Szia Zoli!
Tisztelettel teszem fel kérdésem: Mennyiben "árulás" szerinted a szálalás?
Válaszod kíváncsian várom, bár a fórumtémától ettől a ponttól kezdve igencsak OFF vagyunk.
(Magam sem vagyok híve a mindenféle új, meggondolatlan divathullámoknak, főleg a szívemnek kedves, és olyan szakterületen, ahol nem 1-2, hanem 100-200 évre előre kell gondolkodnunk, de ennek ellenére nyitottan állok a kérdéshez, tekintve, hogy csak kb. 15 éve merültek fel a vágásos üzemmeódtól eltérő lehetőségek.)
Zsolt
Igen... ez egy baromi nagy OFF lesz!!!!
Nos előzményként csak annyit, hogy 39 éve erdészkedem, ezért ezt a véleményemet ne tekintsd valamiféle fellángolásnak vagy hirtelen átgondolatlan hangulat közvetítésnek. Az erdőgazdálkodásnak Európában több évszázados kialakult irodalma és gyakorlata van. Az erdészképzésre minden erdőterülettel rendelkező nemzet nagy hangsúlyt helyezett, mert az erdő tulajdonlása maga az Élet. A bölcsőtől a koporsóig elkísér bennünket. És nem az a feladata, hogy a talajra ledőlt feldolgozatlan száraz fákat felfalják a cincérek és a szúk. Az erdőknek az emberi társadalomban más pótolhatatlan szerepük is van. Ebből van a bútorod, északi népeknél még ma is a házak ebből épülnek, ezzel csinálsz meleget télen a családodnak, de elektromos áramot is termelhetsz belőle erőművekbe szállítva, a bányák tárnáit ezzel támasztod ki biztonságosan, a hajók nagy része még mindig fából készül és a koporsód helyett sem találtak még ki természetbe illőbb alapanyagot.
Az erdők ezen célokra történő hasznosítása aztán kialakított egy tökéletesen működő termelési forgót, ahol a vágásérettségi kort, a fafajt és a termőhelyet szerencsésen ötvözték az ember gazdasági elvárásaival. Ez mindaddig jól működött míg egy elvakult embercsoport a zöldek, az ember saját jól felfogott érdekei elé a bogarak, lepkék, lágyszárúak és egyéb egyébként általad soha nem látott, az evolúció által kihalásra itélt kütyük védelmét az ember jövőbeni élete elé helyezte. Ennek a törekvésnek, amely zsíros Uniós támogatások elköltését tette lehetővé, aztán néhány erdészeti szakember is behódolt. Nos ők az árulók, akik a szakma évszázados tanításait megtagadva, a könnyű és gyors pénzkereseti lehtőségek reményében megtagadták múltukat és eladták a lelküket az ördögnek..... Ebből nem is olyan sokára olyan bajok fognak származni, hogy hamarosan visszasírják még a régi állapotokat, de akkorra már ezt is jól elkúrtuk......
Én erről bővebben nem kívánok nyilatkozni, de más szakmai fórumon ezt már kifejtettem FORESTPRESS kontra. rekontra alatt olvasható az alábbi cikkem.....
"Nos a cikk tartalmához kapcsolódva, de nem csak a konkrét problémákra
reflektálva, hanem úgy általában a zöld szervezetek és az erdészek a
magyarországi tartamos erdőgazdálkodás kapcsán tett kijelentéseit
vizsgálva szabad legyen gyakorló tőmelleti erdészként néhány személyes
véleményemet tükröző észrevételt tennem.
Nos a zöldek széles vigyorral
kezet fognak velünk, majd kis idő múlva az egész karunkat akarják, de itt
sem állnak meg, hanem letűnt természeti korok ideáit kergetve, demagóg,
minden ökológiai illesztés nélkül "természetvédelmet" akarnak
gyakorolni a tartamos erdőfenntartás gyakorlatában többszázéves múltra
visszatekintő és folyamatában permanensen csak bizonyító magyar
erdésztársadalom áldozatos munkájaként prezentált és jó minőségben
megőrzött állami tulajdonban lévő magyar erdőkben. Elfelejtik, hogy ezek
az erdők azért maradhattak meg idáig és szolgálhatják a társadalom
által az erdőkkel szemben megfogalmazott sokoldalú elvárásokat, mert az
erdészek jó gazdaként ezeket az utókor számára átmentették. Akkor
először azt kellene tisztázni, hogy ki védi itt a magyar erdőket és ki a
természetvédő. Az aki minden reggel zöld baseball sapkát vagy az aki éppen
kalapot tesz a fejére? Ez utóbbiaknak mintha valamivel több köze
lenne a magyar erdők mai meglétéhez és ahhoz, hogy ez most akkor vita
tárgya lehet, mert meg van és nem vált köddé, mint a kiemelten védett
NATURA természetvédelmi területként meg nem őrzött Sajóládi erdő.
De
ne menjünk olyan messze, nem is olyan régen, volt szerencsém erdészszemmel a
Vértesi Természetvédelmi Tájegység természetvédelmi kezelésében lévő
erdők állapotát megtekinteni. Kedves zöldek ez egy siralmas látvány és a
szakmai hozzá nem értés, egyesek demagóg ideáinak a gyakorlatban
megvalósíthatatlan terepévé tette ezt a korábban csodálatosan működő
ökoszisztémát.
Valamikor hatalmas értéket képviselő méretes
csúcsszáradó bükkösök tömegei, amelyek alatt a felverődött újulat a
kellő időben történő felszabadítás hiányában már megöregedett és
növekedésében le is állt és csak tengődik, ugyanakkor a gyakori beledőlő
öreg fák, amelyek egyébként nem kerülnek feldolgozásra, még ezt a
kifogásolt minőségű újulatot is össze-vissza törik zuhantukban. Igen azt
elhiszem, hogy a korhadt fában tömegével szaporodik a ritka cincérek,
díszbogarak különböző faja és a terület a szúk genetikai kohójának egy
kitűnő terepe. Akkor bemutatnak 250 éves ősbükkösként aposztrófált
maradvány szórvány erdőket, ahol az állomány a végletekig kiritkult, nem
ritka a 60-70 m-es tőtávolság a még álló, de egytől egyig a túltartás
betegségeit magában hordozó korhadt és csúcstörött élő halott bükkfák
között. A talajt pedig ledőlt hatalmas méretű bükkök korhadó,
foszladozó törzsei borítják. miközben az erdőtalaj újulat nélküli és
gyönyörűen kezd felgyepesedni. Eszement faanyagérték megy veszendőbe,
mialatt a lakossági tüzifagyűjtésre nem biztosítanak lehetőséget és a
tüzifa ára az erdős környezet ellenére is az egekben szárnyall a
térségben.
Nos én az ilyen zöld természetvédelmi erdőkezelésre, csak
azt tudom mondani, hogy köszönjük, de nem kérünk belőle.
Remélem, hogy a
lakosság részéről is egyre többen fogják felismerni hogy a behízelgő
duma nem minden és nem pótólhatja egy erdész szakmailag megalapozott
többszázéves gyakorlatot maga mögött tudó alkotó munkáját."
Üdv. forsterh
