Nem kellett sokat várni az első bevetésre .
Az első önálló "munkára" se . Kedden az az tegnapelőtt vittem magammal mind két tacskót Csipetkét és Csipeszt is . Olyan igazi vaddisznós lehetőségek voltak - " vagy jönnek - vagy nem "
. Már több napja lestem a nyomukat volt mikor éjjel egyig is kint ültem aztán reggelre mindent feltúrtak :
. Jó lenne már egy rövid és biztos munkát adni a tanulónak de a biztosíték kedvéért vittem az öreg tacskót is . Igaz hogy tíz óra felé de de megjött egy nagy konda a szóró felé . Valamiért idegesek lettek elszaladtak majd az akácosban tanácskoztak mikor sikerült meglőni a legközelebb álló süldőt . Jó vérnyomot találtam a rálövés helyén ezért önállóan a kicsit indítottam . Nem szóltam bele a dolgába , először kicsit tévesztett de mikor rájött visszament a nyomra és figyelmesebben keresett tovább . Talán ha 20-25 méter volt a halálvágta de kezdetnek elég . Boldogan tépkedte zsákmányát .
Ilyen a vadász szerencse . Tegnap azt találtam ki hogy meglátogatom azt a lest ahol vadásztársam 4-5 napja jól megijesztett egy elmondása szerint magányos disznót . Nem veszik azt a durranást annyira zokon ha szőrüket se érinti a golyó .
Megint mind két tacskót magammal vittem . Alig sikerült felérnem a lesre mert már az autóból való pakoláskor hallottam hogy pár száz méterre jó irányból riaszt egy őz . Kb. tiz percet ücsörögtem mikor megjelent 4-5 süldő és a váltón igyekeztek volna a szóró felé . Annyi hiba csúszott a dologba hogy akaratom ellenére helyben maradt a kis kansüldő . Jól megtapostam a vért meghúztam a szőrén a bakancsom és csináltam a tanulónak egy 100 méteres csapát . Csipeszke ezt is nagyon nyugodtan és pontosan kidolgozta .
Természetesen mind két esetben adtam az öreglánynak is lehetőséget a zsákmány megcsipkedésére . Reménykedem hogy Csipesz méltó utód lesz !
( A képek sajnos így sikerültek egy Lenovó telefonnal .)