.270 Winchester

[Báki]

Köszönöm, hasznos volt. Azért a huzagolás vs. mag súly esetére van valami elmélet-gyakorlat?

[Bwana]

Köszönöm, hasznos volt. Azért a huzagolás vs. mag súly esetére van valami elmélet-gyakorlat?

Makkmarcit baxtasd, Ő biztos tudja. Lehet más is, de Ő tuti! 

[Makkmarci]

Makkmarcit baxtasd, Ő biztos tudja. Lehet más is, de Ő tuti! 

Vegyes érzelmeim vannak, mint mikor Anyósomat látom egy kád benzin mellett rágyújtani... 

[Bwana]

Vegyes érzelmeim vannak, mint mikor Anyósomat látom egy kád benzin mellett rágyújtani... 

Ezt most nem igazán vágom!         

[Makkmarci]

Ezt most nem igazán vágom!         

Lehet csak rossz reflex részemről, de én itt már egy jó ideje sokkal sűrűbben találkozom szarkazmussal a dícséret mögött, mint dícsérettel a szarkazmus mögött... 

Most már vágod? 

[Bwana]

Így igen, de azt nem miért keresel olyasmit a mondandóm mögött ami valójában nincs is ott?


Szóval, ha túltárgyaltuk akkor csirinyó, egészségedre     Jöhet a válasz az eredeti kérdésre, kicsit bővebben, közérthetően!   

[galoscsabus]

Lehet csak rossz reflex részemről, de én itt már egy jó ideje sokkal sűrűbben találkozom szarkazmussal a dícséret mögött, mint dícsérettel a szarkazmus mögött... 

De ha nem baj, válaszolnék az eredeti kérdésre is valamit

Szóval a "huzagolás vs. mag súly esetére van valami elmélet-gyakorlat?" -ra a válasz az, hogy igen, van.
Elmélet is, gyakorlat is.
De igazán nem is a tömeg felől kell talán megközelíteni a kérdést (habár szervesen kapcsolódik hozzá), hanem a sebesség irányából.
A huzagolásnak van egy olyan mérőszáma, hogy "Drall".
Ez azt mutatja meg inch-ben kifejezve, hogy a lövedék mekkora utat tesz meg a csőben, amíg egy teljes fordulatot megtesz.
Magyarul a huzagolás lehet "sűrűbb" (kisebb Drall érték) és "ritkább" menetemelkedésű (magasabb Drall szám).
A sebességhez pedig úgy kapcsolódik, hogy egy gyors (általában könnyebb) lövedéknek a rövidebb menetemelkedésű huzagolású csőben nem lesz ideje/lehetősége rendesen belepréselődni
a huzagolásba, mert úgy áttolja felette a gáznyomás, hogy közben legyalulja a felületét, és ez a pontosság rovására megy, meg természetesen nem tesz jót a csőnek sem.
Míg a lassabb (általában nehezebb) lövedéknek van elegendő ideje arra, hogy rendesen megperdülve, a huzagba préselődve kotorjon végig a csövön, így elérve a legjobb
stabilitást, ami a gyorsabb (könnyebb) lövedéknek ugyan abból a csőből csak akkor sikerülhet, ha lecsökkentjük a sebességét.
Tehát alapvetően a csöveket vagy gyors (könnyű), vagy lassú (nehéz) lövedékekhez készítik, de nagyon élesen ez inkább a speciális területen használt fegyvereknél válik el.
Vadászatra általában olyan Drall-t alkalmaznak a gyártól, ami egyfajta köztes megoldásként vagy az egyik, vagy a másik lövedéktipus esetében nyújt kiváló röppályát,
a másik csoport esetében inkább csak elfogadhatók a ballisztikai mutatók.
No, pl. ezért is érdemes házilag tőtikézni, mert tág határai vannak a lehetőségeknek ahhoz, hogy némi kis molyolással egy puskából, vadászatra kielégítő eredménnyel
lehessen lőni könnyű, és nehéz lövedéket egyaránt.
Nagyon sok próbálkozással, rengeteg kudarccal, és még több káromkodással sikerült pl. elérnem azt anno, hogy a 308 Win R93-asom 100 méteren oldalirányú eltérés nélkül,
2-3 cm magassági differenciával hordott 5 féle lövedéket, a 9,7 grammos Scenar-tól a 13 grammos Megáig.
Ha ezeket a standard gyári töltéssel lövöm, akkor talán nem lenne neki elég az A3-as lőlap, hogy mind egy papírba csapódjanak.  
Remélem valamennyire érthető voltam
 

[Makkmarci]

De ha nem baj, válaszolnék az eredeti kérdésre is valamit

Szóval a "huzagolás vs. mag súly esetére van valami elmélet-gyakorlat?" -ra a válasz az, hogy igen, van.
Elmélet is, gyakorlat is.
De igazán nem is a tömeg felől kell talán megközelíteni a kérdést (habár szervesen kapcsolódik hozzá), hanem a sebesség irányából.
A huzagolásnak van egy olyan mérőszáma, hogy "Drall".
Ez azt mutatja meg inch-ben kifejezve, hogy a lövedék mekkora utat tesz meg a csőben, amíg egy teljes fordulatot megtesz.
Magyarul a huzagolás lehet "sűrűbb" (kisebb Drall érték) és "ritkább" menetemelkedésű (magasabb Drall szám).
A sebességhez pedig úgy kapcsolódik, hogy egy gyors (általában könnyebb) lövedéknek a rövidebb menetemelkedésű huzagolású csőben nem lesz ideje/lehetősége rendesen belepréselődni
a huzagolásba, mert úgy áttolja felette a gáznyomás, hogy közben legyalulja a felületét, és ez a pontosság rovására megy, meg természetesen nem tesz jót a csőnek sem.
Míg a lassabb (általában nehezebb) lövedéknek van elegendő ideje arra, hogy rendesen megperdülve, a huzagba préselődve kotorjon végig a csövön, így elérve a legjobb
stabilitást, ami a gyorsabb (könnyebb) lövedéknek ugyan abból a csőből csak akkor sikerülhet, ha lecsökkentjük a sebességét.
Tehát alapvetően a csöveket vagy gyors (könnyű), vagy lassú (nehéz) lövedékekhez készítik, de nagyon élesen ez inkább a speciális területen használt fegyvereknél válik el.
Vadászatra általában olyan Drall-t alkalmaznak a gyártól, ami egyfajta köztes megoldásként vagy az egyik, vagy a másik lövedéktipus esetében nyújt kiváló röppályát,
a másik csoport esetében inkább csak elfogadhatók a ballisztikai mutatók.
No, pl. ezért is érdemes házilag tőtikézni, mert tág határai vannak a lehetőségeknek ahhoz, hogy némi kis molyolással egy puskából, vadászatra kielégítő eredménnyel
lehessen lőni könnyű, és nehéz lövedéket egyaránt.
Nagyon sok próbálkozással, rengeteg kudarccal, és még több káromkodással sikerült pl. elérnem azt anno, hogy a 308 Win R93-asom 100 méteren oldalirányú eltérés nélkül,
2-3 cm magassági differenciával hordott 5 féle lövedéket, a 9,7 grammos Scenar-tól a 13 grammos Megáig.
Ha ezeket a standard gyári töltéssel lövöm, akkor talán nem lenne neki elég az A3-as lőlap, hogy mind egy papírba csapódjanak.  
Remélem valamennyire érthető voltam
 

[Makkmarci]

De ha nem baj, válaszolnék az eredeti kérdésre is valamit

Szóval a "huzagolás vs. mag súly esetére van valami elmélet-gyakorlat?" -ra a válasz az, hogy igen, van.
Elmélet is, gyakorlat is.
De igazán nem is a tömeg felől kell talán megközelíteni a kérdést (habár szervesen kapcsolódik hozzá), hanem a sebesség irányából.
A huzagolásnak van egy olyan mérőszáma, hogy "Drall".
Ez azt mutatja meg inch-ben kifejezve, hogy a lövedék mekkora utat tesz meg a csőben, amíg egy teljes fordulatot megtesz.
Magyarul a huzagolás lehet "sűrűbb" (kisebb Drall érték) és "ritkább" menetemelkedésű (magasabb Drall szám).
A sebességhez pedig úgy kapcsolódik, hogy egy gyors (általában könnyebb) lövedéknek a rövidebb menetemelkedésű huzagolású csőben nem lesz ideje/lehetősége rendesen belepréselődni
a huzagolásba, mert úgy áttolja felette a gáznyomás, hogy közben legyalulja a felületét, és ez a pontosság rovására megy, meg természetesen nem tesz jót a csőnek sem.
Míg a lassabb (általában nehezebb) lövedéknek van elegendő ideje arra, hogy rendesen megperdülve, a huzagba préselődve kotorjon végig a csövön, így elérve a legjobb
stabilitást, ami a gyorsabb (könnyebb) lövedéknek ugyan abból a csőből csak akkor sikerülhet, ha lecsökkentjük a sebességét.
Tehát alapvetően a csöveket vagy gyors (könnyű), vagy lassú (nehéz) lövedékekhez készítik, de nagyon élesen ez inkább a speciális területen használt fegyvereknél válik el.
Vadászatra általában olyan Drall-t alkalmaznak a gyártól, ami egyfajta köztes megoldásként vagy az egyik, vagy a másik lövedéktipus esetében nyújt kiváló röppályát,
a másik csoport esetében inkább csak elfogadhatók a ballisztikai mutatók.
No, pl. ezért is érdemes házilag tőtikézni, mert tág határai vannak a lehetőségeknek ahhoz, hogy némi kis molyolással egy puskából, vadászatra kielégítő eredménnyel
lehessen lőni könnyű, és nehéz lövedéket egyaránt.
Nagyon sok próbálkozással, rengeteg kudarccal, és még több káromkodással sikerült pl. elérnem azt anno, hogy a 308 Win R93-asom 100 méteren oldalirányú eltérés nélkül,
2-3 cm magassági differenciával hordott 5 féle lövedéket, a 9,7 grammos Scenar-tól a 13 grammos Megáig.
Ha ezeket a standard gyári töltéssel lövöm, akkor talán nem lenne neki elég az A3-as lőlap, hogy mind egy papírba csapódjanak.  
Remélem valamennyire érthető voltam
 

Bocsi, addig spekuláltam, míg véletlenül megnyomtam a küldés gombot az előbb, írás nélkül.

Meg sem próbálok felnőni hozzád utántöltés tapasztalatban  , és még az sem biztos, hogy mást mondok mint Te, de szerintem ha nehezebb maghoz való, sűrűbb drall-os csőbe teszünk könnyű magot, és lecsökkentjük a könnyű mag sebességét azért, hogy "legyen ideje" a sűrűbb drallnak megpörgetni, akkor a csőtorkolaton kilépve lesz egy könnyű mag-unk, aminek a haladási sebessége (kb.) ugyanaz lesz, mint a nehéz magnak volna, meg a perdülete is, viszont a könnyű magnak mindig nagyobb perdület kell, hogy stabil maradjon az instabil tömegeloszlás ellenére (azaz hogy a könnyebb része, a hegye maradjon elöl végig). Tehát szerintem nem jó ötlet, bocs, ha Te is ide akartál kilyukadni.  Nem számoltam ki (még  ), mekkora fordulatszámmal hagyja el egy nehéz mag a sűrűbb drallt, mint egy könnyű mag a ritkát illetve akár a sűrűt, de mivel a nehéz mag forg(at)ási tehetetlensége is nagyobb, mint a kisebb magé, nem vagyok biztos benne (de érdemes volna kiszámolni), mennyivel van valóban nehezebb dolga egy sűrű drallnak megpörgetni egy lassú de nehéz magot, mint egy lassú de könnyű magot. Nem lehet, hogy lassítás nélkül is menne a sűrű drallnak a könnyebb mag is, csak akkor meg inkább az volna a gond, hogy túl lenne stabilizálva a mag?

Phűű... Pár olvasás után lassan én is kezdem érteni, amit írtam, ezért merem csak elküldeni... 

[Bwana]

De ha nem baj, válaszolnék az eredeti kérdésre is valamit

Szóval a "huzagolás vs. mag súly esetére van valami elmélet-gyakorlat?" -ra a válasz az, hogy igen, van.
Elmélet is, gyakorlat is.
De igazán nem is a tömeg felől kell talán megközelíteni a kérdést (habár szervesen kapcsolódik hozzá), hanem a sebesség irányából.
A huzagolásnak van egy olyan mérőszáma, hogy "Drall".
Ez azt mutatja meg inch-ben kifejezve, hogy a lövedék mekkora utat tesz meg a csőben, amíg egy teljes fordulatot megtesz.
Magyarul a huzagolás lehet "sűrűbb" (kisebb Drall érték) és "ritkább" menetemelkedésű (magasabb Drall szám).
A sebességhez pedig úgy kapcsolódik, hogy egy gyors (általában könnyebb) lövedéknek a rövidebb menetemelkedésű huzagolású csőben nem lesz ideje/lehetősége rendesen belepréselődni
a huzagolásba, mert úgy áttolja felette a gáznyomás, hogy közben legyalulja a felületét, és ez a pontosság rovására megy, meg természetesen nem tesz jót a csőnek sem.
Míg a lassabb (általában nehezebb) lövedéknek van elegendő ideje arra, hogy rendesen megperdülve, a huzagba préselődve kotorjon végig a csövön, így elérve a legjobb
stabilitást, ami a gyorsabb (könnyebb) lövedéknek ugyan abból a csőből csak akkor sikerülhet, ha lecsökkentjük a sebességét.
Tehát alapvetően a csöveket vagy gyors (könnyű), vagy lassú (nehéz) lövedékekhez készítik, de nagyon élesen ez inkább a speciális területen használt fegyvereknél válik el.
Vadászatra általában olyan Drall-t alkalmaznak a gyártól, ami egyfajta köztes megoldásként vagy az egyik, vagy a másik lövedéktipus esetében nyújt kiváló röppályát,
a másik csoport esetében inkább csak elfogadhatók a ballisztikai mutatók.
No, pl. ezért is érdemes házilag tőtikézni, mert tág határai vannak a lehetőségeknek ahhoz, hogy némi kis molyolással egy puskából, vadászatra kielégítő eredménnyel
lehessen lőni könnyű, és nehéz lövedéket egyaránt.
Nagyon sok próbálkozással, rengeteg kudarccal, és még több káromkodással sikerült pl. elérnem azt anno, hogy a 308 Win R93-asom 100 méteren oldalirányú eltérés nélkül,
2-3 cm magassági differenciával hordott 5 féle lövedéket, a 9,7 grammos Scenar-tól a 13 grammos Megáig.
Ha ezeket a standard gyári töltéssel lövöm, akkor talán nem lenne neki elég az A3-as lőlap, hogy mind egy papírba csapódjanak.  
Remélem valamennyire érthető voltam
 

Hogyne lenne érthető.        

[Makkmarci]

Így igen, de azt nem miért keresel olyasmit a mondandóm mögött ami valójában nincs is ott?

Mondtam, lehet csak rossz beidegződés, bocsi, ha alaptalan volt... 

[Makkmarci]

...nem vagyok biztos benne (de érdemes volna kiszámolni), mennyivel van valóban nehezebb dolga egy sűrű drallnak megpörgetni egy lassú de nehéz magot, mint egy lassú de könnyű magot.

korrekció:

nem vagyok biztos benne (de érdemes volna kiszámolni), mennyivel van valóban nehezebb dolga egy sűrű drallnak megpörgetni egy lassú de nehéz magot, mint egy gyors, de könnyű magot

...hisz Te a gyors magról beszéltél a sűrű drallban... A lassú de könnyű magot nyilván könnyebb megpörgetni a sűrű drallnak (is)...

Bocsi...

[galoscsabus]

Amennyit én "tudok" a témában, az csak annak tudható be, hogy megboldogult Szlávik mesterrel elreszelgettünk pár köbméter fingot a drall körül.
Az elméleti részletekből nálam ennyi akadt be a rengeteg információból, ami így is kész csoda, mert engem az elmélet amúgy teljesen hidegen hagy.
Tipikusan az a fajta technikai lázadó vagyok, aki egy csomó "lehetetlen" dolgot megcsináltam, csak azért, mert nem tudtam róla, hogy lehetetlen
Azt tudom, hogy a gyakorlatban mi működött ebből, és mi nem.
De még az is csak arra a csőre, és azokra a házi szőttesekre volt biztosan igaz.
Ma már ekkora hülyeséget nem csinálnék, mert nincsen semmi értelme.
Száz órákat töltöttem a töltőasztalnál éjszakánként és a lőtéren (volt, hogy ott is lámpafénynél )
Legyen EGY megbízható, a csőhöz és a vadászati átlagos igényeimhez megfelelő lőszerem, oszt kalap-kabát
Illetve a használati ertékét megpróbálom a legkomolyabb kihívásnak megfelelően belőni.
És ha 250 méteren keresztül veri a 8mm-es NP vagy Hááment-el a legvastagabb bőgő bika lapockáit is, akkor igazából abszolut nem érdekel, hogy kétfelé szakítja a borzot,
vagy rókát. Ha disznó kerül elém, akkor testközépen lövöm (most, hogy sajnos kukába vadásszuk, még ez is mindegy ), őzre meg nem lövök vele,
legfeljebb vendégnek engedem, ha olyan bak kerül elénk.
De ez senkit ne tartson vissza az elméleti kiteljesedéstől, mindenki használja arra az idejét, ami boldoggá teszi!

[Báki]

És akkor még nem is beszéltünk a hosszabb-rövidebb csőr hatásáról...)))
Talán szerencsés vagyok, mert a CZ557 (rövid a csöve!) minden kipróbált lőszert szeret, általában csak
a magasságot kell korrigálni  (6 félét próbáltam...)

[uzbence]

És akkor még nem is beszéltünk a hosszabb-rövidebb csőr hatásáról...)))
Talán szerencsés vagyok, mert a CZ557 (rövid a csöve!) minden kipróbált lőszert szeret, általában csak
a magasságot kell korrigálni  (6 félét próbáltam...)

És akkor még az is lehet, hogy ugyanolyan tömegű magok hossza nem egyforma...az is számít.
308-ban a 12 drall az a 165-168 grainhez jó hüvelykujj szabály szerint. Az épített 65 centis (volt) puskámat alaul véve. A Howám 51 centis cső, 10 drallal. Az eredmény ugyanaz.  Tehát egy 65 centis 10 drallos cső valszeg a 11,7-13 gramm között lesz jó, míg 51 centis 10 drallos a 10,7-10,9 g-mal. A HOWA a gyári Geco expressel hibátlan.

A Steyr puskáim (8x68, 243 win) 10 drallosak, mindegy mit teszek bele kb. Vannak ezel a középutak amiről Csaba írt, hogy adott kaliber esetén van az a drall, ami vadsászati szempontból tökéletes az egész elérhető lőszertartományra. Vannak akliberek, amik egyik vagy másik végén kilógnak, karakterisztikájuk miatt. Pl. egy 6.5x55 az relatíve nehéz hosszú magok miatt 1/8 drall, és ezért sincs többek között semmi köze, a német 6.5-esekhez (x57 pl, amivel sok vadász egy kalap alatt kezeli). Blaser a 308-asokat és a 3006-ost is 11 drallal adja, a középút miatt (míg előbbit általában 12-vel, utóbbit 10 drallal szokták ha jól tudom).

A lényeg, hogy ki kell tapasztalni, Te kitapasztaltad, 6 féle lőszerre is jó. A többi csak fingreszelés, jah...
És akkor még csak a vadszati felhasználsáról beszéltünk.