Aug. 7. délután
Du. öt körül megjött Zsolt Szegedről a szokásos strandra való szabadidő ruhájában. Rövidnadrág fekete póló. Ő amióta nálunk vadászik mindig húsz perc alatt meglőtte a bakját, és azt mondja erre a kis időre kár beöltöznie. Na az idén lehet, hogy nem így lesz.
Most a tavalyi ezüstérmes után szigorúan csak kis bakot lőhet.
A nyársas fiatal bak lakhelyénél hívok először. A kukoricából nem sokára jön is egy középkorú hatos. Tovább megyünk a szik szélén, egy kis kukoricánál hívok újra.
Erős szél fúj, elviszi a hangot. Nem nagyon bízom a ma esti sikerben.
Egy táblaszélt jelző akáckaró mellett állunk. Nagyon messziről veszem észre a szélirányból érkező bakot. Lőhető kis bak. Szépen jön Párszor megáll, tájol.
Aztán szelet kap és olyan 120 méterre elkezd a kukorica felé menni. Mondom a Zsoltinak, hogy lőni kel mert bemegy. Megállítom a síppal. Csattan a lövés. Alatta porzik a föld. Épen fut be a takarásba.
Zsolt mérges magára, ezt elkapkodta. Különben most is meg lett volna húsz perc alatt a bak.
Tovább megyünk. Viszonylag sok őzet látunk a hidegfrontra beindultak. Több helyen hívok. Az este folyamán hat bak jött sípra. Köztük egy érdekes rendellenes páratlan nyolcas bak is amit a sutája mellől sikerült elhívni. Ezt sem ismertem eddig. Erre is jó a hívás.
Fél nyolc után vesszük észre jó messze egy repcetarló közepén a lőhető kis bakot. Sípra nem reagál. Mondom a Zsoltnak, hogy mást nem tudunk csinálni, mivel erősen fogy az időnk, mint megpróbálni rámenni a nyílt tarlón.
Amikor lent a feje óvatosan megyünk közelebb, ha figyel mozdulatlanok vagyunk. Végül szerencsénkre lemegy egy mély laposba ahonnan nem látszik ki.
Itt már elég közelre sikerül menni. Sajnos észre is vesz csak épp a szeme meg az agancsa látszik ki a laposból amit csak akkor veszek észre amikor már kiszúrt. Rögtön leguggolunk. Szerencsére nem ismert fel ezért feljön megnézni, hogy mik vagyunk. Száz méterre lehet. Zsolt ülve a térdére támasztva lő. Kissé hátul találja el. Még feláll, de a második lövés már jobb.
Bevisszük a vadászházhoz. Időközben megjött a terület bérlője is. Élménymeséléssel ér véget a nap.
Aug. 8. reggel
Hatkor megyünk ki. A nyársas területén hívok először. A kukoricából egy kis villás jön ránk, tíz méterre. Másodiknak a Zsolt által elhibázott kis bak helyén hívunk. Látjuk is kint van a legelő szélén. Figyel a kukorica mögé. A sípra nem nagyon. Onnan kifut egy nagyobb bak egy sutát hajtva. A kicsi utánuk. A kergetőzök, fél kilométerrel arrébb eltűnnek a nádban Akis bak tétován megáll. Előrébb megyünk 300 métert, a kukorica szélében hívok. Meghallja és lassan, néha párat csípve a fűből jön is. Bejön ötven méterre A Pista lő. Nem tudjuk hova. A bakot nem is érdekli. Még egyszer, szintén hibázás. A bak elszalad. Mi nem értjük mi van
Továbbmegyünk. Még egy bakot behívok, ami nem lőhető. A sziki lucernánál messzebb hátul egy nádfoltban mintha egy bakot látnék mozgolódni. Közelebb megyünk. Az őszpofájú az. Közben lefekszik. Hívásra semmi reagálás. Óvatosan sikerül egy szikpadka mellett rámenni vagy harminc méterre. Lövésre készen állva hívok. Semmi. Közben egy olajbokor alatt felfedezzük a sutáját a gidával. Óvatosan kicsúszok jobbra és meglátom a bak fejét, amint a nádban fekszik. Pistát odaintem, és suttogva mutatom a bakot. Mondom, hogy lője nyakon.
Lövés. Megvan, de nagyon a hátulját éri a golyó. Ez már gyanús nagyon.
Tiszta fehér szinte a feje, a fogai alapján azonban csak egy golyóérett bak. Nem olyan öreg amilyennek gondoltuk.
Mivel már erősen melegszik befejezzük a vadászatot és elmegyünk leadni a testeket.
Aug. 8. délután
Ötre érkezik az a vadász, aki tegnapelőtt volt itt. Vele akartam meglövetni az őszfejűt, de most már erről lemaradt. Irány a szik. Elég erős szél fúj. Az első helyen ahol megállunk, tudok egy fél fül hossznyi kis bakról, ezt keressük. Pár percnyi sípolás után megjelenik egy kis bak a gyékényes folt szélén. 140 méterre lehet nem akar közelebb jönni. Később egy gida lép ki mellőle. Végül szelet kap és megugrik. Síppal megállítom egy kis időre, de kevés a lövésre és elmegy. Egy suta és a gida utána. Ezért nem jött közelebb.
Közben egy telefon jön, a kocsinak el kell mennie. Egy jó órára gyalog maradunk. Nagyot cserkelünk a nádak és a frissen kaszált legelők között. Ahogy elindulunk a keresett kis bak fut be keresztbe előttünk a nádba. A sarkon kis várakozás után hívok. Jön is egy bak nagy sebesen a nádból, kicsi, de villás nem lőhető. Gyönyörűen odajön és megmutatja magát a kicsi, viszont nem jön elő. Tovább cserkelünk egy olajbokor folt mellett hívok. Balról a legelőn több nádfolt, egy tárcsázott tarlóra is és a mögötte lévő napraforgóra is rálátunk. Itt hívok.
A nádfoltokból várok bakot, de figyelünk mindenfelé. Arra leszek figyelmes, hogy messze porzik a feltárcsázott tarló. A távcső egy felénk vágtató bakot mutat. Igen messziről jön lehet 7-800 méter is. A szél most besegített és jó felé vitte a hangot. Szépen bejön elénk. Ott parádézik 30 méterre töviről hegyire megmutatva magát. Erős golyóérett hatos, de most
nem rá pályázunk ezért békében hagyjuk távozni. Tovább cserkelve még behívok egy kis villást. Nagyon jó a mozgás szépen ugranak a sípra.
Hét óra elmúlik, mire megjön a kocsi, és azzal megyünk tovább. Irány a nyársas lakhelye. A kukorica mellett ahol lakik a tarlón, messze látok egy szaladó őzet. Megállítom a kocsit és távcsővel látom, hogy bak. Csak úgy a kocsiból ráhívok. Megáll, figyel és elkezd szaladni felénk. 400 méterre lehet. Ahogy közeledik, felismerem benne a keresett nyársast. Kiadom a lövésre az engedélyt. Sajnos a bak jobbról jön ezért a vadásznak, nem nagyon esik kézre. Párszor megáll. Nem teszik neki az autó, ahogy közeledik. A kocsi háta mögé megy. Már az ajtót is ki kell nyitni, innen célozza. Bejött nagyon közel, negyven méterre van mögöttünk. Nem nagyon tetszik neki a szituáció. Egyre gyorsabban szalad. A sípolásra meg-megáll, de a célzásra nem hagy elég időt. Bemegy mögöttünk a kukoricába. Megyünk tovább sötétedésig.
A délután folyamán 11 bakot láttunk és hét jött a sípra A reggeliekkel 10 bakot hívtam ma be. Eddig ez a legjobb nap az idén. Sajnos lőni nem sikerült semmit.
Aug. 9 reggel.
Reggel a vadászháznál alvó vadász fogad. Közli, hogy menjek ki egyedül és lőjek két bakot. A sziken keresem az ismert kis bakokat. Sajnos lőhetőt nem találok és a mozgás sem olyan jó mint az este volt. Közeledik a vége? Hívásra is talán csak kettő jön az sem nagy lendülettel.
Aug. 9 délután.
Délután a kipihent vadásszal kezdünk. A csatornaparton kéne megnézni az „egyszarvút”.
Leállítsuk a kocsit és előre cserkelünk egy kanyarba ahol célzóboton lévő puskával várjuk a bakot. Nem kell sokáig hívnom amikor a szolidágóból a csatornaparton kiugrik egy szép hosszú agancsú bak 15 méterre. Pár másodpercig farkasszemet nézünk, utána eltűnik a gazban. Ez nem a félagancsú volt. Tovább hívok. Egyszer csak észre veszem, hogy a mellettünk lévő repcetarló közepén lévő szikfoltból jön egy bak Egy éves kis selejt bak. Szépen odajön 40-50 méterre keresztbe áll Kétlábú botról célzás. Durr. Mellette jobbra vágja a földet a golyó. Még az ismétlést is megvárja, akkor ugrik el, de látszik rajta, nem tudja mi történt. Pista úgy dönt, hogy nem kísérletezik tovább biztos, hogy a távcsővel baj van. Ez után lőjek én. Kimegyünk a sziki lucernához és annál a bokornál hívok, ahol a Sanyi lőtte a gyilkost. A nádból az egyik szikpadka mellett beszalad egy kis bak. Nyolcvan méterre megáll: Az egyik fele villás a másik nyársas fülig érő agancs. A szelünk rossz nem várhatok. A lövésre elterül. Amikor odamegyünk ér a kellemetlen meglepetés. Mindkét szára villás. Egy éves bak. Ezt jól benéztem. Sajnos már feltámasztani nem lehet. Ha rendesen látom, nem lövöm meg. Azért kapitális bak nem lett volna belőle, de kár érte.
Megyünk tovább. A reggeli megtorpanáshoz képest jó mozgás van, sorra ugranak a bakok a sípra. Talán az is közrejátszik hogy időközben befelhősödött és lehűlt a levegő.
Estefelé Pista azt javasolja, hogy nézzük meg a kis bakot még egyszer, amit délután elhibázott.
Már szürkül. Ugyan onnan hívok, mint előzőleg. A hosszú agancsú nem jelentkezik, viszont a szikfoltból komótosan jön az elhibázott kis bak. Időközben a csatorna menti gazból visszament a helyére és három órával később ismét jön a sutahangra. Most lassan kényelmesen csipegetve jön. Jó közel engedem be mert a feje mindig lent van és szemből így még nyakra sem tudok lőni, amikor néha megáll. De nem vett még észre hadd jöjjön. Már csak negyven méterre, ha van, amikor észre veszi a százméternyire álló kocsit, ahonnan a Pista páholyból távcsövezi az eseményeket. Kifordul balra, már nincs mire várni.
A 7x64-es rögtön földhöz vágja. A kilövési oldalon messzire világít a rózsaszín tüdővér.
Pista örül, már csak két bak van bent, és milyen jó, hogy mondta, hogy jöjjünk ide vissza.
A nagy örömködésben a teríték fotóról is elfeledkezünk. Már sötétedik, ezért nem megyünk tovább, mire végzünk a bakkal, este van. Az este folyamán hat bakot sikerült behívni.
Aug. 10
Reggel csak egyedül mentem ki mert a Pista megy haza. A Zsolt és a Pista által elhibázott kis bak területén kezdek. Ahogy óvakodok be mellettem valami megugrik a kis kukoricában. A másik felén kiszalad a keresett kis bak a rétre. Később megáll, és elkezd csipegetni. Lehúzódok és elkezdek neki sípolni. Néha erre néz de nem jön csak legelget. A kukorica mellett ezért elkezdem becserkelni.
Alig indulok el, nagy riasztással kiugrik egy két év körüli gyenge bak mellőlem. Ez közben a takarásban bejött a sípra úgy, hogy nem vettem észre.
Persze pont a kicsi felé megy és elviszi magával messze be a hátsó nádasba. Ezek után már kár menni.
A belső mezőgazdasági területek felé veszem az irányt. A kocsit lerakom és gyalog cserkelek tovább. Egy csatorna partján ami az út mellett fut és az erdősáv végén elkanyarodik hívok először. Messze nem látok közel a takarás. Pár fújás után nagy törés a nádban. Odakapom a puskát. Húsz méterre kiáll egy három év körüli hosszú vékony agancsú bak. Jól megnézzük egymást, aztán hangosan méltatlankodva visszamegy. Egy elhagyott benőtt úton az erdősáv és a kukoricatábla között megyek végig. Itt egy helyen hívok. Valami rám szalad a kukoricában de nem láttam belőle semmit. Később egy párral találkozom. Szabályos hatos bak középkorú.
Ahogy melegszik visszamegyek.
Leadom a tegnapi őzeket, utána nekiállok a trófeákat kifőzni.
Délután a Laci is lejön. Megyünk egy kanyart a határba. Sikerül pár bakot behívni csak lőni nem. Egy tarlón lévő őzpárt meglátva csak úgy a kocsiból ráhívok. A sutát otthagyva szépen bejön ötven méterre. A fiatal kis suta kullog utána. Jól hagyják magukat megnézni és lefotózni.
Ezután még egy párba botlunk.
Utána Laci kiül a kukorica mellé disznót és őzet lesni. Én a nyársas bak területén cserkelek végig hátha összefutok vele.
Már erősen szürkül. A hívásomra egyszerre három bak jön a szik felől a kukorica felé, aminek a szélső sorában lapulok. Kettő, ami nagyon közel van nem lőhető. A harmadikat az erősödő sötét miatt már nem tudom elbírálni, mert nem jön közelebb miután az egyik megkergeti.
Számomra ennyi volt az idei üzekedés.
Egy kis összefoglaló: Az üzekedés az idén is mint általában július 31.-én kezdődött. Az elején, gondolom a szinte egész nyári aszály és vízhiány miatt szinte alig volt mozgás. Nálunk általában 3.-a és 6.-a között volt a csúcs. Az idén ekkor szinte semmi.
Érdekes, hogy az aktívabb üzekedés 6.-án indult, amikor a legmelegebb, 40 fokos nap volt a nyáron. Bár lehet,hogy már akkor érezték a másnapra jövő hidegfrontot és lehűlést. Addig kergetőzést nem is láttam utána amint hűvösebb lett többször is. Talán a legaktívabb nap a nyolcadika volt , de még tizedikén is jó mozgás volt. Utána két napig nem voltam kint nem tudom meddig tartott még. Tizennegyedikén már nem volt üzekedés,de ennek ellenére belebotlottam egy párba ahol a bak igen hevesen űzte a sutát. Biztosan valami későn folyató suta volt.
Az idén először elhatároztam, hogy számolom hány bakot hívok be. A tíz nap alatt, amit szinte végig a területen töltöttem összesen 49 bakot sikerült behívni. Illetve pontosítok 49-szer sikerült bakot behívni, mert volt olyan bak több is, ami többször is bejött.
Az idén csak gida és suta hangot használtam. A bakok nagy része suta hívóhangra jött be.
Kétszer sikerült három bakot egyszerre egy helyről behívni, kettőt, azt többször. Érdekes hogy az idén az elmúlt évekhez képest sok bakot sikerült a suta mellől suta hanggal elhívnom. Röviden ennyi.
A sípok a tokban várják a következő évet velem együtt.
