Szántóvető

[Sanyooo]

És akkor megint 3,60 lesz a kenyér !!!           

 

Nem! 1 kiló kenyér 0,1 munkaegység! (Na most lehet hisztizni!  )

[Sanyooo]

3,60 EUR   

Az jövőre lesz, ne félj Te semmit!

[Lacus]

Lajos üdv ! Arra akartam utalni hogy nem régen egyik müsorban elhangzott
: a malmok gyenge minőségű lisztet adnak ; tavaly pedig valamelyik gazdász
adásban pl.- a takarmány búza keverve jó étkezési búzával = malmi búza    
Van egyáltalán ebben a kis országban olyan gazda aki azt mondja inkább a minőség ,
 mint a mennyiség    

[Karácsony Károly]

Mert a "Németh & Sanyooo Bank"  képzi (!) a végső árakat ... !   

 

[Sanyooo]

Mert a "Németh & Sanyooo Bank"  képzi (!) a végső árakat ... !   

 

A bankok jó lenne, ha elmennének innen a ferde f@szba! Már bocsánatot kérek!

[Németh Lajos]

Lacus, a búza minősége nagyságrendekkel nem rosszabb manapság sem, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt.
Valamelyest biztosan más a beltartalma, hiszen a műtrágyától nem lesz olyan, mint amikor tonnaszámra ment ki hektáronként és évente a ganyé', a növényvédő szerek sem a minőségjavulást segítik, de a tömegkenyér alapjában véve nem emiatt ehetetlen.
Az igazi disznóság a pékségekben következik be, a különböző adalékanyagokkal.
Ezeknek az a célja, hogy felgyorsítsák a kelés folyamatát, magyarul egységnyi idő alatt a természetes kovásszal megkelő kenyértészta sokszorosa legyen előállítható.
Manapság is lehet sima, kereskedelemben kapható lisztből egészen öreganyám sütéséhez hasonló kenyeret produkálni, csak rá kell szánni az időt, energiát.
Némely pékség is forgalmaz hagyományos technológiával készült kenyeret, Király Laci barátom is, Voldi is szokott hozni Győrből olyat, hogy még negyednap is kenyér formája van.

Létezik az un. javító minőségű búza, termeljük mi is, ennek a hagyományos fajtáknál jóval magasabb némelyik beltartalmi értéke, pl. a fehérjetartalma. Ez, keverve egy alacsonyabb minőségű búzával hozhatja azt az átlagot, ami megüti a kenyérgabona minőséget. Erről hallhattál a műsorban. Ez nem feltétlenül az ördögtől való dolog, lehetne ebből jó kenyér is.
Aztán az, hogy a búza minőség milyen, az nem csak, sőt nem is elsősorban a gazda döntése. Idén a javítónak szánt búzánk alig-alig érte el a sima malmi minőséget.
Egyszerűen megsült. Nem a kemencében, már a kalászban. Utaltam már rá pár hozzászólással előbb, ha meg nem megsül, hanem egyszer-kétszer megázik éretten, az is tönkreteszi napok alatt. Vagy, felüti a fejét valamilyen gomba és időjárás miatt nem tudunk beavatkozni, az is hazavághatja. Sok ismeretlenes egyenlet ez.

[Sanyooo]

Lacus, a búza minősége nagyságrendekkel nem rosszabb manapság sem, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt.
Valamelyest biztosan más a beltartalma, hiszen a műtrágyától nem lesz olyan, mint amikor tonnaszámra ment ki hektáronként és évente a ganyé', a növényvédő szerek sem a minőségjavulást segítik, de a tömegkenyér alapjában véve nem emiatt ehetetlen.
Az igazi disznóság a pékségekben következik be, a különböző adalékanyagokkal.
Ezeknek az a célja, hogy felgyorsítsák a kelés folyamatát, magyarul egységnyi idő alatt a természetes kovásszal megkelő kenyértészta sokszorosa legyen előállítható.
Manapság is lehet sima, kereskedelemben kapható lisztből egészen öreganyám sütéséhez hasonló kenyeret produkálni, csak rá kell szánni az időt, energiát.
Némely pékség is forgalmaz hagyományos technológiával készült kenyeret, Király Laci barátom is, Voldi is szokott hozni Győrből olyat, hogy még negyednap is kenyér formája van.

Létezik az un. javító minőségű búza, termeljük mi is, ennek a hagyományos fajtáknál jóval magasabb némelyik beltartalmi értéke, pl. a fehérjetartalma. Ez, keverve egy alacsonyabb minőségű búzával hozhatja azt az átlagot, ami megüti a kenyérgabona minőséget. Erről hallhattál a műsorban. Ez nem feltétlenül az ördögtől való dolog, lehetne ebből jó kenyér is.
Aztán az, hogy a búza minőség milyen, az nem csak, sőt nem is elsősorban a gazda döntése. Idén a javítónak szánt búzánk alig-alig érte el a sima malmi minőséget.
Egyszerűen megsült. Nem a kemencében, már a kalászban. Utaltam már rá pár hozzászólással előbb, ha meg nem megsül, hanem egyszer-kétszer megázik éretten, az is tönkreteszi napok alatt. Vagy, felüti a fejét valamilyen gomba és időjárás miatt nem tudunk beavatkozni, az is hazavághatja. Sok ismeretlenes egyenlet ez.

Milyen igaz!
Lacus! Nézd meg ezt! Sőt, ha van kedved, csináld meg! Én meg fogom, ha lesz időm!

http://www.nosalty.hu/recept/dagasztas-nelkuli-kenyer-ganomamatol

[Lacus]

Sanyooo szoktam sütni kenyeret . 

Lajos valamelyik nap pont a trágya jutott eszembe 
Kb. mennyivel csökkent az állat tartás 60-70 % -l ? 
 

[Németh Lajos]

Sanyooo szoktam sütni kenyeret . 

Lajos valamelyik nap pont a trágya jutott eszembe 
Kb. mennyivel csökkent az állat tartás 60-70 % -l ? 
 

Nem tudom. Nálunk, a szövetkezetben 100 %-kal. 

[Balkóbátya]

Sanyooo szoktam sütni kenyeret . 

Lajos valamelyik nap pont a trágya jutott eszembe 
Kb. mennyivel csökkent az állat tartás 60-70 % -l ? 
 

A pontos választ én sem tudom,de 3 éve 50 kilométerről (!) kellett hozatni az istállótrágyát a telepítéshez.Szabolcs megye ezen a részén nem is tudok nagy állattartó telepet...

[Sanyooo]

Nem tudom. Nálunk, a szövetkezetben 100 %-kal.  

Régebben beszélgettem az Óbuda Tsz elnökével, ő mondta, hogy a termelő szövetkezetek nem birtokolhatnak földet a törvény szerint. Igaz-e, nem-e, nem tudom, de így mondta. Na akkor valami nagy baj van itt, de ezzel senki nem mer foglalkozni!

[Németh Lajos]

Ez teljesen igaz, jogi személy jelenleg törvényesen nem szerezhet külterületi  termőföldtulajdont.
Ez a jelenleg tárgyalt földtörvény módosítás alapján, majdnem biztosan így is marad.
Sőt, drasztikusan korlátozni akarják a jogi személyek által bérelhető földterület maximumát is.
De ennek a minősítésébe tényleg ne menjünk bele, mert ez már igencsak napi politika.

[Balkóbátya]

Lajos!
A gépesítés témához még annyit,hogy nekem nagyon szúrja a szemem,hogy a különböző növényi szárak energia-hordozóként kezelése még mindig gyerekcipőben jár. Nem csak a szalmaszárból lehetne bálázni,hanem meg kellene oldani a többi (napraforgó,kukorica, venyige,gyümölcsfa-nyesedék)  minél nagyobb arányú hasznosítását. Tudom,látom,hogy vannak mulcsozók, s vannak brikettálók is,de csak helyenként és kevés. Szerintem egy növénytermesztés bármilyen ágából élő gazdálkodónak/szervezetnek meg kellene élnie a saját maga által előállított melléktermékből.

[Németh Lajos]

Ezzel az a fő probléma, hogy nem kerülne vissza szerves anyag a talajba.
Régen ugye az történt, hogy a szalma ment az állatok alá, onnét a trágyadombra, amit a paraszt következő szántás előtt kiszórt a földekre.
A kukorica szár felszecskázva, tehen megette, a trágyával az is visszakerült.
Most a szalma és az egyéb száranyagok "tehénátalakítás" nélkül, leszecskázva bomlanak le. Ez rosszabb, mintha közbeiktatnánk a tehenet, mint átalakítót, de még mindig sokkal jobb, mintha elégetnénk az egészet és a talaj szervesanyag nélkül maradna.
A termőtalaj nem ásványi föld, sokkal több annál. Rendkívül összetett talajélet folyik benne, baktériumok, gombák, stb. amelyeknek az életéhez nélkülözhetetlen a szerves anyag.

Próbáld ki egyszer, ha valamilyen mélyebb gödröt ásol. Végy ki egy cserép földet 1 m mélyről, aztán ültess bele mondjuk egy paprikapalántát. Ültess egy másik cserépbe egy másikat, az alá a földfelszínről szedett talajt tegyél. Gondozd mindkettőt teljesen azonos módon, meg fogod látni a különbséget.

[Balkóbátya]

Ezzel az a fő probléma, hogy nem kerülne vissza szerves anyag a talajba.
Régen ugye az történt, hogy a szalma ment az állatok alá, onnét a trágyadombra, amit a paraszt következő szántás előtt kiszórt a földekre.
A kukorica szár felszecskázva, tehen megette, a trágyával az is visszakerült.
Most a szalma és az egyéb száranyagok "tehénátalakítás" nélkül, leszecskázva bomlanak le. Ez rosszabb, mintha közbeiktatnánk a tehenet, mint átalakítót, de még mindig sokkal jobb, mintha elégetnénk az egészet és a talaj szervesanyag nélkül maradna.
A termőtalaj nem ásványi föld, sokkal több annál. Rendkívül összetett talajélet folyik benne, baktériumok, gombák, stb. amelyeknek az életéhez nélkülözhetetlen a szerves anyag.

Próbáld ki egyszer, ha valamilyen mélyebb gödröt ásol. Végy ki egy cserép földet 1 m mélyről, aztán ültess bele mondjuk egy paprikapalántát. Ültess egy másik cserépbe egy másikat, az alá a földfelszínről szedett talajt tegyél. Gondozd mindkettőt teljesen azonos módon, meg fogod látni a különbséget.

Igen ezt értem-parasztgyerek vagyok-egy kis értelmiségi kosz meg ragadt rám... De ha a növényi szárakból csak a vágóasztal alatti rész menne vissza a földbe,a mai műtrágya és baktériumtrágyák mellett,talán elég is lehetne.