FeHoVa

Sportlövészet Magyarországon – Az évfordulók éve
Sportlövészet a 2010. évi Fehova kiállításon

A 2010. év különleges szerepet tölt be a magyar sportlövészetben. A hazai sportlövészet fontos mérföldköveit ünnepeljük idén. A modern kor sportlövésze, vadásza nem is gondolná, hogy nemes sportunk milyen ősi hagyományokkal bír itt a Kártpát-medencében, szűkebb pátriánkban. Éppen 500 esztendeje alakult meg Késmárkon hazánk első lövészegyesülete, jelezve, hogy a tűzfegyverek korának hajnalától versenyzünk lőfegyverekkel.

Lövészegyletek Magyarországon

Európa városainak képét, társadalmi erejét jelentősen átformálták a folyamatos háborúk. A török a 16. század elejétől folyamatosan hadban állt Európa határvidékén, az egymással marakodó európai uralkodók zsoldos és banderiális seregei pedig feldúltak minden területet, mely vonulási útjukba esett. Az uralkodók hatalma sem nagyon terjedt túl sokszor saját palotájuk kerítésein, ezért nem volt más lehetősége, mint kiváltságokat adni a városoknak, és a város lakosságának, a polgárságnak hogy az önvédelmükről maguk gondoskodhassanak. A számos gazdasági jellegű kiváltság mellett, a 16. századra már erős fallal körülvett városok saját milíciát (polgárőrséget) is állíthattak, mely szinte az egyetlen valódi lehetőségük volt a hatékony önvédelemre legyen szó zsoldosok, portyázó törökök vagy éppen a feudális urak önkényének elhárításáról. A polgárságnak joga és kötelessége volt a fegyveres szolgálat, melyet lövésztársaságokba, egyletekbe tömörülve láttak el. A lövészek kiképzésére hamar meghonosodtak a rendszeres versenyek, így a sport és városvédelem ügye szorosan összefonódott a tűzfegyverek korában. A lövészegyletek gyakran önálló egységként harcoltak vész esetén a polgárőrség soraiban, de lövészegyesület mindig is civil kezdeményezés maradt, a működés minden pontjára kiterjedő alapszabállyal.

Az első lövészegyletek a felvidék szabad királyi városaiban alakultak demokratikus, önszerveződő alapokon. 1510-ben Késmárkon, 1516-ban pedig Lőcsén is már működött lőegylet. 1523-ban Sopronban alakul lövésztársaság, de a felvidéken is több városban terjed el gyorsan a lövészet: Selmecbánya, Körmöcbánya, Eperjes. Érthető, hogy ezeken a vidékeken erősödött meg a lövészsport, hiszen az ország nagy részét a 16.-17. században a török birtokolta. Pesten és Budán a városok visszafoglalása után szinte azonnal megszerveződnek a lőegyletek, sőt a városhatáron belül pár évvel ez után már állandó lőterek alakultak. A magyar egyesületek azonban nem tudtak olyan erőre kapni, mint a német, osztrák, cseh vagy svájci egyletek, de azért hellyel-közzel folyamatosan működtek. A 19. század hajnala azonban új lökést adott a civil kezdeményezéseknek. A felvilágosodás eszménye összeforrt a polgári értékrenddel. Az abszolút uralkodók politikai elnyomása a közélet minden terén érződött, a lőegyletek azonban nagyszerű lehetőséget kínáltak a szabad politizáláshoz. Az 1800-as évek elején és a reformkor során rengetek lövészegylet alakul szerte az országban (Pl.: 1802 Baja), melyek körében egyre jobban tért hódít a magyar szó is a német helyett. A Forradalom és Szabadságharc leverése után természetesen jó időre szünetelt a lövészet is hazánkban, de az enyhülés, majd az alkotmányt visszaadó 1867-es kiegyezés ismét megnyitotta lehetőséget a civil kezdeményezések előtt. A fejlődés, és az új egyesületek alakulása nem állt meg (pl: 1860 Óbudai Lövészegylet, 1868 Kaposvár, 1889 Pozsony), 1907-ben alakult meg az első országos hatályú lövészszervezet: az Országos Nemzeti Lövészegylet, s innentől kezdődik a modern kori Olimpiák történelme, olyan kulcsszereplőkkel, mint dr. Prokopp Sándor, dr. Halasy Gyula, Takács Károly, dr. Hammerl László, Varga Károly, és Igaly Diána.

Takács Károly év

Fontos évforduló a hazai sporttörténelemben Takács Károly születésének 100. évfordulója. A katonából lett sportlövész nem csak a sportnak köszönhetően írta bele magát a történelemkönyvekbe kitörölhetetlenül. Emberi nagysága, kitartása azóta is példaként szolgál minden versenyző előtt.

Takács Károly igazi sportoló ember volt, számos sportágban jeleskedett, de a szíve mindig is a sportlövészet felé húzta. Őrmester rangban azonban nem válhatott a berlini olimpiára utazó csapat tagjává, pedig gyorstüzelő pisztolyos eredményei, tehetsége messzemenően indokolta volna. A sors fintora, hogy mire a sportvezetés felismerte e szabályozás hibásságát, egy szomorú esemény folytán úgy látszott véget kell érjen Takács Károly sportkarrierje. Egy hadgyakorlaton egy kezében robbanó gránát leszakította jobb kézfejét... Minden más embert összetört volna ez a baleset, de nem Takács Károlyt. A versenyző hihetetlen kitartással tanult meg bal kézzel lőni, olyan szinten, hogy 1939-ben már országos bajnokságot nyert ismét gyorstüzelő pisztollyal. Az aktív szolgálatba visszahelyezett katona pályája a háború után még meredekebben ívelt felfelé. 1948-ban megnyerte a londoni olimpiát, majd 1952-ben Helsinkiben is ő állhatott a dobogó legmagasabb fokára.

Sportlövészet a Fehován

Történelmünk e két fontos eseményét a Magyar Sportlövők Szövetsége és a Hungexpo Zrt. a 2010. évi Fehova kiállítás keretei között közös rendezvénysorozattal ünnepli, melyre meghívjuk a hazai sportlövész – vadász társadalom apraját-nagyját, és minden érdeklődőt.

Egyedi, különleges programsorozattal mutatkozik be a hazai sportlövészet legtöbb szakága. A kültéri programokat egy koronglőtér kialakításával tesszük gazdagabbá, ahol bemutatkozik olimpiai skeet, olimpiai trap, olimpiai dupla trap, vadászkorong szakágunk. Látványos lőprogramokat tekinthet meg a közönség az olimpiai keret bemutatói során.

A koronglőtér lehetőséget ad két fiatal szakágunk bemutatkozására is. Az IDPA (International Defense Pistol Association) szakág sörétes fegyveres szituációs lőgyakorlatot mutat majd be fémcélokra, az elöltöltő-fegyveres szakág pedig sörétlövőivel képviselteti magát. A történelmi feketelőporos fegyverek töltése, eszközei mind megismerhetőek lesznek a bemutató lövészet során.

Terveink szerint egy kis vadnyugati hangulatot is Budapest szívébe varázsolunk a western lövész szakág cowboyainak köszönhetően, akik korhű jelmezekben mutatják majd be a 19. század látványos vadnyugati történeteinek sörétes fegyvereit működés közben.

Az „A” pavilonban egy 10 m-es légfegyveres lőtér kerül kialakításra, ahol azt érdeklődők megismerkedhetnek az olimpiai pontlövész szakágak versenyszámaival, felszerelésével, fegyverivel. A programot próbaversenyek gazdagítják majd, melynek közvetítését digitális találatértékelő rendszer és projektorok segítik majd. Szintén e lőtéren mutatkoznak be először az IDPA szakág szituációs lövői, akik airsoft fegyverekkel fogják bemutatni a látványos szituációs lövészet, és IDPA lövészet csínját-bínját.

A látogatók a kiállítás több helyszínén is találkozhatnak a hazai sportlövészet történelmét bemutató tárlókkal. Fotókat, antik sport és vadász fegyvereket, relikviákat, kiegészítőket tekinthetnek meg az érdeklődők magán gyűjteményekből.

A hagyományos lövészsportok és vadászat szerelmesei napi rendszerességgel hallgathatják meg az elöltöltő-fegyveres szakág előadását az elöltöltő-fegyveres vadászat hazai lehetőségeiről. A vadász-elöltöltő-fegyveres sportlövészekből álló bizottság célja, hogy a hazai érdekvédelmi szervezetekkel együttműködésben teremtse meg a jogi lehetőséget az elöltöltő fegyveres vadászatra. Az előadások során a legfontosabb kételyekre, kérdésekre adnak szakszerű válaszokat az előadók.

Szeretettel várunk minden sportlövészt, vadászt, érdeklődőt a rendezvényeken! Jöjjön el, és találkozzon egy fél évezredes sport múltjával, jelenével, és jövőjével egy helyen!

Németh Balázs
MSSZ marketing bizottság