A tökéletes szakmai tudás része az agancskeresés tudománya.Úgy látom,nektek nem sikerült ezt megtanulni.
Merőben más helyeken fekszik a szarvas,mint ahol a disznó vackot épít.A disznóvackos helyekre csak március végén kell bemenni,de akkor már nagyok a malacok.
Aki síkvidéken él,elképzelni sem tudja,hogy a szarvas mennyire kihasználja a domborzati viszonyokat.A területen mozgásának rendszere van,fekvőhelynek nyílt helyet választ,a disznó pedig rejtőzködik.Azonkívül a disznó ellés és szoptatás időszakában a fészek fél hektáros körzetében még a saját tavalyi süldőit sem tűri meg,a szarvas pedig nem szereti az állandó mozgást.
Aki legalább tíz éve szenvedélyes agancskereső,az egy ismeretlen területen azonnal meglátja a szarvas mozgási irányait és fekvöhelynek alkalmas területrészeit.
Egyéni agancskereső csak egy galagonyás sűrűben,ahol a bika feje a bokrok fölött van,ott botolhat vacokba.Ha a szélirányt kihasználva megáll és figyel,akkor láthatja,hogy az a koca,mely nem támad meg,tíz percen belül visszatér.
Úgyhogy a Vértes honlapján írt árva malacok hajtóvadászaton elveszítették az anyjukat és azért mászkáltak,mert már az éhség hajtotta őket.
Ez így van. A rudli nálunk is a gerincéleken fekszik el a szálasban. A szél miatt és hogy jól lássanak. Volt a 40-es években egy teraszos művelésű felszíni szénbánya nálunk "Jóremény akna" aminek a helyén jó tölgyes nőtt és a teraszokon feküdt meg a rudli rendszeresen. Műszaki záron, sőt a mélységin is belül volt, csak ösze kellett szedni az agancsokat márciusban!
H
Mára persze tarra vágták és a legjobb disznós sűrű.
