Nem kellett sokat várni az új puska avatójára.
Hajnalban nem volt maradásom az ágyban, ezért 5-kor kibóklásztam a területre és beírtam magam egy csendes szép helyre, ahonnan Napkeltekor gyönyörű kilátás nyílik
a pacsmagi madárrezervátum tóvilágára.
Nem mellesleg a kukoricának megvetett magágyat már vetés előttt elkezdték túrni a disznók, így "akármi is előfordulhat" érzéssel másztam fel a lesre fél 6 körül.
Alig gubbasztottam negyed órát a lesen, az egyre erősödő déli szélben, amikor tőlem kb. 80-90 méterre megjelent egy róka szikuettje a hajnali erősödő fényben és igen csak szaporázta
az öböl szerűen benyúló földnyelv egyik oldalából a másik irányába.
Nem tétlenkedtem egy pillanatig sem, puska fel, biztosító előre (mint ha már régi ismerősöm lenne a Sauer, pedig csak holnap lesz egy hete, hogy elkezdtük közös életünket
), egy füttyentés, a Koma megtorpant és már pöccintette is meg a vállamat a sülő fegyver.....a vörös frakkor vadásztárs peig egyetlen faroklendítés kíséretében már egy másik dimenzióban csatangolt tovább.
Húúúú ez gyors volt.
Gyors simítás a fegyveren, új lőszer a csőbe és boldogan kezdtem meg a további várakozást.
Rókával indítani egy (remélhetően nagy ívű) karriert....mindjárt első éles lövésre....na azért ez nem semmi
Hallgattam a madárdalt, nézegettem az itt-ott előbukkanó őzeket és nyulakat, már egy-egy fácánkakas is nekikezdett reggeli híradásának, amikor megpillantottam......... a következő rókát.
A néhai kolléga váltója alatt vagy 20 méterrel közlekedett őkelme.....puska fel, biztosító előre......de még fütyülnöm sem kellett, mert ahogy szelet vett póruljárt kollégájától, azonnal megtorpant.
Nekem sem kellett több, már lódult is útnak a 12 grammos Mega és újból kihúzott az Égi Fővadász egy ravazdit a lajstromából......
Ekkor a szám már körbe kezdte érni a fejemet a nagy boldogságtól
Ilyen kezdésre nem számítottam.
Azért biztos ami biztos alapon újabb lőszert toltam a csőbe, pedig a két lövés után már nem igazán számíthattam arra, hogy valami még útba ejti a figyelt területet.
De nem lett igazam.
Negyed óra elteltével megláttam a............ harmadik rókát, amint a szántóföld öblének mélyén, tőlem jó 170-180 méterre kocogott balról jobbra keresztben.
Célba vettem és ráfütyültem.
A hatás nem maradt el, a kocogó róka elkezdett sebesebben ügetni.
Ekkor rákiáltottam.
Ez is elérte a célját, mert az ügetésből vágta lett
Már majdnem a bokroknál járt, amikor egy derekas elétartással odasuhintottam neki.
Persze nem találtam el, de a lövés pillanatában megperdülő csalavér helyén, valami világos villanást kapott el a tekintetem egy tized másodpercre, aztán már nem is láttam semmi különöset.
Nem zavart tulajdonképpen a hibázás, igen nagy lutri volt ez a lövés, szinte vakszerencse kellett volna a tiszta találathoz.
Még örömködtem egy darabig, számba vettem a Napozni kiváltó nyulakat és őzeket, végeztem pár célzó gyakorlatot rajtuk (persze elzárt fegyverrel), majd leszálltam a lesről és
elindultam zsákmányaim irányába.
Még a lesről nézve, bejelölve a lövések helye.
Ez már közelebbről, talán már látszik a második róka is
Mikor közelről megnéztem őket, lesétáltam a harmadik lövés irányába is.
Mikor már kb. ott jártam, ahol az elhibázott rókának lennie kellett, egy pillanatra leblokkoltam.....ugyanis ez a kép fogadott.....ami valljuk be őszintén,
egy elmunkált szántáson eléggé indokolatlan benyomást tesz az emberre.......
Persze nem kellett sok idő, hogy rájöjjek, a látott világos villanás okát leltem meg.
A róka a kárásszal a szájában igyekezett kotorékja felé, amikor a durva inzultus miatt kénytelen volt kiköpni nehezen szerzett ebédjét és úgy menteni az irháját.
El tudom képzelni, miket gondolhat magában azóta is korgó gyomorral.....miután vagy 800 méteren át cipelte hegynek a 30 dekás halat.......de, hogy Muter csuklik, az biztos....
Innen is lőttem visszafelé egy képet, amin a les is látszik.
Ezt követően rögtönöztem egy kis egyszerű terítéket a két pórul járt komának, csináltam róluk pár fotót, majd a dúvadjelektől megszabadítva őket, beljebb raktam a testeket a fák közé, a természet lebontásra szakosodott résztvevőinek (gondolom) nagy megelégedésére.