Alapvetően elgondolkodtató amit írtál. Attól hogy nem írták szerintem nem jelenti, hogy nincs hatása.
Két alapvető dolgoz szoktak változtatni a lőporon.
-Vagy lassúbb égési sebességű lőport amelynek az gáznyomása egy meredek hiperbolához hasonlít, azaz az égése moderált, és az égéstérből kiáramló gázok a fojtásra azaz a lőszerekre egyenletes nyomást gyakorolnak. Így a cső teljes szakaszán növeli a mozgási energiáját a söréteknek, ergo a sebességüket. Ez természetesen innét még nem eredményezi a nagyobb m6s-ot, mivel a gyorsulás ellen hat az egységnyi térfogatban lévő tömeg azaz a sörétek együttes súlya a kosárral-fojtással együtt. ez eredményezi a nagyobb gáznyomást ergo lassabb csőtorkolati sebességet.
-Vagy olyat amelynek az égési sebessége hevesebb, azaz a gáznyomás egy meredek hiperbola mentén alakul ki, és a csúcsnyomás expozíciós ideje rövidebb. azaz a sörétekre nem a teljes cső hosszban hat a kiáramló gáz nyomása hanem egy rövidebb "impulzusszerű" ideig.
Ebben az esetben szerintem nagyon a vadászra visszaható erő mert a nagyobb gyorsulás jut egységnyi távolságra a csőhosszon belül.
Emellett fontos szempont a sörét és a firc/kosár tömeg mert az hat ellen a fajlagos gáztömegnek.
Illetve a kosártalan papírhüvelyes lőszernél felé súrlódási erő is mivel nem sörét-kosár-csőfal hanem sörét-csőfal rendszer van, és ebben az esetben mér kontaktus van a visszaható erő között.
Az alap kérdés az igazából, hogy a hosszan tartó egyenletes gáznyomás terheli jobban a zárszerkezetet, vagy a impulzus szerű. De ebben már sajnos több van mint gondoltam mivel fontos lenne tudni hogy mennyi a nyomás terjedési sebessége a lakatszerkezetben és tusban. Mivel az akusztikus illesztés szerint az a lőszer lenne a legkevésbé visszarugós aminek a lőporának zárt térben a robbanási sebesség megegyezik a zár és tusban mért hang terjedési sebességével. Azaz fontos lenne tudni az akusztikus illesztést.
Bocs hogy így belemerültem a tudományba,
de foglalkoztat a dolog.
Sz@rt a csőre!
L.
