5,6-os vadásztöltények.

[Yonas]

Köszönöm midenkinek az infókat, ezek alapján ha jól értem a lényeget,  Őzre megfelelő ez a kaliber és nincs lényeges különbség a 3,24g-4g lőszerek között ha  a puskának is megfelel illetve töbet számít a találati hely mint a becsapódási sebesség/energia.  Ma is tanultam valamit  

[huszlavika]

Lenne szives valaki a cső huzagemelkedése és a lövedéktömeg közötti összefüggéseket ecsetelni?

oconor már egyszer betette....
http://www.shilen.com/calibersAndTwists.html
Én is a kereső segítségével bányásztam elő..........khmm......
Igazából csodálnám, ha lenne egyáltalán olyan téma, amit már ne rágtak volna le jó párszor a fórumtársak.
Egyébként Viktornak és Stefinek is igaza van ........ meg tényleg jobb ebbe jobban nem belebonyolódni..
 

[Makkmarci]

Lenne szives valaki a cső huzag emelkedése és a lövedéktömeg közötti összefüggéseket ecsetelni?

Hogy lásd, mennyire komplex a kérdés, íme két online stabilitás kalkulátor, hogy lásd, mennyi minden beleszámít.

http://www.bergerbullets.com/twist-rate-calculator/

http://www.jbmballistics.com/cgi-bin/jbmstab-5.1.cgi

Lényeg az, hogy adott mag összes tulajdonságát figyelembe véve ki lehet számolni azt a fordulatszámot, amivel pörgetve a mag nem lesz sem alulstabilizált (azaz hamar elkezd össze-vissza billegni), sem túlstabilizált, azaz a mag tengelye a röppálya teljes hosszán végig ugyanolyan szöget zár be a vízszintessel, mint a torkolatnál, mikor kilőtted. Az a jó, ha a mag orrának iránya végig egybeesik a röppálya ívével. Ha megvan a szükséges/optimális fordulatszám, akkor a kezdősebességből már egyszerűen kiadódik a szükséges drall (egy teljes fordulathoz szükséges hossz a csőben).

No de majd várd csak meg huszlavikát, ha jót akarsz...    

[Makkmarci]

oconor már egyszer betette....
http://www.shilen.com/calibersAndTwists.html
Én is a kereső segítségével bányásztam elő..........khmm......
Igazából csodálnám, ha lenne egyáltalán olyan téma, amit már ne rágtak volna le jó párszor a fórumtársak.
Egyébként Viktornak és Stefinek is igaza van ........ meg tényleg jobb ebbe jobban nem belebonyolódni..
 

Bocsi, mire leírtam, megjött az 5 danos sensei.... 

[oconor]

oconor már egyszer betette....
http://www.shilen.com/calibersAndTwists.html
Én is a kereső segítségével bányásztam elő..........khmm......
Igazából csodálnám, ha lenne egyáltalán olyan téma, amit már ne rágtak volna le jó párszor a fórumtársak.
Egyébként Viktornak és Stefinek is igaza van ........ meg tényleg jobb ebbe jobban nem belebonyolódni..
 

Ahogy kedves tanult kollégám írja  ebbe csak belebonyolódni érdemes.

Az alapok ebben a témában már a 19. században születtek , bizonyos H. G. Magnus(1802-1870) volt aki vizsgálta a jelenséget, az ő munkássága megtalálható, plagizálni nem akarok, csak ha nem figyelnek
A pörgettyű hatás vagy tudományosan fogalmazva, a forgómozgást végző, hengerre ható erő, amely merőleges a forgástengelyre és a mozgás irányára, nagyban befolyásolja a szabad repülési szakaszban( a cső elhagyása után) a henger alakú lövedék mozgását.
Röviden úgy lehet szemléltetni a mi nyelvünkre lefordítva és a végletekig leegyszerűsítve mint mikor gyermekkorunkban szétkaptunk egy órát és a különböző fogaskerekes alkatrészeket elkezdtük pörgetni, az én emlékezetem szerint akkor pörgött stabilan amikor jól megtudtam tekerni, igen de akkor még nem tudtuk, hogy a nehezebbet jobban meg kell mint a könnyebbet, ahhoz, hogy stabilan pörögjön és ne bukdácsoljon.

[oconor]

Ahogy kedves tanult kollégám írja  ebbe csak belebonyolódni érdemes.

Az alapok ebben a témában már a 19. században születtek , bizonyos H. G. Magnus(1802-1870) volt aki vizsgálta a jelenséget, az ő munkássága megtalálható, plagizálni nem akarok, csak ha nem figyelnek
A pörgettyű hatás vagy tudományosan fogalmazva, a forgómozgást végző, hengerre ható erő, amely merőleges a forgástengelyre és a mozgás irányára, nagyban befolyásolja a szabad repülési szakaszban( a cső elhagyása után) a henger alakú lövedék mozgását.
Röviden úgy lehet szemléltetni a mi nyelvünkre lefordítva és a végletekig leegyszerűsítve mint mikor gyermekkorunkban szétkaptunk egy órát és a különböző fogaskerekes alkatrészeket elkezdtük pörgetni, az én emlékezetem szerint akkor pörgött stabilan amikor jól megtudtam tekerni, igen de akkor még nem tudtuk, hogy a nehezebbet jobban meg kell mint a könnyebbet, ahhoz, hogy stabilan pörögjön és ne bukdácsoljon.

Csak, hogy teljes legyen a képzavar, és amikor letudjuk annyival, hogy a cső szeret nem szeret valamit akkor a háttérben egy kicsit azért dolgozik a fizika rendesen.
(Az írás egy korábbi komment folyam általam idézett részlete:)
Egy kicsit mennyünk beljebb a mocsárba.

„A huzagolástól a lövedék forgómozgást kap, s a forgás irányába kitér eredeti síkjából ( oldalag). Ezt a Magnus-hatás okozza (német természettudós 1802-1870). Azaz a folyadékban vagy gázban mozgó és tengelye körül forgómozgást végző hengerre ható erő, amely merőleges a forgástengelyre és a mozgás irányára. Oka a lövedék által magával ragadott levegőréteg és a lövedék mellett áramló levegő egymásra hatása (forgása során a lövedék magával ragadja a súrlódó levegőrészecskéket). A Poisson-vagy párnahatás kis mértékben hat a pörgettyűhatás irányában, és lövedék gördülését jelenti az alatta lévő légrétegen ( S.D. Poisson (1781-1840). Francia matematikus, fizikus). A lövedékorr kissé megemelkedik, s így alsó része valamivel több ellenszelet kap, mint a farrésze. Jobbra forgása során a lövedék az alatta kissé jobbra lévő légrétegről (légpárnáról) legördül, s ez jobbra való eltérést eredményez (párnahatás). A már említett pörgettyűhatás nagyobb távolságon a lövedék, mint forgó test kismértékű oldalmozgását idézi elő. (pörgettyű: egyik pontjában támasztott forgó merev test, amelynek forgástengelye igyekszik az irányát megtartani. Ha az erő a pörgettyű tengelyét elhajlítani igyekszik, erre a pörgettyű tengelye merőlegesen kitér.”

Ugye milyen szép dolog az a ballisztika.
 

[Makkmarci]

Csak, hogy teljes legyen a képzavar, és amikor letudjuk annyival, hogy a cső szeret nem szeret valamit akkor a háttérben egy kicsit azért dolgozik a fizika rendesen.
(Az írás egy korábbi komment folyam általam idézett részlete:)
Egy kicsit mennyünk beljebb a mocsárba.

„A huzagolástól a lövedék forgómozgást kap, s a forgás irányába kitér eredeti síkjából ( oldalag). Ezt a Magnus-hatás okozza (német természettudós 1802-1870). Azaz a folyadékban vagy gázban mozgó és tengelye körül forgómozgást végző hengerre ható erő, amely merőleges a forgástengelyre és a mozgás irányára. Oka a lövedék által magával ragadott levegőréteg és a lövedék mellett áramló levegő egymásra hatása (forgása során a lövedék magával ragadja a súrlódó levegőrészecskéket). A Poisson-vagy párnahatás kis mértékben hat a pörgettyűhatás irányában, és lövedék gördülését jelenti az alatta lévő légrétegen ( S.D. Poisson (1781-1840). Francia matematikus, fizikus). A lövedékorr kissé megemelkedik, s így alsó része valamivel több ellenszelet kap, mint a farrésze. Jobbra forgása során a lövedék az alatta kissé jobbra lévő légrétegről (légpárnáról) legördül, s ez jobbra való eltérést eredményez (párnahatás). A már említett pörgettyűhatás nagyobb távolságon a lövedék, mint forgó test kismértékű oldalmozgását idézi elő. (pörgettyű: egyik pontjában támasztott forgó merev test, amelynek forgástengelye igyekszik az irányát megtartani. Ha az erő a pörgettyű tengelyét elhajlítani igyekszik, erre a pörgettyű tengelye merőlegesen kitér.”

Ugye milyen szép dolog az a ballisztika.
 

Ez mind szép,  de  az eredeti kérdéstől lassan már szabad szemmel nehezen belátható távolságra kerültünk...

[oconor]

Ez mind szép,  de  az eredeti kérdéstől lassan már szabad szemmel nehezen belátható távolságra kerültünk...

Teljesen igazad van. Apropó, mi is volt az a kérdés, hátha vissza találunk a helyes útra. Mondjuk már várom azt a kommentet is valakitől, hogy nem Írogatni kell itt hanem vadászni meg lőtérre járni,stb, stb. 

[huszlavika]

Szvsz, már az is bőven kimeríti a téma tekintetében a gondos fegyverforgatót, ha hajlandó lemérni saját csövének a drallját....
Távol álljon tőlem Potterfield úr, vagy cégének reklámozása, de ez a rövid kis video talán segíthet azoknak, akiket tényleg érdekel a téma.


Saját méréssel és pl. a Shilen táblázattal egészen jól  „be lehet lőni”, hogy kinek milyen lövedéktömegben érdemes gondolkozni a saját puskához.

_{Aztán mosmár ténleg húzzon minden szájkaratés vadászni, mert előbb-utóbb jön a csősz, és hazazavar mindenkit az erdőből……}

[Bwana]

Szvsz, már az is bőven kimeríti a téma tekintetében a gondos fegyverforgatót, ha hajlandó lemérni saját csövének a drallját....
Távol álljon tőlem Potterfield úr, vagy cégének reklámozása, de ez a rövid kis video talán segíthet azoknak, akiket tényleg érdekel a téma.


Saját méréssel és pl. a Shilen táblázattal egészen jól  „be lehet lőni”, hogy kinek milyen lövedéktömegben érdemes gondolkozni a saját puskához.

_{Aztán mosmár ténleg húzzon minden szájkaratés vadászni, mert előbb-utóbb jön a csősz, és hazazavar mindenkit az erdőből……}

Na, csakhogy!    Ez a beszéd, csak az a baj nekem kínai. 

Köszönet mindenkinek aki vette a fáradtságot, hogy fényt gyújtson sötét elmémben!   

[Stefi]

Ez mind szép,  de  az eredeti kérdéstől lassan már szabad szemmel nehezen belátható távolságra kerültünk...

Igaz de a lényeg hogy sokat mond a lövedéktömeg  és a huzagemelkedés de nem takarja be teljesen a kérdés lényegét . Vagyis el lehetne intézni a választ e két tényezőre koncentrálva de azonnal felvetődnek következő kérdések . Nagyon tipikus a 6,5x55 kaliber és a 6,5x68 . A lényeget nem hiszem hogy a lövedéksúly és huzagemelkedés viszonyára le szabad degradálni . 

[huszlavika]

Igaz de a lényeg hogy sokat mond a lövedéktömeg  és a huzagemelkedés de nem takarja be teljesen a kérdés lényegét . Vagyis el lehetne intézni a választ e két tényezőre koncentrálva de azonnal felvetődnek következő kérdések . Nagyon tipikus a 6,5x55 kaliber és a 6,5x68 . A lényeget nem hiszem hogy a lövedéksúly és huzagemelkedés viszonyára le szabad degradálni . 

Nem tudom pontosan, hogy mire gondolsz……..
Ha arra, hogy kisebb sebességnél más szabályok érvényesek, mint nagyobb sebességnél….. erre én nem találtam semmi utalást a szakirodalomban soha.
A drall/lövedéktömeg arány ugyanúgy érvényes .22 Hornet, vagy 222 Rem. és 22-250 esetében, vagy egy .308 Win. és a .300 RUM esetében is, pedig ezeknél is van lőportöltet és sebesség differencia bőven.
Hallottam pletykát 68-asra kamrázott Gusztávról, akinek használója nagy sikerrel eregette a 10 + grammos Megákat mindenféle nagy antilopoknak az oldalába a Fekete Földrészen.
Nem tudom…. nem voltam ott, nem láttam.
Azt sem tudom, hogy fel lehet-e egy eredeti Guszti csövét kamrázni 68-asra….. Tulajdonképpen miért ne lehetne?
Nem tudom, hogy át lehet-e egy 96-os zárfejet alakítani a 68-as talpmérethez? Ha van elég hely vastagságban, miért ne lehetne?
Hogy elfér-e a Guszi tokban a 6,5x68-as patron, és adogat-e rendesen? Nem tudom lemérni, már rég eladtam a Gusztit….
Hogy hogyan vizsgáztattak le egy 4400 bar-os kalibert egy 3800 bar-hoz készült zárszerkezethez? Az Úr és a fegyvervizsgáztatás útjai kifürkészhetetlenek az egyszerű földi halandó számára….
De az is lehet, hogy csak egy urbánus legenda az egész történet…….
Egy biztos… jelen ismereteim szerint a gyári 68-as lőszer 6-9,1 grammos lövedékkel készül(t). Ez valószínűleg más drallt igényel, mint a Guszti 9-10 gramm feletti lövedéktömege. A Gusztik általában jól lövik a 9,1 grammos karcsú lövedéket…….  Akkor miért ne lőné jól a 68-as ból is a 9,1 grammost?
Kb. ennyi amit a kérdéshez hozzá tudok szólni…….
 

[Stefi]

Nem tudom pontosan, hogy mire gondolsz……..
Ha arra, hogy kisebb sebességnél más szabályok érvényesek, mint nagyobb sebességnél….. erre én nem találtam semmi utalást a szakirodalomban soha.
A drall/lövedéktömeg arány ugyanúgy érvényes .22 Hornet, vagy 222 Rem. és 22-250 esetében, vagy egy .308 Win. és a .300 RUM esetében is, pedig ezeknél is van lőportöltet és sebesség differencia bőven.
Hallottam pletykát 68-asra kamrázott Gusztávról, akinek használója nagy sikerrel eregette a 10 + grammos Megákat mindenféle nagy antilopoknak az oldalába a Fekete Földrészen.
Nem tudom…. nem voltam ott, nem láttam.
Azt sem tudom, hogy fel lehet-e egy eredeti Guszti csövét kamrázni 68-asra….. Tulajdonképpen miért ne lehetne?
Nem tudom, hogy át lehet-e egy 96-os zárfejet alakítani a 68-as talpmérethez? Ha van elég hely vastagságban, miért ne lehetne?
Hogy elfér-e a Guszi tokban a 6,5x68-as patron, és adogat-e rendesen? Nem tudom lemérni, már rég eladtam a Gusztit….
Hogy hogyan vizsgáztattak le egy 4400 bar-os kalibert egy 3800 bar-hoz készült zárszerkezethez? Az Úr és a fegyvervizsgáztatás útjai kifürkészhetetlenek az egyszerű földi halandó számára….
De az is lehet, hogy csak egy urbánus legenda az egész történet…….
Egy biztos… jelen ismereteim szerint a gyári 68-as lőszer 6-9,1 grammos lövedékkel készül(t). Ez valószínűleg más drallt igényel, mint a Guszti 9-10 gramm feletti lövedéktömege. A Gusztik általában jól lövik a 9,1 grammos karcsú lövedéket…….  Akkor miért ne lőné jól a 68-as ból is a 9,1 grammost?
Kb. ennyi amit a kérdéshez hozzá tudok szólni…….
 

Én meg még annyira se tudom . Tény hogy az én Carl Gusztim a Sako 10,1 grammos lövedékkel hihetetlen jó lőképet produkált a könyü lövedékkel meg @art . Érdekes módon a Norma 10,1 grammossal közel sem olyan jót mint a Sako . Ezért gondolom hogy nem elég az hogy ua. súlyú legyen a lövedék. A lövedék alakja a huzagok alakja  száma is hatással lehet a pontosságra a drall-on kívül. Olyan műhelyben tanultam ahol a kézifegyverek terén is elég mélyen belemásztak e kérdésbe de olyan szakon ahol kicsit nagyobb kaliberekkel foglalkoztak - úgy 100 mm környékén. Elég hiányosak az ismereteim a kézifegyverek vonatkozásában de pontosan elégnek érzem a vadászat terén. Szóval ha valamely kaliberről és fegyverfajtáról azt állítják hogy pl a nehezebb lövedékeket "szereti" akkor azok közül kell választani és majd a lőtéren (nem vadon) kiderül hogy melyiket szereti igazán. Azután meg azt kell választani. Persze vannak a töltögetők ami egy más világ    méricskéljetek , kísérletezzetek , jól szórakozzatok ezzel is . 

[huszlavika]

huszlavika: „Nem tudom pontosan, hogy mire gondolsz……..”
Stefi: „Én meg még annyira se tudom .”

Hát akkor sikerült egy tartalmasat beszélgetnünk…….  

 

[Zolimester]

Egyszer volt egy 30-06-os puskám, amibe 168 grainhez készült match cső került.
Persze, hogy a 180 graines vadászmagokat nem annyira szerette, 5 lövésből egyet-kettőt mindig eldobott, de a maradéknak is volt vagy 6 centi a szórása 100 méteren.
Egyszer kipróbáltam a a Winchester Silvertipet. 180 gr ide-oda, annál tényleg egymást érték a lyukak a lapon. Mitől?? De szerencsére megszűnt a lőszer gyártása, így a jelenség is megszűnt...