Meglesett pillanatok

[Taser]

Autót nem lehetne kérni a rádió helyett?  Akkor egy pár év múlva már elgondolkodnék!

Nem is kell kérni, év végén kisorsoltak egy Marutit a "szerencsések" között.

[forsterh]

Nagyon röviden.

Vágásos üzemmód: erdőtelepítés- csemete ápolása- tisztítás- gyérítések-tarvágás. Tarvágás után az egész kezdődik elölről. Ez a telepítéstől a tarvágásig -fafajtól függően- 40-120 éves folyamat.

Ennek egy változata a természetes felújítás, amely a gyérítésig ugyanaz, aztán jön egy bontó és/vagy vetővágás, melynek célja, hogy a fákról lehulló termés (makk) megfelelő fény és talajviszonyok közé kerülve, magától kihajt, nagy mennyiségű csemetét (újulatot) hozva fel.
Amikor ez megvan, jön a végvágás, amikor a maradék időskorú állományt letermelik, csak néhány ún. hagyásfát nem vágnak ki.
Ha jól sikerült, nem kell vágás után erdőt telepíteni, mert olyan mennyiségű csemete van alatta, amiből gond nélkül lesz erdő, természetes módon. Ezen módszernek számos előnye van, de nem mindenhol alkalmazható.
Ehhez némileg hasonló a szálalás, azzal az eltéréssel, hogy csak nagyon kis foltokat szabad egyszerre levágni, kvázi mindig csak pár fát. Ezek helyén feljön az újulat, tehát ha huzamos időn keresztül (pár száz év) ezt csinálják, akkor adott erdőrészben egyszerre lesz jelen a fiatal, középkorú és idős faállomány.

Sosincs tarvágás, nincs telepítés, ezáltal nem egykorú az állomány, emiatt jobban hasonlít a természetes állapotra.
Unió támogatja, zöldek imádják, biodiverzitás, ökoakármi, halleluja!

A zölddel színezett betűk által hordozott tartalom, amelyet például a mi erdészetünknél nagyon kiváló eredményekkel tudtunk alkalmazni a cseresek természetes erdőfelújításának területén.Feltétele a végvágás előtti legalább közepes mennyiségben és  állományszinten jelentkező makktermés jelenléte.....Ennél a módszernél természetközelibb, eredményesebb és költségtakarékosabb természetes felújítási változatot még nem találtak ki, magasan hajaz minden más erdőkezelési módszert.... Mi ezt csináljuk, bármikor meg tudjuk mutatni, hogy nagyüzemi keretek között  és méretekben hogyan lehet a természetkínálta lehetőségeket a költséghatékony gazdasági módszerekkel úgy ötvözni, hogy aki ezt megismeri az bízvást elfelejtheti a szálalást.....
Teszek fel róla képeket, hogy láthassátok, hogy 5-6 ha-os területi méretekben, milyen átlagos lefedettséggel lehet vele dolgozni.... A m2-enkénti 20-22 db makkról kelt elsőéves csemete jelenléte az elsőéves felújításokban 20 szorosa a mesterségesen ha-onként alkalmazott 10 000 db elsőkiviteli csemete mennyiségnek. Ezt a természet adja, nem kell drágán csemetekertben megnevelni, kiszállítani elültetni.... Ez a bődületes csemetemennyiség aztán azt is lehetővé teszi, hogy nem szükséges a felújítást a vad ellen körülkeríteni, mert ebbe nyugodtan beleköltözhet a vad és fogyaszthat kedvére, mert jut is marad is.... Az ilyen erdőfelújítás két éves korában 60 cm átlagmagasságot, hároméves korában 80-100 cm magasságot ér el és gyakorlatilag hároméves korában átadható......













Ugyanezt tölgyekkel is el lehet érni, csak ott a makktermés hosszú 6-8 év közötti ingadozó megjelenése a tervezést egy kissé megnehezíti... kisebb állományszintű makktermés esetén vásárolt makk szétszórásával és betárcsázásával fokozhatjuk az eredményességünket.....

[Németh Lajos]

Szia Zoltán!

Egy laikus kérdés: milyen mértékben és hogyan ápoltok?
Tudod, én is küzdök pár éve telepítéssel, (gyepből kocsánytalan tölgy), de ennek ápolását csak sorba vetés alkalmazásával tudom elképzelni.
Mondjuk az biztos, hogy egy tarvágást nem olyan mértékben ver fel a gyom, mint egy felszántott gyepet, de az 5 éven keresztül történő, évi két kaszálást nem tudnám szórt vetésből kelt csemetével megoldani.
Abban maximálisan egyetértek, hogy a makkról való felújítás (ill. telepítés) nagyságrendekkel jobb és olcsóbb, mint a csemetével történő.

[Urr Antal]

Szia Zoltán!

Egy laikus kérdés: milyen mértékben és hogyan ápoltok?
Tudod, én is küzdök pár éve telepítéssel, (gyepből kocsánytalan tölgy), de ennek ápolását csak sorba vetés alkalmazásával tudom elképzelni.
Mondjuk az biztos, hogy egy tarvágást nem olyan mértékben ver fel a gyom, mint egy felszántott gyepet, de az 5 éven keresztül történő, évi két kaszálást nem tudnám szórt vetésből kelt csemetével megoldani.
Abban maximálisan egyetértek, hogy a makkról való felújítás (ill. telepítés) nagyságrendekkel jobb és olcsóbb, mint a csemetével történő.

Kicsit bekiabálok a pálya széléről, nézzétek el nekem...

Természetes újulatban pedig nagy gond lehet a szeder, ami ha fényhez jut, nagyon el tud burjánozni...
Mesterséges telepítésnél én úgy láttam, hogy olyan sorközöket célszerű hagyni (240cm), hogy azokat traktorral tudd tárcsázni, ezután már "csak" a sorokat kell kapálni.

De az biztos, hogy a természetes felújítás a legjobb, hiszen olyan fáktól származik a makk, melyek már bizonyítottak azon az élőhelyen és nem 200 kilométerről hozzák azokat...

Errefelé- művelési szakember mondta- van, hogy teljesen ráfizetéses egyes részeken az erdőfelújítás....le se merem írni, hogy hányadik kivitelek is vannak...
A csemeték kisülnek, vagy pár őz tönkretesz hektárszámra ilyen erdősítéseket.
Itt olyan is előfordult, hogy azt a csemetét, amit harmadszor ültettünk tavasszal, éjjel pár süldő kihúzott rendszeresen és elrágta a gyökerét...szépen a sorokon végigmenve...

Óvatosan jegyzem meg, hogy szerintem valahogy' az egész rendszert kéne megváltoztatni...

[Urr Antal]

"Errefelé- művelési szakember mondta- van, hogy teljesen ráfizetéses egyes részeken az erdőfelújítás."

Helyesen: az erdőgazdálkodás ráfizetéses egyes erdőrészletekben a hosszú éveken keresztül zajló erdősítési erőlködések miatt. ???

[forsterh]

Szia Zoltán!

Egy laikus kérdés: milyen mértékben és hogyan ápoltok?
Tudod, én is küzdök pár éve telepítéssel, (gyepből kocsánytalan tölgy), de ennek ápolását csak sorba vetés alkalmazásával tudom elképzelni.
Mondjuk az biztos, hogy egy tarvágást nem olyan mértékben ver fel a gyom, mint egy felszántott gyepet, de az 5 éven keresztül történő, évi két kaszálást nem tudnám szórt vetésből kelt csemetével megoldani.
Abban maximálisan egyetértek, hogy a makkról való felújítás (ill. telepítés) nagyságrendekkel jobb és olcsóbb, mint a csemetével történő.

Az ápolás az első évben még a makkok kelése előtt, március 15-én végrehajtott kontakt gyomirtószerrel történik. Ez mindent leperzsel ami akkor zöld és május 01-vel egy teljesen szép tiszta környezetbe bújhatnak elő a makkból a csemeték. Az első évben több ápolás nem történik. A második évben nem ápolunk, hanem hagyjuk, hogy a csemeték a sűrű tőszámból eredően minnél jobban nyúljanak az ég felé. Ennek az évnek az őszén, de inkább a 3. esztendő kora tavaszán egymástól 5 m távolságban, párhuzamosan futó 1,2 m széles ápoló ösvényeket szárzúzunk bele az állományba. Így az ápoló ösvényeken haladva jobra-balra 2,5 m- re adapterrel benyúlva el tudjuk végezni az idegen és nem kívánatos fafajok eltávolítását az állományból. Ezek a következők:  akác, bálványfa, kecskefűz, hárs,  minden további előforduló fafajt ( gyertyán, juharok, erdei vadgyümölcsök, és az  erdei cserjéket a második koronaszint kialakításának céljára az állományban hagyjuk. A harmadik életévében az erdőfelújítás műszakilag befejezhető, mert a főfafaj jelenléte és és magassága és a 100 %-os záródás ezt minden további nélküllehetővé teszi.
A további években a befejezett erdőfelújítások ápolása az idegen fafajok évenkénti eltávolításából és a második koronaszint esetlegesen túlságosan magasra növekvő egyedeinek visszanyakalásából áll a főfafaj magassága alá......  ha elérkezünk a tisztításokhoz, az pedig már nem tér el továbbiakban a szakmában e témában tanultak alkalmazásától......
Hangsúlyozom, hogy ennek az eljárásnak az alfája és omegája a makktermés jelenléte, de ha ez meg van, akkor ennél nincsen természetközelibb és olcsóbb megoldású erdőkezelési módszer, mindenféle összehasonlításban magasan jobb mindegyiknél.....
Úgyhogy szerintem lehet szálalni, csak minek??????
Egyébként a szálalást régen tolvajvágásnak hívták, mert a fatolvajok terjesztették el ezt a módszert, hogy egyesével lopták a szálfát (szálalták) az erdőből, hogy a tulajdonos számára ne legyen feltűnő..... Az így keletkezett egyes fahiányokat aztán az erdő idővel önmaga begyógyította és fiatal fát nevelt a helyén.  Innen szedték aztán mélyre és mindenható tudásukat a zöldikék. Számomra már ez is egy nagy röhej....de jól van úgy szép az élet ha zajlik.....

[jan]

"Az ápolás az első évben még a makkok kelése előtt, március 15-én végrehajtott kontakt gyomirtószerrel történik. Ez mindent leperzsel ami akkor zöld"

Hja, így könnyű! A mi területünk a K-Mecsek Tájvédelmi Körzetben fekszik.
Ha meghallanák a nemzeti parkosok, hogy gyomirtózni akarunk a kiemelten védett területen, lenne nekünk világvége... 

[Sakac]

Még tűrök...
Különösen azért mert Zoli képekkel is alátámasztja.  többiek részéről?

[jan]

Még tűrök...
Különösen azért mert Zoli képekkel is alátámasztja.  többiek részéről?

Korábban úgy volt, hogy az Erdészeti vadkár c topikban folytatjuk ezt a témát, az én képeim ott vannak.
Esetleg át is lehetne tenni minden hsz-t oda, akkor egy helyen lenne az egész.

[Sakac]

Tényleg bolond az időjárás....február 5.-e

[Lacus]

Sakac ! Láttam  már karácsonykor is !

[forsterh]

"Az ápolás az első évben még a makkok kelése előtt, március 15-én végrehajtott kontakt gyomirtószerrel történik. Ez mindent leperzsel ami akkor zöld"

Hja, így könnyű! A mi területünk a K-Mecsek Tájvédelmi Körzetben fekszik.
Ha meghallanák a nemzeti parkosok, hogy gyomirtózni akarunk a kiemelten védett területen, lenne nekünk világvége... 

Ha úgy gondoljátok nyugodtan rakjátok át abba a másik topikba az e témához köthető hozzászólásokat.
Azt el tudom, fogadni, hogy egy természetvédelmi területen ódzkodnak a vegyszerek alkalmazásától, viszont amit én közkinccsé tettem az egy technológia....Nem kísérlet és erőtlen próbálkozás, hanem bizonyítottan bevált és költséghatékonyan legeredményesebb természetes erdőfelújítás. Szerintem nem szabadna ennyire prűdnek lenni, mint a lány aki csak sötétben hajlandó azt megtenni.....
Tudomásul kell venni, hogy ma már a kenyerünknek valót is vegyszerek sokaságának közreműködésével termelik meg, akkor mi baj a fával amit azért talán mégsem eszünk meg....????   Jaaaahhhh igen, ezt a változatot az UNIO nem támogatja anyagilag, viszont a piaci körülmények között is megőrízte életképességét.....vagyis rentábilis.   Na lehettek okosok ezután szálalás ügyben.....

[Sakac]

Ha úgy gondoljátok nyugodtan rakjátok át abba a másik topikba az e témához köthető hozzászólásokat.

Zoli még marad amíg ilyen szép képekkel támasztod alá mondanivalód. 

[Németh Lajos]

Sakacnak igaza van, ezért csak megköszönöm Zoltánnak a szakszerű és kimerítő válasz és már itt sem vagyok!!!!

[Sakac]

tüzifán találtam.