Őzhívás

[Misel]

Kedves Feri és Karcsi!
Köszönöm a segítséget igen erre gondoltam. Még egy a hidrogén/oxiddal kiszárítva vagy még nedves állapotban kell fehéríteni.

[U.Péter]

Kedves Feri és Karcsi!
Köszönöm a segítséget igen erre gondoltam. Még egy a hidrogén/oxiddal kiszárítva vagy még nedves állapotban kell fehéríteni.

Nedvesen!
Én a hidrogénperoxidot krétaporral keverem pépesre és ezzel a krémmel kenem be az egész koponyát. Fogkefe, de inkább kicsi ecset a jó hozzá. Az agy- és orr részbe belülről is belekenem. Vigyázz, hogy magára az agancsra ne jusson belőle egy csepp sem!!!
Aztán, ha kész van, hűvös, sötét helyre teszem 12-24 órára, így tud dolgozni a hidrogén. Utána alaposan lemosom, ledörzsölöm róla a pépet és szeles, napos helyre akasztom száradni.

 

[galoscsabus]

Kedves Feri és Karcsi!
Köszönöm a segítséget igen erre gondoltam. Még egy a hidrogén/oxiddal kiszárítva vagy még nedves állapotban kell fehéríteni.

Igen, ahogy az előttem már leírták, csakis nedvesen.
A fehérítésnek egyébként az általa mismert leghatásosabb módját a következő képen végezzük, immár elég régóta:
Jól záródó fedeles műanyag vödör, majd színültig töltve a fehérítő folyadékkal.
Koponyát beleereszteni a rózsákig, kicsit hagyni, majd kiemelni, felette lecsepegtetni és sötét helyen papírra fektetve szárítani.
A dögön talált, barnult koponya is egészen jól kifehéredik 2-3 kezelés hatására, a frissen főzöttnek elég egy 20 másodperces fürdő is.
A vödröt jól lezárva szintén sötétben kell tárolni, egy évig legalább használható benne az anyag, csak néha kell pótolni pár decit, ha fogyóban lenne.
 

[Wipe]

Ez sajnos elég kapkodós lett, mivel szabadkézből a takarás körül forogva készült...   
De a lényeg azért látszik. 

[Wipe]

Őt is sikerült becsapni... 

[Misel]

Köszönöm a segítségeteket, meghozták a hidrogént és már fogok is hozzá.

[Őrhalmi]

Sziasztok!
Eltelt egy év, így szeretném néhány észlelésemet közreadni az idei üzekedéssel kapcsolatosan.
Sajnos munkahelyi elfoglaltságok miatt csak kevésszer volt alkalmam kijutni hívni, de azért nem panaszkodom.
Nálunk Kecskeméten igazán csak múlt hét kedden, 7-én indult be az üzekedés, sajnos ezt is a hivatásos vadászunktól tudom, nem volt benne részem.

Az őzbak vadászat július 30-án kezdődött számomra Cserkeszőlőn, de nem volt nagy mozgás. Láttunk őzpárokat, de sípra nem mozdult semmi, igaz erős szél volt.

Másnap nálunk vadásztattam hajnalban, két akácfiatalos közé ékelődő lucernásban kerestünk egy érdekes agancsú bakot, amely már sutával volt. Rájuk mentünk, de valami miatt a suta elvitte a bakot, mielőtt hívhattam volna. Közelebb mentünk a beváltásuk helyéhez, majd kis takarásból hívni kezdtem a gida hívó hangján. Erre balról átellenben megindult felénk egy ígéretes fiatal bak, odajött vagy 10 méterre. Az őzpárnak se híre, se hamva...

Ezután visszamentünk a kocsi felé, amely egy öreg akácgarád végén állt. beléptünk pár méterre, majd hívni kezdtem a suta hívó hangján. Balról kukoricás határolta az akácot, ahonnan azonnal jött egy őz, de mivel nem volt jó oda a szelünk, megugrott, mielőtt megnézhettük volna. Előttünk váltott keresztbe, de végig takarásban mozgott, egy szőrszálat sem láttunk belőle.

Átmentünk egy másik körzetbe, ahol tavaly lövettem egy középkorú bakot. Ez egy lucernás határolta rudas akácos volt, amelynek a szélétől pár méterre helyezkedtünk el. Kezdtem a gidahanggal, majd a suta hívó hangjával. Erre nekem takarásban egy őz jött be jobbról, mintegy negyven méterről ugrott el, nem tudni milyen bak lehetett.

Átmentünk egy szép öreg erdőbe (Csalánosi-erdő, ritkaság számba menően szép, öreg fenyőkkel), ahol egy fiatal abnormis bakot kerestünk. Az első hívóhelyen egy suta ugrott be azonnal a gidahangra, majd a második hívóhelyen semmi. Ahogy tovább cserkeltünk előre, egy belső réten egy lesunyt fejű bakot vettünk észre. Azonnal beálltunk egy öreg fenyő mellé, majd ráhívtam a suta vágyakozó hangján. Erre megállt, mint a cövek. Előtte úgy láttam, hogy a bal szár mintha hátra hajolna ághiányosan. A vendég szépen meglőtte. Ekkor ugrott el, az addig nem észlelt suta, immár lovagja nélkül. Sajna, egy mechanikai balszár töréses fiatal bak volt, kissé lekapkodtuk a dolgot. Mivel már csak pár percünk volt a vadászatra, azt láttuk, amit látni akartunk! Tipikus hiba! Azért nincs gond, csak nem ezt a bakot kerestük.

Ezután a kis családdal elmentünk Zebegénybe a hét végéig. Augusztus 1-én este mentem ki először hívni az üdülőövezet feletti tetőre, persze csak videóval felvértezve. Az első hívóhelyen a suta panaszhangjára egy süldő róka jött be, szemeztünk egy pár percig. Ezután felültem a vas lesre, ahol a suta hívó hangjára egy fiatal bak jött elő. Érdekes, hogy csipegetve, ímmel-ámmal jött be, de bejött.

Kicsit később egy üzekedő őzpárt láttam, a bak borította a sutát. A gidahangra nem reagáltak. Ezután egy középkorú, jó szűkállású bakot vettem észre alattam a garádból kiváltva (talán az előző hívó hangokra jött be, volt vagy 50 méterre), amelyre először a suta hívó hangján hívtam rá. Na, ezt mintha fejbe verték volna szívlapáttal, berogyasztott hátsó lábakkal, oldalazva előadta a vetélkedő bak táncát. A szemközti garádról visszaverődő hangok csaphatták be, mert ahogy panaszhangon ráhívtam, elkezdett emberkedve beugrani a fás-bokros sűrűbe. Másnap volt telehold, így igen világos volt a tájék. Gyönyörű este volt, szarvasokat láttam még, egy tehén a borjával odajött mellém 20 méterre, nagy élmény volt!

2-án este egy új helyre mentem ki Zebegényben, a régi márianosztrai útról felfelé vezető úton kiérve egy két felboronált gabonatábla szegélyén lévő lesre ültem ki. Csak erről az egy helyről hívtam. Először a hívó hangokra szemből, jobb felől jött be egy 3-4 éves hatos bak. Vártam vagy 20 percet, majd a hívó hangokra alulról jött fel egy középkorú bak, de ezt már nem tudtam a fényviszonyok miatt levideózni.

Este hazaugrottam, mivel pénteken meghívást kaptam Lovasberénybe, egy hajnali-délelőtti vadkározásra. Ott több helyen hívtunk, sehol semmi, teljes csend uralkodott mindenütt, bár az őz is kevés az erdőkben. Itt, július 18-án hívott be a barátom egy gombnyársast, a képét már feltettem előzőleg. Azóta azonban neki sem jött össze semmi.
Szombaton, negyedikén újra Kecskeméten vadásztattam, újfent a legelsőnek említett bakot kívántam szemügyre venni. A szél miatt most az 52-es út felől cserkeltünk be a lucernára. A fiatal bakocskát újra láttuk, majd a vendégem lőtt egy szuka rókát. Visszamentünk és felültünk a lesre, majd a gida hívó hangjára azonnal bejött egy suta, egyedül sajna... A lovagunk már tovább állt, úgy látszik. Ekkor jobbra messze láttunk egy nagytestű bakot, amelyre rámentünk, mert nem hallotta meg a hívó hangokat és egyébként igen jó volt a helyzet. Mire odaértünk pár perc múlva, nagy meglepetésünkre a bak sehol. Ekkor beálltunk az öreg Nyárfák mellé és elkezdtem hívni a suta hívó hangján. Szemből a gazos, akácfoltból komótosan kijött egy bak, de egy fiatal, kissé hátrahajló agancsú volt csupán. Ezt láthattuk? Szinte kizárt, de ez berongyolt azonnal...

Még néhány pillanat múlva a druszám Buttolójára ránk szaladt vagy 2 méterre. Nagyon akart szegény, de nem tudott...

Ezután újra átmentünk a Juhász-akácoshoz, ahol egy középkorú, lőhető hatos bak váltott a lucernásból keresztbe egy akácgarádba. Ráhívtam, mire megtorpant, sajna a cimbi vagy 100-ról fölé lőtt egy gondolattal.

A Csalánosi-erdőben folytattuk, azonban most a másik végén kezdtük. Az első hívóhelyen semmi, majd a másodikon a hívó hangokra azonnal egy fiatal bak jött be jobbról, csak én láttam, nem volt lőhető. A következő helyen a panaszhangra egy süldő róka jött be ismét.

Átmentünk a hetényi területünkre, már 11 óra felé járt az idő. Az első hívóhelyen, egy akácossal két oldalról körbevett gazos gyepnél hívtam, de semmi. A második hely felé iparkodva észrevettünk egy bakot vagy 350 méterről, de az erős ellenszélben semmit nem hallott az egyes hangokból. Jó testet mutatott, így az akác melletti árokban felcserkeltünk hozzá vagy 40 méterre. Egy fiatal selejt hatos bak volt, a cimbi meglőtte.

Este, az elnökünk kérésére Zebegényből átugrottam még Márianosztrára. A késői idő miatt csak két helyen hívtam neki, egy erős bakot szeretett volna elejteni. Az első helyen, egy erdei tisztás mellett semmi, majd visszamentünk a nosztrai út melletti rétekre. Ahogy elfoglaltuk a helyünket elkezdtem a hívást gida, majd suta hívó hangokkal. Némi szünet után a Weisskirchen-féle szájsíppal a panaszhangra váltottam. A 3. széria után balról, a rét végénél kipattant egy bak és vágtában közelített felénk. Megállt előttünk vagy 20 méterre keresztben. Jeleztem, hogy egy lőhető (gyilkos agancsú, szinte nyársas bak), de nem várta meg a célra tartást és a lövést, megugrott. Ráhívtam és mintegy 40 méterre megállt újra. A lövést jól jelezve (az elejét maga alá kapta) iramodott be az erdőbe, ahol kisvártatva az összeesését is hallottuk, egy helyből vergődve. Vártunk pár percet ahogy csend lett, majd bekukkantottam az erdőbe. Rögtön zörgést hallottam fentebbről, a bak mozgásban volt. Az úton és a rálövés helyén nem találtam vért, de csak egy gyengén világító zseblámpánk volt kéznél. Másnap reggel vérebbel utánkerestek, de nem lett meg (valószínű üres szügylövés lehetett), felfelé ment egy igen komoly vízmosáson keresztül.

Legközelebb 7-én volt lehetőségem hívni, de csak egy fiatal villás bak jött be a suta hívó hangokra mindössze. Megint igen erős szél volt, ami nem kedvez a hívásnak...

10-én Rákospalotán már az új őzhívó sípommal (Nordik Roe), a Sikátori-fenyves közelében kezdtem hívni, immár csak videóval felfegyverkezve. Az első helyen először semmi, de ezután, ahogy meguntam a dolgot, kilépve az erdőszélből, mögöttem megugrott riasztva egy őz. Csendben lopózott be, nem vettem észre a közeledtét.
Második hívóhelyül egy lucernás, napraforgó közötti bálványfácskát szemeltem ki. Itt az első hívóhangokra egy fiatal bak jött be a napraforgóból a hátam mögül, de még idejében kiszúrtam.

Utána a panaszhangra egy hatos futott be szemből, majd hátulról egy suta.

Utána a már behívott fiatal bak jött vissza, amely egy ugyancsak fiatal, beugró bakot kezdett el kergetni.

Ez volt az utója itt az üzekedésnek, amelyet sikerült kifogni, egy helyről négy őz jött a hívásra fél órán belül.
11-én a közelbe ültem ki egy mobil ülőkére vadkárra, de már csak egy suta jött be a gidájával.

A gida kijött külön is, róla több közeli videót is csináltam.

Aznap este disznók helyett csak egy kanborz jött volna falatozni a kukoricából, vesztére.

Vasárnap este egy kukoricás mellett vártuk a sertevadat, itt a panaszhangra csak egy süldő róka jött be. Még 14-én (kedden) hajnalban próbálkoztam ugyanitt, de akkor sem jött be semmiféle őz sem. Ezen a területrészen véget ért az őznász.

Az utolsónak mondható hívásom tegnap volt Kecskeméten, mert egy rendkívüli taggyűlés miatt kihasználtam a másfél órát. Egy libatelep melletti gazos napraforgóban igyekeztem egy jó helyet keresni hívásra, amikor előttem megugrott egy őz. Azonnal ráhívtam suta hívóhanggal, mire visszajött az őz, de a mell fölött érő gazban immár végleg elugorva nem láttam meg, miféle bak lehetett.

Összegzésül elmondható, hogy változó intenzitású volt számomra az üzekedés, volt ahol kifogtam jó mozgást (Rákospalota, Zebegény), de voltak betlis helyek is (Lovasberény, Csömör-Tüzérállások környéke).
Kicsit húsz fölött jöttek hívásra az őzek, főleg fiatal bakokat hívtam be, csak a panaszhangra jöttek be éltesebb legények. Suta nem hozott be bakot az idén, viszont a rókákat is érdekelte a panaszhang.
Azért újfent egy örök élmény volt az idei szezon is... Mint eddig mindig!

[BErik]

Igen, ahogy az előttem már leírták, csakis nedvesen.
A fehérítésnek egyébként az általa mismert leghatásosabb módját a következő képen végezzük, immár elég régóta:
Jól záródó fedeles műanyag vödör, majd színültig töltve a fehérítő folyadékkal.
Koponyát beleereszteni a rózsákig, kicsit hagyni, majd kiemelni, felette lecsepegtetni és sötét helyen papírra fektetve szárítani.
A dögön talált, barnult koponya is egészen jól kifehéredik 2-3 kezelés hatására, a frissen főzöttnek elég egy 20 másodperces fürdő is.
A vödröt jól lezárva szintén sötétben kell tárolni, egy évig legalább használható benne az anyag, csak néha kell pótolni pár decit, ha fogyóban lenne.
 

Üdv!

Érdekes egyébként, hogy sokan a sötét helyre viszik fehérítés után, valaki pedig a tűző napra esküszik.

[Karácsony Károly]

A sötét hely a hidrogénes koponyának kell .  A napos , a hidrogéntől már lemosott , vizes koponyának .  A hidrogén - peroxid hő, napfény és szerves anyagok hatására bomlik , ezért hozzák forgalomba fekete , vagy sötétbarna , zárható flakonokban , vagy nagyobb tároló edényekben .

 

[Lacus]

Őrhalmi üdv !  Jó kis összefoglaló !   

[Forend]

Uraim!
A beszámolókért köszönet mindannyitoknak, élvezetes írások, képek és videók.

 

[dobbasszus]

Üdvözlök mindenkit
Azt szeretném kérdezni (már ha jár erre valaki így szezonon kívül), hogy a devana kombinált sípot ( amin oldalt kis lyuk van, azt hogyan kell használni. Sípot készítenék, és nem tudom a kis lyuk hogyan működik.
Ha befogom, akkor több levegő jut a nyelvre, ha kiengedem kevesebb, vagy akkor egyáltalán nem szól? Vagy a lyuk a hang megszakítására szolgál, a rövidebb gidahang miatt?
A válaszokat köszönöm szépen
Prasch Richard
 

[vadaszfun]

Nemsokára már! 
 

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Tegnap hajnalban három bakot láttam, (150-300 méterre) a sípra felfigyeltek, aztán legeltek nyugodtan tovább. De már nem sokat kell várni a "hívásig"!

[Őrhalmi]

Sziasztok!
Tegnap hajnalban hivatalos voltam egy régi jó barátomhoz őzbakra, esetleg visszaváltó disznóra. Lassan cserkelgettem a fasorokkal határos kaszálókon, amikor az egyiken egy suta csipegetett. Mivel nem akartam, hogy észrevéve riasszon, ezért vártam. Pár perc után egy bak ugrott hozzá a "semmiből", majd hajtva eltűntek jobbra. Bementem a rétre, ahol egy les állt a rét bal szélén. Felmentem a lépcsőkön, majd hívni kezdtem a gida hívó, majd vészhangjával. Semmi nem mozdult. Utána váltottam a suta panaszhangjára, mivel sutával volt a bak. Pár perc után nem vártam tovább, lementem a rétre. Ahogy keresztben elindultam visszafelé éktelen nagy riasztás tört ki a szembe lévő rét irányából. Na, gondoltam ezt elbaltáztam. Még várni kellett volna kicsit, mert közben bejöttek mégis a fasorig, takarásban megállva. Ahogy mentem volna "lesújtva", feltűnt hirtelen, hogy egy helyről jönnek a riasztások. Azonnal átbújtam a garádon, és balra, a rét szélén megláttam a bakot. Jobbra tőle az erdőből a suta folyamatosan riasztott, a bak néha közbeóbégatott, de nem mozdult. Volt vagy 150m-re, így ráhívtam a vágyakozó hanggal. Nem jött, de ekkor láttam, hogy a jobb szár feltűnően rövidebb a balnál, amelyet egy sima hatosnak láttam rövid ágakkal. Mivel nem volt fiatal már, ezért közelebb mentem a jágerkender mellett vagy 30 métert. Feltámasztottam a lőbotra és kezdtem célozgatni. Ekkor kirohant a suta hangosan méltatlankodva és felém fordulva szórta az "áldást" irányomba. A bak jobb oldala mellett beugrott az erdőbe, mire a bak egy tétova lépést tett még. Gondoltam, nincs mire várni már, ahogy keresztben megállt elengedtem a lövést. Hallottam a becsapódást, a bak beugrott még az erdőbe. Pár perc múlva utána indultam. Már az erdőszél felé közeledve láttam, hogy pár méterre egy fa melletti sarjnál mozgás van. Az utolsókat rúgta a bak. De micsoda BAK!!!
Levett kalappal gyönyörködtem benne hosszú percekig.
Mindenkinek hasonlóan szép vadászélményeket kívánok!