Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 [12] 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 ... 142   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Aranysakál avagy svk és a futottak még  (Megtekintve 352874 alkalommal)
Sziju
Vendég
« Új üzenet #165 Dátum: 2009. Május 26. - 08:11:29 »

Nagyon jó! Köszi!
A honlapra is fel kellene tenni, hogy ne kelljen keresgélni a tanulmányt.
Lupus!
Lehet hogy van köze a ragadozóknak az agancssúlyhoz, csak nem tudjuk, mi. Több helyen kellene tanulmányt készíteni ahhoz, hogy egyértelmű legyen.

Az agár nem sakál. Valószínűleg kutyával nem helyettesíthető a természetes életmódot élő ragadozó.
Naplózva
Bandi
Vendég
« Új üzenet #166 Dátum: 2009. Május 26. - 09:54:59 »

Mi Bandi, a merevedésed? Ördög Ördög

Komolyra fordítva a szót. Leht, hogy a vizsgált időben nagyobb volt a szárazság és keményebb a tél, mert ezek az agancs súly átlagának növekedéséhez vezet. Szerintem a vizsgálat alatt az időjárást nem jegyezték fel. De lehet benne, valami, ugy is dupla szelekció történt. Szelktáltak a nádik, meg szelektáltak a vadászok. Így óhatatlanul javul az állomány egészségi állapota, súlya. De az agancshoz, magának a nádinak nincs köze!
Tasli Bemutat Kalapal  Vigyorog
Egész pontosan arra gondoltam, hogy a vad többet mozgott,ezáltal a fejlődő agancs vérellátása is jobb lett,ergo nagyobb súlyt rakott fel.Az az agaras dolog meg azért nem igaz szerintem,mert ez nyilván csak egy bizonyos határig érvényes,mert az sem jó ha sosincs nyugtuk.Legalábbis ez logikusnak tűnik számomra.
Naplózva
jan
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 2626



« Új üzenet #167 Dátum: 2009. Május 26. - 10:09:56 »

"Hazai tapasztalatok szerint, a sakál kilencvenes évek elején történt
megjelenését követően a vadászterület őzállománya néhány (2-3) évig csökkent, majd a
következő években a kiinduló létszám kb. 80%-át elérve stagnált. Ezzel együtt az őz
testtömege mindkét ivarban nőtt, ezt követte a trófea tömegének növekedése is, ennek
következtében a területen több, 500 g feletti trófeájú (legnagyobb 564 g) bakot lövettek."
(Gellai 2002).
...

Nagytudású, és általam tisztelt emberek jegyzik a tanulmányt, de ez a beidézett rész azért meglehetősen elnagyolt. Olyan értelemben, hogy semmi háttérinfó nem áll rendelkezésre a trófeák előző és utólagos alakulásáról.

Tehát a sakál megjelenése után lett lőve több 500g feletti bak. És előtte soha? Előtte milyen súlyok voltak azon a területen? És azóta mi a helyzet, stabilan, minden évben vannak 500g-os bakok? Vagy az csak egy kiugróan jó idény volt, és a sakál megjelenésével hozták összefüggésbe?
Számomra túl sok a nyitott kérdés, emiatt szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Illetve ez nem győzött meg az álláspontom helytelenségéről.
Naplózva
jan
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 2626



« Új üzenet #168 Dátum: 2009. Május 26. - 10:21:34 »

...
Az agár nem sakál. Valószínűleg kutyával nem helyettesíthető a természetes életmódot élő ragadozó.

Judit!

A Kárpátok "tele vannak" természetes életmódot élő ragadozókkal (medve, farkas, hiúz stb..) viszont nincsenek tele 500g-os bakokkal.
Szerintem az agancsfelrakás szempontjából az optimális élőhely ezerszer fontosabb, mint a ragadozók jelenléte. Ami pedig korábban itt megjelent -30%-os agancssúly növekedés- szerintem egyenesen irreális elgondolás. 
Belegondolva hogy Békésben vagy J-N-Sz megyében, ahol amúgy is vannak 500-600g-os bakok, a sakál megjelenése után még 30%-al növekednének a súlyok... de sokan örülnének ennek. Vigyorog
Naplózva
Zolimester
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1411



« Új üzenet #169 Dátum: 2009. Május 26. - 11:32:24 »

Igen, viszont a tesztoszteron mennyisége is nagyon fontos az agancsfelrakásban. Ennek a hormonnak a szintje viszont nem csak öröklött tulajdonságoktól függ, hanem életmódtól is!
A tesztoszteron szintje nő, ha a bikának harcolni kell a tehenekért, mert sok a vetélytársa. A győztes csatáktól nő a hormonszint, és attól, ha nem kell túl sok tehenet megtermékenyítenie. Jobb az agancsminőség, ha egészségesebb a nemek aránya, és ennek beállításához lehet, hogy a ragadozók értenek. Vállat von

Szia Judit!
De az agancsfelrakás nem a szaporodási időszakban van, vagyis akkor nem "csatáznak" a bakok, a hormonszintjük akkor nem olyan magas. Vagy nem jól gondolom?
A kész, letisztított agancs meg már olyan sokat nem súlyosodik, bár az is igaz, hogy a szeptemberben lőtt bakok agancsának fajsúlya kicsit magasabb, mint a tavasziaké.
 Vállat von
Üdv: Zoli
Naplózva
Tomek
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 1497



« Új üzenet #170 Dátum: 2009. Május 26. - 11:47:06 »

http://www.mkk.szie.hu/dep/aeet/tanweb/termelet/agancs/agancskep/abrak/2.abra.jpg
Naplózva

"... nem is a lövés a vadászat. A puska elsütése csak kicsengése, emberállati kiélése a vadászatnak.
Mert a vadászat - áhítat." (Gr. Sz.Zs.)
Sziju
Vendég
« Új üzenet #171 Dátum: 2009. Május 26. - 12:14:32 »

Az agancsnövekedéshez is kell bizonyos mennyiségű tesztoszteron. Ilyenkor injekciózzák a "csinált" bikákat. Annak pedig nagyobb agancsa lesz, amelyiknek az inaktív szakaszban magasabb a hormonszintje. Anélkül parókás lesz a bak, és kis torz agancsú lesz a bika. Az agresszió, a rangsorban elfoglalt hely is növelheti a hormonszintet. A grafikonon azt mutatják be, hogy szaporodásban magasabb a szint. Ezt nem vitatom.
Meg kellene mérni a hormonszintet, aztán ki kellene ezután engedni a a területre a sakálokat, vagy farkasokat, és következő években újra megnézni, hogy ugyanannak a bikának változott-e a hormonszintje az agancsfelrakás idején, és hogy valóban nőttek-e az agancsok, pusztán attól a ténytől, hogy több a ragadozó a területen.

Amúgy azt sem tudjuk igazán, hogy valóban volt-e tömeges agancsméretbeli növekedés. Kevés a pontos adat. Csak gondolkodunk rajta, hogy ha igaz, akkor mi lehet az oka. Ha igaz...

Meg az is lehet, hogy a sakálok általi zargatás miatt elbújtak a jó képességű bakok, és a vadászok nem tudták kilőni őket. Ezért nőtt meg az agancsméretük. Nyihi
Naplózva
Lupus
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 258



« Új üzenet #172 Dátum: 2009. Május 26. - 12:23:23 »


Meg az is lehet, hogy a sakálok általi zargatás miatt elbújtak a jó képességű bakok, és a vadászok nem tudták kilőni őket. Ezért nőtt meg az agancsméretük. Nyihi

No ez igaz lehet! Bion Ördög

Igen a tanulmány, illetve annak idézése nagyon elnagyolt, és sok általánosságot tartalmaz.

Jan, ha ez úgy lenne, akkor az általad említett területen követelnék a sakál betelepítését. Igen
No igen eltértünk a rádióban hallott témától.
Vissza:
Szóval én nem vonom kétségbe, hogy a sakál egeret, pockot és egyéb rágcsálókat eszik, de szerintem nem veti meg az egyéb nagyvadat sem. Különösen falkában nem! Úgy gondolom, az állatkertben teljesen más a viselkedése. Lehet, már herótjuk van a sok egértől ott is, csak nem tudják mondani. Bion
Vagy mondják, csak nem értjük! Tasli
Naplózva

Üdvözlettel
Dances with Wolves
Lupus
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 258



« Új üzenet #173 Dátum: 2009. Május 26. - 12:24:37 »

Tasli Bemutat Kalapal  Vigyorog
Egész pontosan arra gondoltam, hogy a vad többet mozgott,ezáltal a fejlődő agancs vérellátása is jobb lett,ergo nagyobb súlyt rakott fel.Az az agaras dolog meg azért nem igaz szerintem,mert ez nyilván csak egy bizonyos határig érvényes,mert az sem jó ha sosincs nyugtuk.Legalábbis ez logikusnak tűnik számomra.

Tudom! Bion Csak nem lehetett kihagyni a feldobott labdát! Vadász Piál Wave
Naplózva

Üdvözlettel
Dances with Wolves
wetzlar
Vendég
« Új üzenet #174 Dátum: 2009. Május 26. - 12:59:49 »

Nálunk 4-5éve rendszeres a sakál...de egy fikarcnyival sem nagyobbak a bakok. Vállat von
Naplózva
Lupus
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 258



« Új üzenet #175 Dátum: 2009. Május 26. - 13:13:14 »

Nálunk 4-5éve rendszeres a sakál...de egy fikarcnyival sem nagyobbak a bakok. Vállat von
Tessék írni a sakáloknak, hogy egér helyett zargassák a bakokat! A sutákat ne, csak a bakokat! Bion
Naplózva

Üdvözlettel
Dances with Wolves
Urr Antal
Vendég
« Új üzenet #176 Dátum: 2009. Május 28. - 20:49:03 »

Sziasztok!

Olvasgattam a hozzászólásokat a témában.

Szerintem, ha veszünk egy túlnépesedett őzállományt és hagyjuk őket sakálok által "átfésülni", akkor többnyire, annak rendje és módja szerint, először a gyengébb egyedeket fogják elcsípni, vagy amelyek kilógnak a sorból. Pl. a korábban vagy későbben született gidák, melyek nem a zömmel születnek, az élősködőktől legyengült egyedek, a szórón sok kukoricát zabáló papucsos példányok, azok a bakok, melyeket az erősebb bak megszurkált stb.

Tehát az átlagos testtömeg növekedni fog, és a források felszabadulása miatt (több kaja, kevesebb vetélytárs) biztos lesznek kiugró testömegű egyedek.

Szarvasnál kimutatták, hogy agancsfelrakáskor elsősorban a csontjaiból (bordák, szegycsont ...) mobilizálják az ásványi anyagokat...annyit nem tudna enni, hogy pusztán kajából elegendő ásványi anyaghoz jusson. Nagyobb tömegű vázrendszerrel rendelkező bika többet tud mozgosítani (öröklött agancsfelrakó képességének függvéányében). Őznél is hasonló lehet a helyzet. Nem véletlen, hogy nem a mátrai hegyvidéki 16 kilós bakok raknak 500 grammos agancsos koponyát.

Más kérdés szerintem, hogy egy eleve kis sűrűségű őzállománnyal mit művelnek a csikaszok. Pláne, ha pl. a csapadékos idő miatt kevés a pocok és egér, és a kölyköket etetni kell... Akkor el tudom képzelni, hogy a romos állomány utolsó morzsáit is felcsipegetik a sakálok, egészen addig, míg a megmaradt pár idegbeteg őzet érdemes kergetni...

Szóval szerintem jó élőhelyen egy "produktív" őzállomány képes tolerálni a sakálokat, csak a férgese hull ki a sorból inkább, míg egy rossz élőhely gyenge őzállományán inkább még tovább gyengítenek.

Szia Judit!

Mit értesz Te tuningolt bikán?  Milyen agancstömegűt, ágszámút, stb.? Hol a határ Neked?
Ezenkívül hogyan gondolod az injekciózást? A súlyos etikai vétségen túl...repülőfecsivel lövöldözni drága mulatság...gyorsfecskebdővel max. egyszer-kétszer mész a bika közelébe...ha bezárod kis helyre, akkor pedig össze-vissza sérti a barkás agancsát....

Tudod láttam én tenyészkerti nagy bikákat....nincsenek hormonkezelve.....és nincs semmi titok, csak amit már gróf Draskovich Iván 50 évvel ezelőtt leírt!!!!!!

Én egy osztrák kertben láttam elször ilyen bikákat, láttam a herceg sírja fölé épített kápolnát a szarvasai között, melyekbe egy élet munkája van...és beszélgettem fiával és fő vadőrével, hogy hogy s' mint mentek a dolgok.

Ebből a kertből kikerült a világ legvastagabb szárú bikája, most is van egy 50-es bika, a Krampusz.

Lehet húzni ezen a szánkat...da mi nagyonfasza magyarok csak a harmad energiát fordítanánk a szarvasainkra, mint ezek az emberek, akkor nem itt tartanánk...

 Wave
Naplózva
Sziju
Vendég
« Új üzenet #177 Dátum: 2009. Május 29. - 09:14:25 »

Kedves Tonka!

Nem a szakemberek hozzáértését és befektetett munkáját bírálom, akik mindent kihoznak a szarvasok genetikai lehetőségeiből. Hihetetlen szép agancsokat láttam már kiállításokon, és főleg szívesen nézegetem azokat, amelyeket nagyon régen lövettek ki. Azok még természetes életkörülmények között éltek, és a genetikájuk is más volt.

Az én fogalmaim szerint tuningolt pl az a kerti bika, amelyiket egyik országban csináltak, másik országban meglövettek, és még világrekord is volt egy darabig, míg el nem vették tőle. Azt is azért, mert lefotózták egy kertben Ausztriában, ha jól emlékszem, és Bulgáriában lőtték meg. Valószínű, hogy laboratóriumi vizsgálat nélkül nehéz felismerni. Persze hamarabb meglövetik, mint hogy a hormonpótlás mellékhatásai kimutathatóak lennének. Nem probléma egy kis területen élő a szarvast akár naponta ahhoz szoktatni, hogy két kerítés között haladjon át, ha valami finomat akar enni. Aztán lezárnak egy ajtót elöl és hátul, és már lehet is injekciózni. Annyi neki, mint a bögölycsípés, és az agancs sem sérül meg. Lehet szájon át is hormont pótolni. Vannak gyógynövények is, amelyek fokozzák a hormontermelést. (Ha kell valakinek,csak szóljon!) Aztán ha alkalmas, kocsira vele, és más országban lehet meglövetni valakivel.

A sakálnak (farkasnak, más ragadozónak) nagyon jó képessége, hogy a természetes kiválasztódást támogatja, ezáltal az életben maradási képességeket, és az egészséget. A gyengét elpusztítja, és az erőset önvédelemre, fejlődésre kényszeríti. Az emberi kiválasztási szempontok nem mindig egyeznek a természet szempontjaival. Ezt az egyensúlytalanságot billenthetik helyre a ragadozók. Viszont az is igaz, hogy az ember nem szívesen engedi őket a területre, mert ha rendszeresen vadásznak nagyobb testű vadra, akkor a falka 3-4 naponta zsákmányol. Az ember pedig nem mond le ekkora mennyiségű vadról "csak azért", hogy egészségesebb legyen az állomány.

Az biztos, hogy sok szempontot kell figyelembe vennie annak, aki korrekt tanulmányt akar készíteni erről a kérdésről. Wave
Naplózva
Urr Antal
Vendég
« Új üzenet #178 Dátum: 2009. Május 30. - 12:26:15 »

Szervusz Judit!

Hol szerezted ezeket a gyakorlati tapasztalatokat a bikák hormonkezelésével, terelgetével kapcsolatban?

 ???

Naplózva
Lupus
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 258



« Új üzenet #179 Dátum: 2009. Május 30. - 14:10:50 »

Szervusz Judit!

Hol szerezted ezeket a gyakorlati tapasztalatokat a bikák hormonkezelésével, terelgetével kapcsolatban?

 ???


Nem akarok ízetlen lenni, de ezt egy NŐTŐL kérdezed? Ördög Bion
Naplózva

Üdvözlettel
Dances with Wolves
Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 [12] 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 ... 142   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás: