A toxinok egyúttal növekedést gátlóak is, amit állatkísérletekkel is igazoltak. A szója tartalmaz még goitrogeneket, ami gátolja a pajzsmirigyet.
Továbbá a szója tartalmazza a legnagyobb mennyiségű phytic-savat az étkezésre használt növények közül. A phytic-sav jelentősen meggátolja az alapvető ásványi anyagok felvételét, ilyen például a kalcium, magnézium, mangán, réz, vas és legfőképpen a cink felszívódását.
Az az állítás hogy a szója jó a csontritkulás ellen teljesen érthetetlen, hiszen meggátolja a kalcium felvételét és D-vitamin hiányt kelt.
Nagy mennyiségű tripszin gátlót tartalmazó étkezés állatokban a hasnyálmirigy teljes leterhelését okozta, megnagyobbítva és betegségeknek kitéve azt, a rákot is beleértve, és nagyobb mennyiségű zsírsavakat halmozott fel a májban. Az isoflavonok egy ösztrogén-szerű anyagi szerkezetek, amik nagy mennyiségben vannak jelen a szójában. Ilyenek például a genistein, diadzen. ...
...1. A Szójában található fitoösztrogéneket valóban növényi ösztrogénnek nevezik. Tudni kell azonban, hogy ezek ösztrogén hatása 1/1000-ed része az igazi ösztrogénnek. Ellenben a sejtek ösztrogén-receptorait befolyásolja, aminek hatására az ösztrogén pozitív hatásai domborodnak ki, a negatívok pedig nem.
2. Az összes jótékony hatásról készített tanulmány vagy szója hatóanyagait tartalmazó készítményekkel történt, vagy Ázsiában történt.
Ott ugyanis ellentétben a nyugati élelmiszeriparral fermentált (erjesztett) szójakészítményeket alkalmaznak. Amikben az említett hatóanyagok jelen vannak, és hozzáférhetőek. Míg az említett káros összetevők nagy része elbomlik az erjedés hatására. A nyugaton hozzáférhető termékek közül a Mizo és tempeh névre hallgatók az erjesztett szóják. Tofuból is van ilyen is, olyan is, ezért érdemes körülnézni a piacon."
Mi is azt tanultuk, hogy szóját csak hőkezelés, vegyszeres- vagy erjesztéses kezelés után lehet felhasználni mind a tápokban, mind az emberi táplálékban, mert nyersen
mérgező. Mind a tofu, mind a szójaszósz erjesztett cucc, a szójakivonatokról és fehérjekoncentrátumokról nem is beszélek, mert egyértelmű, hogy vegykezelt, viszont a granulátum, extrudátum, extrahált szója mind átesnek hősokkon vagy hőkezelésen a feldolgozás során. A tápokba vagy szárítás után (cca. 90-100C fok elég a benne lévő méreganyagoknak) kerül, de ha még ez sem lenne elég, akkor a pelletáláskor a nagy nyomás hatására szintén magas hő termelődik, így végeredményben minden szója-termék méregtelenítődik- így már elfogyasztja a legtöbb növényevő állat is(de a legtöbb kutyatápba is tesznek belőle.) A keleti-konyha is csak valamilyen kezelt szójával dolgozik és ha jól tudom-bár ebben Sábi a járatos-, nem használják mértéktelenül: arányaiban kevesebb szóját fogyasztanak, mint amennyi húst a nyugati konyha használ, így a káros hatásait is csökkentik a sok zöldséggel, tengeri herkentyűvel.
Sábához hasonlóan én is azon a véleményen vagyok, hogy szójából is lehet egész jó ételeket készíteni, csak ne mondja, akarja ráfogni senki, hogy az húspótló, húst helyettesítő.
(Viszont nekem a füstölt tofu jobban bejött
) Sörkorcsolyát meg szoktam csinálni szójapor és hús 60:40%-os keverékéből. Eddig senki nem panaszkodott rá.
