Kész a harcsapaprikás.
Idén - a korábbi évekkel ellentétben - azt csináltam, hogy a felkockázott haldarabokat serpenyőben nagyon kevés zsiradékon előpirítottam. Forró serpenyő, két oldala szépen, pirosasra sütve. Nem esett szét úgy, mintha nyersen tettem volna a pörköltalapba.
Most nekiállok a vadhús párolásának, meg a barnamártásos gombaragunak. A barnamártás alapját is idén csináltam először. (Bevallom férfiasan, nem találtam port egyik üzletben sem.
) Fölfújtam a pofámat, aztán megpirítottam, majd szétfőztem egy kiló csontot a hozzávaló zöldségekkel. Meglátjuk milyen lesz, az alaplé biztató. Talán a réti csiperke, tuskógomba, laska, meg némi vargányapor sem ront rajta sokat.