VadászFórum

Üdv Mindenkinek!
A vadgazdálkodáshoz köthető kutatás, kutatói gondolkodás és a gyakorlati vadgazdálkodás közötti szoros kapcsolatot fontosnak tartom.
A tudományos gondolkodás és az aktuális gyakorlat nagyon sokszor nem találkozik, aminek számos oka van.
A téma indításával egy találkozási helyet szeretnék életre hívni, ahol a vadgazdálkodás számára is érdekes aktuális tudományos eredményekről, illetve az ahhoz kötődő gyakorlati tapasztalatokról tudunk beszélgetni, véleményt cserélni.
Vadászüdv!

Szia Norbi!

Nagyra értékelem a topic létrejöttét, nagyon örülök neki. Remélem, hogy sok érdekes témával fog megtellni, mert én magam sajnos nem tudok sokat hozzátenni...

:kalapemel

Dehogynem tudsz, ahogy mindenki más is, aki jár a természetben, megfigyel és tapasztal dolgokat, aztán elgondolkodik hogy miért és miért éppen úgy történik történnek a dolgok, stb.

Nyestek a városban:
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=12554&PHPSESSID=d6a3246aaf265dbdbf1c9e4b770f7129

Ez nagyon jó és találó!

http://www.hirtv.hu/tud-tech/?article_hid=251715
Kipusztult volna Szerbiából a szarvas? Kétlem.

Pedig megírták, akkor az úgy is van! Nincs és kész. Ezért most vesznek 12 példányt, és mostantól lesz Szerbiában szarvas.

(tényleg túlzás elvárni egy újságírótól hogy értelmesen írjon?) ???

http://www.origo.hu/tudomany/20090108-a-trofeavadaszat-miatt-a-cseneveszebb-allatok-kerulnek-tulsulyba-1.html

Bár az origo-t én egyáltalán nem sorolom a mértékadó források közé, ennek a cikknek van alapja.

Teljesen nyilvánvaló, hogy ha egy állományból a kimagasló képességű egyedeket veszik ki, akkor a gyengébb képességűek jutnak több szaporodási lehetőséghez.
Nem egy példát láttunk már arra, hogy jó őzes területen a bak-állományt milyen rövid idő alatt le lehet pusztitani.  :NON

Érdemes azért szétválasztani a dolgokat, nevezetesen, hogy az aktuális állományból tűnnek-e el pl. azok a jó bakok, aztán kíméletes "üzemmódban" újra megteremnek, vagy a populáció genetikai állományából is eltűnnek. Ez utóbbit nem tartom valószínűnek.
I

Persze, hiszen a gida két szülő tulajdonságait hordozza, és a jó képességeket örökítő anyaállatok továbbra is képesek továbbvinni tulajdonságaikat.

Viszont az elefántoknál más a történet, azokat már Kittenberger is a nagy agyaráért vadászta. Jó 120 éven keresztül egy irányba ment a nyomás, azt kizártnak tartom hogy helyre lehetne állitani az eredeti (genetikai) állapotot. A több mint 100 év alatt még a viszonylag hosszú életű elefántból is "lepörgött" jónéhány generáció, ott már el tudom képzelni hogy bizonyos tulajdonságok teljesen eltűntek, még a genetikai állományból is.

Ha jól tudom van olyan ország Afrikában, ahol jó ideje teljesen betiltották az elefánt lövést. Ott vajon visszatért a "régi" agyarméret, vagy csak sokan lettek az elefántok?

Jó kérdés, mitől is függ pontosan az elefántagyar mérete?

http://hvg.hu/Tudomany/20090113_nyul_termeszeti_katasztrofa_sziget.aspx
Furcsa egy dolog ez az ökológia!

Ki tudja, hogy a 2010-es rágcsáló irtással milyen folyamatot indítanak ismét el. :fejv

Ja ugye ha huzgáljuk a fonalat, ne csodálkozzunk ha a gombolyag is megmozdul! :WA

Interjú Dr. Csányi Sándorral

http://www.vmi.info.hu/news/Vadaszevkonyv_2009_137-140.pdf

Tiszteletem Csányi Úrnak! :kalapemel

http://www.origo.hu/tudomany/20090126-macquariesziget-okologia-nyulak-csupaszitottak-le-egy-szigetet.html

Elég jó állomány lehet ott! ;D

Na ide kellene elmenni egy -két hétre vadászni! :)

Tényleg rendkívül érdekes ez az ökológia... A betelepítések nagy része sajnos ilyen eredménnyel záródik. Viszont öröm az ürömben, hogy ha nem is tennének semmit talán a természet megoldaná ezt a "problémát", mert nagyon okosan úgy írattak meg a törvények, hogy ha egy területre nagyon sok egyed jut akkor elkezd satnyulni az állomány, szerintem a belterjesség is kialakul, vagy jön valami kórság ami elviszi a nyulak nagyrészét, bár ez nem végleges megoldás, mert valószínűleg utána ez ciklusosan meg fog ismétlődni. Felszaporodik az állomány, utána pedig hirtelen összeomlik. Mint a sáskajárásnál. Nem tudom mikor fognak rájönni végre az emberek, hogy a természet törvényeit nem lehet gyökeresen átírni, maximum egy "pár vesszzőt lehet arrébb tenni". Sajnos ilyenre Magyarországon is van példa, horgászkörökben jól ismert faj a törpeharcsa, naphal... Csak ezek nincsenek ennyire "szem előtt", szerintem még a vizek hasznosítói sem tudják meghatározni pontosan, hogy mekkora kárt is okoznak az őshonos állományokban.

És ekkor megjelennek a vérnyulak :epl

Egy kis olvasmány a múltból... :OKO

http://epa.oszk.hu/01100/01192/00460/pdf/EL_1963_09_417-423.pdf

http://www.fataj.hu/2010/03/024/201003024_OzgazdalkodasiNap.php

http://w3.mkk.szie.hu/tudomanyos-muhely/szakmai-nap-az-ozgazdalkodasrol

Sziasztok!

Erdőjáró megkért, hogy tegyek fel az oldalra hasznos anyagokat, amelyek a vadgazdálkodási kutatásokkal kapcsolatos tudományos eredményeket mutatják be. Mivel Deer szorgalmasan felpakolta a gödöllői kutatási eredményeket, ezért én a soproni anyagokat mutatnám be. Erről a linkről sok érdekes olvasnivalót tudtuk letölteni. http://vadgazdalkodas.emk.nyme.hu/oktatasi_segedletek/vadbiologiai_kutatasok/vadbiologiai_kutatasok.zip (http://vadgazdalkodas.emk.nyme.hu/oktatasi_segedletek/vadbiologiai_kutatasok/vadbiologiai_kutatasok.zip)
Jó tanulást!

Köszönöm Robi! :OKO
Remélem sokan fogjuk eredménnyel forgatni!

  :Emel  :WA

 :OKO :Emel

Szia Robi!
Azért ez így nem egészen fedi a valóságot, hiszen az anyagok kb. fele más kutatók munkája (főként gödöllői). Ami persze egyáltalán nem baj.
Üdv!

Egyszer eljutnék arra a szigetre, akkor annyi nyulat lőnék, hogy az egész fórumcsapatot meghívnám egy király nyúlpaprikásra! ˙(lenne repeta is)  :Q

Erre ott a szántóvető...

Egyáltalán, mit keres ez egy vadászfórumon? :Vvon
A" tudomány és vadgazdálkodás" témában meg még annyit sem!! :fejv

Elgondolkodtató!

http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_meregnek_mindig_a_vadasz_issza_meg_a_levet

Nincs ezzel semmi baj Attila!

(..Már nem emlékszem a nevére, de valaki leírta itt a Fórumon, az idevonatkozó szösszenetét..)  :Q ..

Valami ilyesmi volt: " Ami nem öli meg az emberfiát, az szinte minden esetben, erősíti."   :AA ..

Magyarabbul: Ami nem öl meg,az erősít!  :Emel

Szervusztok.
Ismerve a cikk írójának munkásságát igen is elgondolkoznék a tartalmán.
Sajnós a helyzet valós és számolni kellene vele .A vadisznónál bármikór mivel közti gazda lehet de azért zárojelben megjegyezném ,hogy ha jól tudom a toxinok nagyobb koncnetrációban a májban ill a belsö szervekben rakodik le. A környezeti szenyezés egyértelmüen látszik a Öz populácion (nem véletlenül van egyre több fibromás példány ) Sokkal negyobb figyelmet kéne szentelni a természet védelmi öröknek arra ,hogy mik "folynak" a természetes vízekben ,csatornákban stb .A gazdákat is lehetne ellenörizni ,hogy önti ki a megmaradt mütrágyát ,csávázott vetőmagot,talajfertötlenitött stb,és az átlag jogkövető polgárok sem kukának használnák az erdöket.
üdv:HSanyi

Hosszabb elemzés a mezőgazdasági vadkár alakulásával kapcsolatban.
https://szie.hu//file/tti/archivum/BleierN_ertekezes.pdf

Vadászüdv!

"A gímszarvas hazai táplálékvizsgálatai során a fásszárú fajok dominanciája igazolódott (MÁTRAI et al. 2002,
SZEMETHY et al. 2007b, KATONA et al. 2008). A kultúrnövények jelentősége (táplálékon belüli
aránya), melyet alapvetően az okozott károk mértéke és a vadászati tapasztalatok alapján gondoltak,
lényegesen elmaradt az előzetes várakozásoktól. A nyári időszakban a kétszikűek közül a lucerna
állandóan jelen volt a táplálékban (2-7%-os arányban), de fogyasztása csak augusztus közepén volt
jelentősebb, ekkor elérte a 17%-ot. Szintén augusztusban jelent meg a kukorica, fogyasztása 18%-
os arányt tett ki (SZEMETHY et al. 2003). Ehhez nagyon hasonló eredmény született egy
csehországi vizsgálatban, ahol mezőgazdasági területekkel határos ártéri erdőben kutatták a szarvas
táplálék összetételét. Táplálékában egész évben a fásszárú fajok domináltak, a kukorica nyár végén
és ősszel 11-18%-os részaránnyal fordult elő"

Ez a megállapítás tökéletesen egybevág azzal a megfigyelésemmel, hogy amíg zsenge akácsarj van, addig a szarvas a mannára sem néz rá.
Vethettem én a vadföldbe borsót, lucernát, ki sem mozdultak az újulatból.

Gálos Csabi!

Nem lenne érdemes egy olyan vadföldkísérletet végezni, hogy akác...?
Arra gondolok, hogy hőkezelt maggal elvetni egy területet kora tavasszal.
Június végén szárzúzóval lekenni. Szerintem pár hét alatt újrasarjad, kitarthat egészen bőgésig zsenge állapotban.
Nem tudom, meddig bírná a gyökér és a tő, de pár évig biztosan.

Lajos!

Ugyan nem nekem szólt a kérdés, de akáctelepítéssel kapcsolatban nekem olyan tapasztalatom volt, (igaz, hogy alföldi, homokos talajon) hogy a csemetéket a telepítés évében 3x kellett kapálni, hogy a gyom le ne nyomja, a közöket pedig szárzúzózni. Nem tudom, hogy más talajon hogy működik a dolog, de eléggé optimistának tűnik a verziód.
 :WA

Termőhely függő.
Szerintem kb. embermagasságú az, amit már le mernék vágni.
Annak már lehet olyan gyökérzete, ami eredményesen tud sarjadni.

De hogy ezt három hónap, vagy három év alatt éri el - az termőhelytől függ.

Ha nem ilyen szarul állnának az anyagi dolgaink, egy szép kísérletet meg is érne a dolog :Q
Mondjuk az eredménye borítékolható előre.
A szarvas imádná és ha nem tudnánk kellő méretű területet adni belőle nekik, akkor nagyon gyorsan tarra is rágná olyan helyen, mint pl. Hőgyész.
Ahol kevesebb szarvasunk van, ott van elég akácos erdősítés, ahová a villanypásztor mellett is bemennek itt-ott.
Nagyon termőhely függő lenne a kísérlet eredménye.

Az alföldi példák (pl. KEFAG Császártöltés, de nyilván van még több hasonló hely is) azt mutatják, hogy az akác, mint gímszarvas takarmánybázis, teljesen alkalmas annak tartására.
Elviselhető mértéken belül tartott rágása nem hátráltatja az erdő növekedését, az egyed- és az agancsfejlesztést nagyban elősegíti.
 :WA

 :Emel

Szervusztok.
Az erdészek körében Tisztelet a kívételnek a Magyar Gím (amit Hungarikummá akarunk nyílvánitani) színte közelenség .Milyen jó lenen ha a müvelésbe be tudnák iktatni a un rágó erdők létesitését (vagy meghagyását) a magassabb cserje színtel is jól elboldogul a szarvas. Az akác mellé lehet ültetni bodzát is vagy kecskefüzt ,esteleg vetni Baltacimót legelőre .E helyet keritünk jobbról balra ,balról jobbra és a bontást nagyon nehezen tudja a vadgazdálkó kívivni magának. Még akkor se ha már rég kinött a vad szájábol az erdő.
üdv:HSanyi

Magvetésre gondoltam.
Sokszoros tőszám, nincs átültetési stressz.
Biztosan talaj és főleg csapadékfüggő a dolog, de a tarvágásokat követő gallyégetések helyén, ahol kefesűrűen kel a megégett mag, ott alig marad el fejlődésben a gyökérsarjtól.
Csak azért jutott egyébként eszembe, mert esetleg olyan talajon is eredményes lehetne, ahol a lucernára esély nincs.

Próbáljátok meg Sándor a Puszta Szilt v. Turkesztáni Szilt. Nekem az akácos erdősítésben jobban szerette a szarvas mint az akácot és a regeneráló képessége is jobb!

Ezt aláírom, sőt gyakorlatban nálunk látcccik is. Az akácerdő szélén lévő pár sor pusztaszil, mindig csupára rágva, sőt télen-kora tavasszal a kérgét is hántja, csak úgy világít és egyben mutatja is, hogy visszatértek a szomszédból. (Valamennyi túl élte...) :Emel

Amúgy a pusztaszil, valami borzasztóan jól növekszik a homokon, vágás után gyorsan sarjad.

 :Emel

Hallottatok már erről?

http://444.hu/2015/10/31/coywolf-a-szemunk-lattara-szuletett-egy-uj-farkasfaj-es-mar-egymillio-van-belole (http://444.hu/2015/10/31/coywolf-a-szemunk-lattara-szuletett-egy-uj-farkasfaj-es-mar-egymillio-van-belole)

"Coywolf: a szemünk láttára született egy új farkasfaj és már egymillió van belőle

Peter Uj TERMÉSZET ma 22:04  0  53

Viharsebesen terjedt el egy új farkasfaj Észak-Amerika keleti részén: a prérifarkas (coyote) és a farkas (wolf) új hibridje alig száz-kétszáz éve kezdett kialakulni Ontario állam déli részén. A csökkenő erdőterületek miatt fogyatkozó egyedszámú farkasok elkezdtek más, genetikailag nagyon hasonló fajokkal szaporodni: kutyákkal és prérifarkasokkal. (A prérifarkas is viszonylag fiatal faj: körülbelül háromszázezer éve hibridizálódott más farkasfajokból. És egyébként a prérifarkas élőhelyeit, a füves pusztákat is elfoglalta az ember abban az időszakban, amikor a farkasok erdeit kiirtotta.)

Nem szeretnék beleamatőrködni a genetikai háttérbe, de itt különösen szerencsésen kombinálódhattak a fajok DNS-ei, mert a létrejött hibrid nem hogy életképes, de kifejezetten sikeres: ma már állítólag
több mint egymillió coywolf él Észak-Amerika keleti vidékén.

A tudósok pedig roppantul örülnek a lehetőségnek, hogy a kialakulás közben figyelhetnek meg egy emlősfajt.

(http://4cdn.hu/kraken/image/upload/s--vWMejWmb--/6mYTwS9aSt44s8gYs.jpeg)
A keleti prérifarkasnak is nevezett hibrid egy példánya Nyugat-Virginiában. A ForestWander.com fotója.

Az Economist gazdasági lap megszólaltatta a coywolfkutatás egyik vezéralakját, dr. Roland Kayst, a North Carolina State Universityről. Kiderült, hogy az átlagos coywolf génállományában dominánsak a prérifarkasgének, körülbelül egynegyed rész farkasgén, egy tizednyi pedig kutyáktól jön. Főleg nagy testű kutyák, doberman és német juhász örökítőanyagai mutathatók ki.

A coywolf ennek megfelelően jóval nagyobb a normál prérifarkasnál, a kifejlett példány eléri a 25 kilót is, lábai hosszabbak, jóval izmosabb, állkapcsa nagyobb, erősebb, képes elejteni egyedül egy kisebb szarvast, de falkában akár egy hatalmas (3-400 kilós) jávorszarvast is le tudnak vadászni.

Hogy a kutyagének teszik vagy sem, nem tudom, de a coywolf nagyszerűen megél az ember által viszonylag sűrűn lakott környezetben is, sőt, újabban bemerészkedik a nagyvárosokba: Bostonban, Washingtonban és New Yorkban is észlelték már őket. (Szép magyar siker: a New York-i coywolfokat vizsgáló Gotham Coyote Project vezetőjét Chris Nagynak hívják.)

A kutatók meglepve tapasztalták, hogy a városiasodó coywolfok nem csak az óriási zajt és rettenetes ember- meg mindenféle szagot viselik el (erre a farkas képtelen), hanem még az étrendjük is változni látszik: elfogyasztják a kertekben talált gyümölcsöket, görögdinnyét, tököt, de simán levadásszák a városi rágcsálókat, egereket, patkányokat, hörcsögöket, sőt a macskákat is.
Mindenesetre néhány év múlva New Yorkban senki sem fog meglepődni, ha egy kézműves free trade vegan kávézóban egy 25 kiló körüli, másfél méter hosszú, rókaképű szőrös alak kissé ugató hangot koffein- és laktózmentes, szójatejes latte macchiatót kér nyírfacukorral.

Dr. Kay szerint a coywolf evolúciója fantasztikus sebességgel robog a szemünk előtt. A városba költöző állatok megtanulják a túléléshez szükséges közlekedési szabályokat, például körülnéznek, mielőtt az úttestre lépnek.
(Economist http://www.economist.com/news/science-and-technology/21677188-it-rare-new-animal-species-emerge-front-scientists-eyes?fsrc=scn/tw/te/pe/ed/Greaterthanthesumofitsparts (http://www.economist.com/news/science-and-technology/21677188-it-rare-new-animal-species-emerge-front-scientists-eyes?fsrc=scn/tw/te/pe/ed/Greaterthanthesumofitsparts), EasternCoyoteResearch.com http://www.coywolf.org/ (http://www.coywolf.org/))"

Erről konkrétan még nem.
Érdekes téma.
Főleg, hogy nálunk is készülődik valami hasonló, az aranysakál és a kóbor kutyák lehetséges románcából.
Egyre nagyobb testtömegű sakálok esnek itt-ott az országban, amit nem indokol az élőhelyi változások pozitív hatása, mert az nem jelentkezik ilyen gyorsan egy fajnál.
 :WA

Ez úgy marhaság ahogyan van , íme a valóság:

https://www.youtube.com/watch?v=BXCvLzDNWz0

Maderspach ìrásai jutottak eszembe,ìrta hogy a farkas étrendjének komoly része a kutya. Gyanìtom ott ahol van sakál akkor azt is beveszi a kutya mellé.
Kár hogy a sakál meg a farkas èlettere nem esik egybe, akkor biztos kevesebb lenne a topoltyánból.
 A kutya+sakál dolog szerintem valos lehet

A róka is megeszi a macskát és ahol megjelenik a sakál kevesebb lesz a róka!

Így gyanítom ahol megjelenik a farkas ott a sakál is kevesebb lesz! Most Pécs környékén  pár farkas betelepítésével ezt is ki lehetne próbálni  ;)

Friss megfigyelés...

Egyik vadásztársam, meglőtt egy rókát, az egyik szórón, magában persze nem akkora dolog. Jó szokás szerint ott is hagyta, mert hát a disznó is szereti a húsát... Kettő nap múlva ismételten kint ült, amikor arra lett figyelmes, hogy valami kiszalad a szóróra, és elkezdi ráncigálni a rókát. fogja a hátsó lábát és húzza befele a nádba. Nos nem sokat teketóriázott gyorsan mellé is fektette a Sakált. Mert bizony sakál volt...

Úgyhogy számomra is biztos már, hogy megeszi a sakál a rókát, nem csak megöli-kiszorítja...

 :Emel

Szia Endre! :Emel

Ezt is csak kiszorítani akarta ... a szóróról!  :Q

És a sakált mi eheti meg, viheti el? Múltkor lőttem egyet és odébbhúztam, hogy levágjam a fejét. Majd a testet bedobtam egy ritkás, teljesen átlátható, de magasabb gazos részre. Másnap este amikor mentem bepillantottam és nem láttam a testet. Be is mentem megnézni és teljesen eltűnt, mintha elvitték volna. Még szőr sem maradt.

Tuti hogy a róka :)


(Egyik vadászatom alkalmával lőttem egy disznót és utána még kint üldögélve a komémra arra lettem figyelmes hogy a disznó mozog.
Kiderült hogy egy róka próbálkozott belekóstolni.
Hát ezt nem hagyhattam, így kapott egy 9,3-as oryxot. Félrehúztuk a bokorba hogy úgyis megeszi valami.....

Hát vagy 2 hónapig lehetett érezni a szagról, hogy azt nem ette meg semmi...)

Valami görgecsőrű?  :Vvon

Én is gondoltam rá,  lehetséges.  :Emel

 :Emel

Az biztos hogy az öjvek szeretik a rókahúst, de a szarkák sem vetik meg.

http://www.kisalfold.hu/dunantul/mar_kozerdek_a_hodgyerites/2481318/ (http://www.kisalfold.hu/dunantul/mar_kozerdek_a_hodgyerites/2481318/)

Hmmm...

A betelepítő zöldek fognak kártérítést fizetni?

Nem. Ők tüntetni fognak...
A bátrabbak "Ide lőjetek!" táblát akasztanak a nyakukba és hozzáláncolják magukat egy hódhoz...

https://index.hu/tudomany/til/2020/04/13/szarvas-agancs-rak-csont-gen-daganat-kinoves/