A vad betegségei és kezelésük

[Vattila68]

Pedig egy 2022-ben Európa 20 országában végzett felmérés szerint (Alltech jelentés), a vizsgált minták közül a kukorica 100 százalékában találtak mikotoxint, 61,8 százalékában multimikotoxin jelenlétet rögzítettek, a gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab) 99,7 százalékában volt mikotoxin és 99,5 százalékban multimikotoxin jelenlét.

Ez azért egyrészt túlzás, másrészt csúsztatás.
Csúsztatás leginkább azért, mert a jelenlét az egy dolog, a mennyiség, az arányok meg egy másik dolog. Vannak határértékek amiket nem lenne szabad meghaladni és normális esetben nem is haladja meg az áruban lévő mikotoxinok mennyisége.
Más kérdés, hogy hol vannak ezek a toxinok és mit adunk a vadnak.
Láttam nagyon sok laboratóriumi vizsgálati eredményt életemben amelyeken a vizsgált toxinok mennyisége 0 azaz nulla volt. Miként a cikkben is írva vagyon, gombával fertőződhet a termény kint a földön illetve tárolás közben. a kalászosoknál az a baj, ha az aratás előtt bejönnek az esők, a felázott földre nem lehet rámenni és vegyszerezni, az eső utáni meleg, párás dunsztban pedig a gombák szépen elszaporodnak. A fő probléma a fuzárium fertőzés. Aratás után, ha betartják a technológiai előírásokat, az áru meg lesz rostálva, ott levegővel is megfújják ami a pelyvalevél maradványokat és a lekönnyült, beltartalom nélküli fuzáriumos szemeket is kifújja. a tisztítási hulladék, "törtszem" pedig "jó lesz a vadnak". Ebben töményen szerepel a fertőzés és vele együtt a toxinok is. Mára a mezőgazdasági technika oda jutott, hogy egy rendesen beállított kombájnból akár 0.1% "szemét" tartalommal jön ki az áru(2% a szabvány) így sokan utólagos tisztítás nélkül tárolják be. Na, akkor azt mi esszük meg...
Laboratóriumi vizsgálatok alapján a toxinok 75%-a egyébként a maghéjban van, amit normális esetben leválasztanak. Aki "teljes kiőrlésű" fan, az meg így járt...
Kukoricánál szintén már a földön megtörténnek az első fertőzések. Aztán ezt igencsak meg lehet fejelni, ha a learatott kukorica nem kerül azonnal szárítóra, pláne meg is ázik. Tavalyi évben vakarták sokan a fejüket, hogy miként lehetséges az, hogy amikor learatták a kukoricát, minimális toxinszennyezettsége volt, szárítás után a betárolt terményben meg igen magas szintet mértek. Ja, hogy közben két hetet állt mert nem került időben szárítóra? Ja, ennyi kellett hozzá. A szárítás nem szedi ki a toxint, akkor már csak annyit lehet tenni, hogy mind az elő, mind az utótisztítást "szigorúbbra" vesszük mert először a sérült szemeken jelenik meg a gomba. Ez persze veszteség de be kell nyelni. Már csak azért is, mert a porosan hagyott kukorica felszíne könnyebben bekérgesedik és alatta megint kedvező feltételek lesznek a gombák további szaporodásához. Aztán a penészes, szennyezett cucc megintcsak "jó lesz a vadnak".
De bepenészedik a vadföldön fenthagyott, sokszor megázott kukorica is, a földre, sárba egyszerre leborított nagyobb mennyiségű, amúgy jó minőségű takarmány is. És ha előtte a fertőzésnek csak csirája is előfordult benne, akkor robbanásszerűen történnek a dolgok, az eredményt meg kezdjük sejteni.
(A szerző egy buta faipari mérnök, véleményét kéretik ekként kezelni)

Teljesen igazad van, nagyon pontosan és részletesen kifejtetted a témát, annyi kiegészítést fűznék hozzá, hogy az extrém időjárási tényezők (pl. hőstressz, vízhiány, stb.) is növelik a toxintermelést. Ebből pedig bőven volt az elmúlt években. De talán lehetne az eredménycentrikus nemesítés ( fajta vs. hibrid ), illetve a termelés technológia kérdéskörben is keresni az okokat a megnövekedett toxintartalomra.

Egy szárítós agrármérnök.

[schpeter]

A tájegységi fővadászunk és egy vadászvendégünk felesége is oszlopos tagja annak a kutató csapatnak, akik évek óta loholnak a dám agancstő elváltozása után. Amiről sajnos kiderült nagyon sokminden, ami igen messzire mutat és visz.

Sokkal nagyobb problémát feltételez az egyre inkább sejthető eredménye annál.☹

Megjöttem Szerencsről, ma volt a hivatásos vadász továbbképzés nálunk. Az egyik előadó az említett fővadász, Lakatos István volt.

Hááát... Tanultam eleget az egyetemen a mikotoxinikról és a hatásaikról. Az is elég rémisztő volt... Nem vagyok paranoiás, de a teljes kiőrlésű termékeket azóta nem eszem.
A mai nap után lehet, hogy az eddig mannának tekintett vad máj és belsőség is lekerül az asztalról. Bár nálunk még nincsenek jelei a kórságnak, vigyázok is a vadtakarmányozással, de előbb vagy utóbb el fog érni bennünket is.

Ajánlom mindenkinek a tájékozódást a témában!

[Borzgróf]

Megjöttem Szerencsről, ma volt a hivatásos vadász továbbképzés nálunk. Az egyik előadó az említett fővadász, Lakatos István volt.

Hááát... Tanultam eleget az egyetemen a mikotoxinikról és a hatásaikról. Az is elég rémisztő volt... Nem vagyok paranoiás, de a teljes kiőrlésű termékeket azóta nem eszem.
A mai nap után lehet, hogy az eddig mannának tekintett vad máj és belsőség is lekerül az asztalról. Bár nálunk még nincsenek jelei a kórságnak, vigyázok is a vadtakarmányozással, de előbb vagy utóbb el fog érni bennünket is.

Ajánlom mindenkinek a tájékozódást a témában!

Ezt kifejtenéd bővebben, vagy tudnál adni egy-két linket, ahol le van írva miért is? Én is imádom a májat......

[schpeter]

Ezt kifejtenéd bővebben, vagy tudnál adni egy-két linket, ahol le van írva miért is? Én is imádom a májat......

Pl.:

A klasszikus zsírmáj - amit amúgy sem ennénk meg.

A májon szemmel még nem látható elváltozások - ezt hazavisszük, megesszük. Pedig a májban a felhalmozódó toxin, multiitoxin olyan mennyiségben van jelen, mintha hosszú ideig fogyasztottunk volna raktári vagy szántóföldi penészgombával (és ezáltal aflatoxinnal, ochratoxinnal, ZEN-nel, DON-nal, stb.) fertőzött gabonából készült eledelt. Aki egy kicsit jártas ebben (tanulta vagy utánanézett) tiszában van az ezek által kialakuló betegségekkel.

[Boar]

Pl.:

A klasszikus zsírmáj - amit amúgy sem ennénk meg.

A májon szemmel még nem látható elváltozások - ezt hazavisszük, megesszük. Pedig a májban a felhalmozódó toxin, multiitoxin olyan mennyiségben van jelen, mintha hosszú ideig fogyasztottunk volna raktári vagy szántóföldi penészgombával (és ezáltal aflatoxinnal, ochratoxinnal, ZEN-nel, DON-nal, stb.) fertőzött gabonából készült eledelt. Aki egy kicsit jártas ebben (tanulta vagy utánanézett) tiszában van az ezek által kialakuló betegségekkel.

Van erre valami forrás, hogy ezek a toxinok kiürülnek, lebomlanak vagy akkumulálódnak a szervezetben?

[vegeza]

Van erre valami forrás, hogy ezek a toxinok kiürülnek, lebomlanak vagy akkumulálódnak a szervezetben?

Tejet ne igyál, mert abban a legnagyobb a koncentrációja. A májban nagyon kis mértékben jelenik meg és néhány napon belül az is kiürül.

[Boar]

Tejet ne igyál, mert abban a legnagyobb a koncentrációja. A májban nagyon kis mértékben jelenik meg és néhány napon belül az is kiürül.

Tej? 
Meg nem innám.
Esetleg a csomagolás érdekel...

[schpeter]

Tejet ne igyál, mert abban a legnagyobb a koncentrációja. A májban nagyon kis mértékben jelenik meg és néhány napon belül az is kiürül.

A tejgazdaságok, tejüzemek jó pár éve toxinkötőket használnak, emellett a kibocsájtott "tejet" műszakonként (felöntésenként) mintázzák, ellenőrzik.
A toxinok egy része valóban kiürül a bélrendszeren át, de jelentős részük a májban, vesében kumulálódik.

[vegeza]

A tejgazdaságok, tejüzemek jó pár éve toxinkötőket használnak, emellett a kibocsájtott "tejet" műszakonként (felöntésenként) mintázzák, ellenőrzik.
A toxinok egy része valóban kiürül a bélrendszeren át, de jelentős részük a májban, vesében kumulálódik.

Nem állítom, hogy nem így van, max én nem így tanultam.
A veszélyességét se szeretném elbagatelizálni, csak óvni szeretnék a pánikkeltéstől.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Tudtommal a pálinka nem tartalmaz toxinokat!  Heuréka!  Megvan a megoldás!

[Balkóbátya]

https://index.hu/belfold/2023/06/21/nebih-mogyi-visszahivas-termekvisszahivas-bolt/
Egy kis toximaxi.

[galoscsabus]

A veszélyességét se szeretném elbagatelizálni, csak óvni szeretnék a pánikkeltéstől.

Sajnos az a helyzet, hogy a helyzet pánikkeltést nem is kiván…. anélkül is iszonyatos nagy szarban vagyunk.
Ennek az egésznek a kiindulási pontja egy unatkozó tájegységi fővadász volt jó pár évvel ezelőtt.
No meg a dámokra jellemző agancstő betegség és egy félbemaradt kutatás, ami ennek felderítésére, megértésére indult,
csak a kutatást végző csapatból kivált a kulcsember és így nem lehetett befejezni azt.

Így kezdett bele Lakatos István ebbe a történetbe.
Aztán talált maga mellé másik okos és gondolkodó társakat, és amikor felmerült a gyanú,
hogy a deformált agancsok mögött nem eredendően a bakteriális fertőzés áll, hanem valami egészen más,
akkor elkezdtek lejjebb is kotorászni, mint a dámok feje… és akkor kezdődött a “hűbazmeg”…
Amiket találtak, az vetekszik egy C kategóriás horrorfilmmel.
És jelenleg ott tart a dolog, hogy ebben a történetben már nem a dám, meg az agancs a lényeg, hanem az,
hogy milyen hatással lesz a full intenzív mezőgazdasági termelésben folyamatosan növekvő toxin szint, az éghajlatváltozás
hatásaival kiegészülve Európa és úgy általában az emberiség egészségére, jövőjére.
Mert riasztóak az első következtetések és eredmények.
A szaporodásbiológiai hatások, a legkülönfélébb tumoros sejt-elváltozások akár már magzati korban igen komisz
jövőképet festenek elénk.
A vadászat, vadgazdálkodás számára pedig KO-val is felérő gyomros lehet az, ha széles körben elterjed annak híre, hogy a mindenkor
az egyik legegészségesebb étkezési alapanyagként aposztrofált vadhúsról kiderült, hogy az egyik legdurvább toxin-akkumulátor.

Nem véletlen, hogy a további kutatásokra igen jelentős erőforrások állnak rendelkezésre,  de az eredmények publikálása
csak igen korlátozottan, inkább csak nagyon szűk körben és erősen megszűrve történik.
Mert a megoldásra még semmilyen lehetőség sem mutatkozik.

[Boar]

A tejgazdaságok, tejüzemek jó pár éve toxinkötőket használnak, emellett a kibocsájtott "tejet" műszakonként (felöntésenként) mintázzák, ellenőrzik.
A toxinok egy része valóban kiürül a bélrendszeren át, de jelentős részük a májban, vesében kumulálódik.

Régóta használnak a takarmányozásban toxinkötőt de az sem csodaszer.

[Boar]

Sajnos az a helyzet, hogy a helyzet pánikkeltést nem is kiván…. anélkül is iszonyatos nagy szarban vagyunk.
Ennek az egésznek a kiindulási pontja egy unatkozó tájegységi fővadász volt jó pár évvel ezelőtt.
No meg a dámokra jellemző agancstő betegség és egy félbemaradt kutatás, ami ennek felderítésére, megértésére indult,
csak a kutatást végző csapatból kivált a kulcsember és így nem lehetett befejezni azt.

Így kezdett bele Lakatos István ebbe a történetbe.
Aztán talált maga mellé másik okos és gondolkodó társakat, és amikor felmerült a gyanú,
hogy a deformált agancsok mögött nem eredendően a bakteriális fertőzés áll, hanem valami egészen más,
akkor elkezdtek lejjebb is kotorászni, mint a dámok feje… és akkor kezdődött a “hűbazmeg”…
Amiket találtak, az vetekszik egy C kategóriás horrorfilmmel.
És jelenleg ott tart a dolog, hogy ebben a történetben már nem a dám, meg az agancs a lényeg, hanem az,
hogy milyen hatással lesz a full intenzív mezőgazdasági termelésben folyamatosan növekvő toxin szint, az éghajlatváltozás
hatásaival kiegészülve Európa és úgy általában az emberiség egészségére, jövőjére.
Mert riasztóak az első következtetések és eredmények.
A szaporodásbiológiai hatások, a legkülönfélébb tumoros sejt-elváltozások akár már magzati korban igen komisz
jövőképet festenek elénk.
A vadászat, vadgazdálkodás számára pedig KO-val is felérő gyomros lehet az, ha széles körben elterjed annak híre, hogy a mindenkor
az egyik legegészségesebb étkezési alapanyagként aposztrofált vadhúsról kiderült, hogy az egyik legdurvább toxin-akkumulátor.

Nem véletlen, hogy a további kutatásokra igen jelentős erőforrások állnak rendelkezésre,  de az eredmények publikálása
csak igen korlátozottan, inkább csak nagyon szűk körben és erősen megszűrve történik.
Mert a megoldásra még semmilyen lehetőség sem mutatkozik.

Azért ez nem feltétlenül így működik, hogy "folyamatosan növekszik". Vannak jó és rossz évek.
Amit nagyon át kellene gondolni, az a vegyszerhasználat sokszor józan észt nem látott módon való tiltása...csak mert az olyan "zöld" meg "környezettudatos". Megfelelő mezőgazdasági technológiákkal, amik ráadásul rendelkezésünkre is állnak, elejét lehetne venni a toxin kérdésnek mind a mezőn, mind a tárolókban. Csak ehhez nagyobb fegyelem és józan döntéshozatal szükséges.
A másik, amit át kell gondolni, hogy minél fiatalabb vadat egyen az ember, amiben még nem olyan magas a felgyülemlett toxinok szintje. Süldőmáj hagymásan, toxinkötőnek két kupica szilvórium.

[Németh Lajos]

A vadászat, vadgazdálkodás számára pedig KO-val is felérő gyomros lehet az, ha széles körben elterjed annak híre, hogy a mindenkor
az egyik legegészségesebb étkezési alapanyagként aposztrofált vadhúsról kiderült, hogy az egyik legdurvább toxin-akkumulátor.

Én nagyon nem értek a biokémiához, de józan paraszti ésszel megközelítve ez hülyeség.
A vad takarmányának legnagyobb részét olyan erdei táplálékok teszik ki, amelyek nem tartalmaznak sem vegyszermaradványt, sem pedig olyan gombatoxint, amely nincs jelen már ezer éve az erdőben. Ha nem a mi erdeinkben,akkor a mediterrán (eddig is jóval melegebb) erdőkben. Az, hogy időnként belecsipeget a mezőgazdasági terményekbe, elenyésző terhelés lehet ahhoz képest, amit a házi csirke, a házi disznó, valamint a szarvasmarha felvehet(ne), ami egész életében ezen él.
Ráadásul a vad által felvett mezőgazdasági termény jelentős része abból a növényfejlődési szakaszból származik, (tejes búza, tejes kukorica, zöld szár) amikor a penészgomba még sehol sincs.
Szóval nem értem, miért lenne a vad durvább toxin akkumulátor bármelyik háziállatnál.
Számomra eléggé szenzáció hajhászatnak hangzik ez az egész, ahogy írtad, "egy unatkozó tájegységi fővadász" figyelem központjába kerülni akarásának.