Üdv Kama!
Izlések és pofonok! Nekem tetszenek a cseh kosok (is). Persze legalább ugyanennyire tetszenek a vastag tövű, lepkeszárny formájú csigák is.
Azért, ha belegondolsz, a vadászok muflonnal kapcsolatban jobban felkapják a fejüket egy hosszú csigával kapcsolatban. A
méteres kos minden vadász álmai között szerepel szerintem.
Csodák pedig nincsenek. A kos képes egy bizonyos masszájú szaru építésére, ebből vagy vastagabb rövidebb, vagy vékonyabb hosszabb szarv "gyúródik".
Üdv Pisti!
Keresztezték a muflont sajnos rackával is...egyes szerzők (pl Rácz , Tesdorpf) szerint ezek az állatok hajlamosabbak lettek a mezőre való kiváltásra, és a hántásra.
Aztán alig győzték kiselejtezni a világos csigájú, gyapjas, világosabb színű egyedeket, és a bégető kosokat...Rájöttek, hogy komoly hibát követtek el...
A legtisztább muflonállomány a Nyitra melletti Ghymesen van állítólag, ahová 1868 -ban gróf Forgách hozatott 2-2 muflont Korzikáról és Szardíniáról.
Többek között Tesdorpf végezte a házi juhokkal és az erre alkalmas ázsiai vadjuhokkal a keresztezéseket, éppen a korábban már említett benövő csigaforma kiküszöbölésére...
El tudom képzelni GRÜN "Kartács" arckifejezését, amikor ezeket a sorokat olvassa. Bár szerintem Ő is tud ezekről a dolgokról...
Ettől függetlenül a muflon egy igazi szívós vadállat. Aki ismeri, vadászik rá, az tudja.
Fogságban dolgoztam vaddisznóval, gímmel, muflonnal a csülkösvadjaink közül, és állíthatom, hogy a muflon tartja leginkább a távolságot az embertől (nyilván nem az ember által báránykortól felnevelt egyedekre gondolok).
A fogságban tartott muflon szabad területre engedés után is hamar elvadul, megy a vad csapattal.
Csapdázáskor is számtalanszor tapasztaltam a muflon (főleg a juhok!) óvatosságát. A disznó, az őz, a dám szinte megállás nélkül sétált be a csapdába, míg volt egy muflonjuh 1 1/2 órát körözött a csapdám körül, felemelt fejjel nézve a magasban futó köteleket, míg rászánta magát a belépésre...
Szóval "zűrös" múltja ellenére szerintem igen tiszteletreméltó vad.