Szevasz Viktor!
Reméltem látod a szmájlit
a mondókám végén és az íratlan netes szabályok szerint ezt megfelelően is értelmezted. De ha komolyan akarsz a témában tépelődni én állok elébe! Ha ismersz akkor tudod, hogy, minden hátsó handabandázás nélkül érthetően és egyenesen szoktam fogalmazni. Most egy kicsit vicces voltam és íme itt az eredménye.
Nem volt abban semmi bántó, arrogáns és sértő, ahogyan megpróbáltam finoman tudtodra adni, hogy ne arról beszéljünk, hogyan nem lehet valamit megcsinálni. Engem nem érdekel, hogy te mivel ütöd el a napi munkaidőt és az se érdekel, hogy mit csinálsz este tízig. Megtisztel a moderátorokat és az aminokat (nem tudom, hogy mik azok) felhatalmazó gesztus, de nem igénylem semmihez sem a bizonyítékokat. Ha nem szórakoztatna benneteket, akkor nem csinálnátok …
Mivel ilyen erősen támadsz engem megkérlek, hogy ha valamit leírsz, azt utólag olvasd át és győződjél meg az értelméről. Én az esetek többségében, csak a mások által felhozott gondolatokra fejtem ki a véleményem.
Te írtad: „
Ahogy elnézem a két ország viszonyát, egyhamar nem is lesz.” Tudtam, hogy miről beszélsz és hogy a továbbiakban ez a téma ne folytatódjon ezért írtam azt, hogy :
„A két ország viszonyát irányító politikusok törekvéseit pedig nálunk szinte mindenki, beleértve engem is a legmagasabbról le se sza ..ja.”Erre Te azt válaszolod, hogy: „Nem kívántam sem a magyar-szlovák viszonyt minősíteni, de nem is hiszem különösebben, hogy ez beleolvasható lenne a hozzászólásomba.”Akkor az első mondatodat mire véljem?
„Ahogy elnézem a két ország viszonyát …. „ Tudsz valamit, amit én nem? Szerinted mi volt beleolvasható a hozzászólásodba? Viktor-Viktor - velem is cinkelt lapokkal játszol?
(sajnos nem tudom, hogy működik az idézet bemásoló rendszer ezért maradok a klasszikus idézet megjelenítésben… )
A további füstölgésed se érdekel – főleg az nem, amikor a Szlovák Köztársaságban működő – ügyészi szervezetek nevében kérsz ki valamit magadnak. (de ezzel okoztál számomra egy derűs pillanatot) Ugyanis, csakhogy a Te szavaiddal éljek
„Ahogy elnézem a két ország viszonyát …. „ - ez itt senkit nem érdekel.
Na jó minden embernek el kell adnia valahogy magát – Te ezt a formát választottad. Nem volt valami progresszív időtöltés az biztos mert, addig míg megpróbáltál vállakat csinálni magadnak, addig a jó öreg kollégák megmutatták, hogyan lehet eredménnyel is dolgozni és a nem létrejött magyar szlovák egyezmény ide – szlovák magyar egyezmény oda csak úgy magánszorgalomból a következő eredmények születtek az ügyben:
Erdőjáró újra bizonyította filozófiai irányzatát , miszerint –
„lehetetlenségeket azonnal intézünk, de a csodákra 3 napot várni kell” – és magánlevelezésének az eredményei így hangzanak:
(mivel az adatok magánlevelezésből származnak ezért csak a témával kapcsolatos ismereteket másolom a fórumba!)
1. Tisztelt ....... Úr!
Egyelőre sajnos csak annyit tudok segíteni, hogy levelét továbbítom egy kitűnő hadtörténész barátomnak, Illésfalvi Péternek. Azt még csak meg lehet állapítani, hogy milyen alakulatok harcoltak 1945 márciusában a környéken, de hogy konkrétan melyik szakaszból és kik voltak - ez ma már szinte lehetetlenség.
Mindenesetre a kutatást megkezdjük és honlapunkra kitettem levelét.
Üdvözlettel és köszönettel - a szlovák vadászoknak is:
Havasi János 2. Tisztelt ...... Úr!
Havasi János barátom nekem is átküldte az Ön levelét. A helyzet az, hogy több seregtest is lehetett, amelynek a kötelékébe tartoztak ezek a katonák. Ezen a környéken megfordultak a 27. székely gyaloghadosztály, a 9. határvadászhadosztály, a 24. gyaloghadosztály és az 5. tartalékhadosztály alakulatai egyaránt, továbbá hadseregközvetlen csapatok is. Sándorin és a környező településeken (a szlovák neveket is megnéztük!) sem mutat adatbázisunk veszteségi adatot, tehát az eltemetettek személy szerinti kiderítése ma már szinte majdnem lehetetlen. Az talán jelenthetne segítséget, ha a helybeli idős lakosokat kikérdeznék az ügyről, megnéznék a plébániai halotti anyakönyvet, megtudakolni, hogy az ottaniak miként élték meg a magyarok ottlétét, milyen emlékeik, esetleg fényképeik maradtak róluk. A katonák nyilván egyéni beszállásolásban voltak a faluban, tehát bizonyos információkat szerezhettek a helybeliek (hova valósiak, milyen alakulathoz tartoztak, gyakran előfordul pl. hogy a parancsnokuk, egy-egy tiszt nevére emlékeznek, stb.), amelyek alapján közelebb juthatunk a történethez.
Szívélyes üdvözlettel:
Illésfalvi Péter hadtörténész-muzeológus
Ebben a szituációban önmagában a szándék is eredmény és elismerésre méltó, köszönetet érdemel azok felé, akikben bárminemű segítőszándék megfogalmazódott. Természetesen a leveleket szinkronba fordítom szlovákra és küldöm a sándori vadászoknak.
És, hogy Viktor lásd ki mindenki olvas benneteket (vagy az én fórumomat, vagy mindkettőt), még tegnapelőtt jelezte a OMVK (vagy a OMVV) országos irodája, hogy foglalkozni fog az üggyel. Tegnap jelezte egy
magyar vadász név szerint
Dr. Holló József Ferenc altábornagy, címzetes egyetemi tanár, a Hadtudományok kandidátusa a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Főigazgatója Budapestről a Kapisztrán tér 2-4-ből, hogy olvasta felhívást és foglalkozni fog az üggyel. Ja, hogy ezek nem irogatnak a fórumra – nézd meg a kettőnk dialógját és ne csodálkozz……
Javaslom a kettőnk közti témát
ITT zárjuk le és ha igényled majd folytatjuk egy pofa sör mellett – valahol és valamikor …..
Üdv.
Taki
