VadászFórum

Az egyes vadfajok területhasználatára vonatkozó információk alapvető fontosságúak a vadász számára. Jelenleg az erre vonatkozó legpontosabb információkat az egyedi jelölésekkel, ma már lehetőleg GPS-el ellátott jeladó felszerlésével tudjuk gyűjteni.
Sokan azt kérdezik, hogy vajon zavarja-e az állatot a nyakörv.
Szerintem annyira nem:

 ;D Valóban nem tűnik még csak lámpalázasnak sem...

Milyen szempontok alapján rakjátok fel a nyakörveket és hogyan?

Alapvetően kifejlett, felnőtt, egészségesnek tűnő egyedeket jelölünk.
A nyakörv felrakása őznél egészen egyszerű, jól és könnyen kezelhető állat. Inkább vigyázni kell, nehogy kárt tegyünk benne.
Hajtással, hálóval fogjuk meg őket. Olyan 3-5 perc alatt felkerül az adó és már mehet is.

Hány példányra tesztek?

Az attól függ, hogy mennyi jeladó van, illetve mennyi őzet sikerül fogni.
Az eddigi munka alapján túl vagyunk az 50-ik bak megjelölésén.

A legutolsó pedig egy "gyönge" bak:

Atya világ mi van a fején! :o
Ilyenkor viszonylag pontosan meghatározzátok a korát, trófea mérhető és becsült adatait? Mit vizsgáltok az őzbakoknál? Területhasználatot az évszakok viszonylatában, fiatalok elvándorlását, trófea nagyság - egészségi állapot, kondíció - élőhely viszonyait és összefüggéseit?

Csak becsülni tudjuk a korát.
Az alapvető kérdés az éves mozgáskörzet méretének meghatározása, vizsgáljuk az évszakos jellegzetességeket, a territórium nagyságokat. Továbbá érdekes kérdés még a területhűség, vagyis hogy mennyire fednek át az egymást követő években használt területek. Ehhez persze több évig kell ugyanazt a jelöltet követni.
Meg még sok más szempontból is értékeljük az adatainkat.

Üdv!

Az vizsgálatok eddigi eredményei megtekinthetőek valahol?

Szia Deer!

Egy ekkora bak megjelölése nem okoz gondot a vadásztatókkal? - mert gondolom szeretnék meglövetni is. Gondolok itt az évekig fennlévő nyakörvre.
Később újra befogjátok és leveszitek róluk, mert gondolom, ez nem esik le vedléskor mint a madarakról?  ;D
Készül ilyenkor valamilyen összehasonlítás a befogás, és a visszafog közötti fejlődésről is?
A befogásnál nem kapnak valamilyen kezelést,(állatorvosit)  esetleg védőoltást?

Esetleg a Vizsgamunkák, tanulmányok stb topikban írhatnál a tapasztalatokról !

http://www.vvt.gau.hu/index.php?mod=2 (http://www.vvt.gau.hu/index.php?mod=2)
Itt van néhány.

Köszönöm!
Az őzes nagyon érdekes. Gímszarvasról nincs valami hasonló?

A publikációk között találsz, bár némelyiket már a vadászsajtóból biztosan ismered.

Szia Pisti06!

Nagyon jó, hogy feltetted!
Köszönöm!!!

Én meg a topiknak örülök! :kalapemel

Szervusz!
Egyáltalán nem gond, hogy ekkorát jelöltünk. Sőt, őket is rendkívül érdekli, hogy vajon egy ilyen kaliberű bakkal mi lesz az évek során.
A nyakörvek sorsaváltozó, attólfügg, hogy milyen típusú. Ma már többnyire olynokat gyártanak, illetve lehet kérni azt az opciót, hogy leoldható legyen a szerkezet. Ez mehet úgy is, hogy előre programozott időpontban (pl. 2010 jan 5-én) vagy egy távkioldó cuccal Te adsz egy speciális jelet és akkor old le az állatról. A régi adók meg életük végéig ott fityegnek.
Mi nem alkalmazunk semmilyen kezelést, igyekszünk a lehető leggyorsabban elvégezni a jelölést, hadd menjen.
A bakokat igyekszem a lehető legtöbbször lefotózni, hogy az agancsalakulást lekövethessük az évek során.
Üdv!

Szia!
A megadott linken találsz, illetve a legutóbbi Vadbiológia évkönyvben is jelent meg erről cikk. Szakdolgozatokat ebben a témában meg itt nálunk lehet olvasgatni.
Üdv!

Szarvasos cikkeket itt találsz:
http://www.vmi.info.hu/index.php?mod=56&mod2=2
Üdv!

Deer!

Köszönöm! :TAPSol

Jók vagytok Srácok. Végre valami hasznos és új. :WA
Ez a nagy bak nekem fiatalkának tűnik a lelövetésre, biztosan lehet még figyelgetni pár évig. Ez abból a szempontból is érdekes lehet, hogy kiderüljön az, hogy rendszeresen egyre nagyobb és tömegesebb, szebb trófeát fejleszt, vagy egy kiugró éve volt, és a következő évben rá sem lehet ismerni? Érdekes lenne elkapni üzekedéskor mindjárt a sutát is és később a gidát is, és talán kiderülne, hogy mit örökít egy ilyen bak. Rájönnénk valószínűleg, hogy a suta örökít nagyobb részben, vagy valami hasonló.

Hú,de jó téma!-miért nem láttam eddig????

Mert ma nyílt.  ;D

4 évesre becsültük.
Érdemes lenne megnézni amit mondasz, csak sokkal több konkrét esettel és jobban ellenőrzött körülmények között.

 :OKO
Talán ehhez már, más talán altató lövedékes befogás kellene. Mindenesetre nem egyszerűen kivitelezhető.
A téli nagyobb területhasználat és más területrészen telelés ésszerűnek tűnik. Gondolom nyáron az egyed dominanciájának megfelelő minőségű szabad élőhelyet foglal el (minél kevesebb utánajárással megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos takarmány + nyugalom). Egy fiatal bak sokat megy és silányabb élőhellyel meg kell elégedjen, míg egy jó kondíciójú domináns egyed elfoglalja a legjobbat, ha kell elzavarja a korábbi területgazdát. Télen megváltozik az élőhely. A monokultúrák helyén, végeláthatatlan szántóföld közepén jó kilátást, biztonság érzetet és nyugalmat talál. A táplálékért viszont többet kell mennie, mint nyáron. Ilyenkor az anyától megismert helyeket keresi fel, és gondolom az évek alatt összegyűlt tapasztalatokat hasznosítja, vagy egyszerűen a csapat sokat tapasztalt vezér sutájára támaszkodik.

Még valami. Megdöbbentő, (bár elég kicsi mintáról van szó, 11 db), hogy több mint egyharmada (4 db) rövid időn belül elpusztult (ellopták, elütötték, megbetegedett stb.) ! :fejv

Szia Norbi!

Jó hogy megnyitottad ezt az érdekes topikot. Már a múltkor kérdeztem azt hiszem a dísznósban, hogy a nagy egyedüljáró kanokról készült-e valami hasonló vizsgálat, csak biztos nem nézted. Ha van esetleg ilyen magyarul, akkor hol lehet hozzájutni?
Üdv:Szik

Szia Szik!
Szerintem a " nagy egyedüljáró kanok " nem jeladóval vannak megjelölve, hanem golóbissal... :vad
Viszont a topick :Q nagyon jó, megérdemelnék a kutatók, hogy a fórum főoldaláról minden kutatásuk elérhető legyen. :MEGH
Had tanuljunk...

Egyetértek!

Tudnak azok magukra vigyázni, és csak a Jóisten tudja, hogy merre járnak. Én csak  segíteni szeretnék az ilyen "megjelölésben". :vad

Pont én is erre gondoltam, mikor olvasgattam a topikot. Már párszor tárgyaltuk is, hogy a remeték szinte lehetetlen időközönként váltják a váltójukat. Már 3. éve kerülgetünk kettő nagytalpút, de meglőni nem bírjuk...
Egyszer már volt az egyik a céltávcsőben, meg láttam már mind a kettőt többször, de lőni nem bírtam...
 :vad :riii

Szia!
Mit jelent pontosan az a "rövid időn belül"?

Szia!
Nem tudok ilyen vizsgálatról. Soproni kollégáktól hallottam, hogy kertben jelöltek vaddisznót, de eredményt még nem olvastam.
A vaddisznó egyébként a jelölés szempontjából necces faj a testalkata miatt. Rendkívül izgalmas téma lenne vele foglalkozni és egy kicsit lecsupaszítani a "legendákat". Addig azonban még sok-sok év telik és marad a romantika, ami valahol nem is baj.
Vadászüdv!

Előfordulhat, hogy nem olvastam elég figyelmesen, de egy éven belül eső időszak rémlik. Nos ez elég rövidke nekem.

Ő egy régi "bútordarab", több éven át sikerült figyelemmel kísérni. A fotó 2008 februárjában készült.

No ez a régi bútordarab pont alkalmas lenne arra (gondolom jól ismeritek az évszakos mozgáskörzeteit, és domináns egyed lehet a környezetében), hogy megjelölgessétek a körülötte élő csajokat is, és az üzekedési időszakban a helyi vadőrök segítségével napi szinten megfigyelve az öreget, nyomon követhetnétek, melyik sutákat űzte be ez a bak, és a következő évtől megjelölve kellene figyelni az utódokat. Ha később több hasonló revírből jönnének be az adatok, no ez már használható lenne valamire. Nem?

Nem tudom hogy ez a topic a legmegfelelőbb e, de szerintem talán belefér ebbe a témakörbe. Egy olyan problémáról szeretnék beszélni, amiről érdekes tapasztalatokat szereztem az elmúlt 1-2 hónapban. Legalább is azoknak érdekes, akik hasonló cipőben járnak, mint én.
A területünknek a szívében van egy kb40ha os legelő, amit erdő vesz körül. Öreg erdő, fiatal akácos és fiatal tölgyes. Az erdőkben több patak is csörgedezik. Ez a legelő kiváló bőgőhelye a szarvasnak és a disznók is előszeretettel elturkálgatnak benne. Éppen ezért három szórót is üzemeltetünk rajta. A közelben van egy istálló, ami évek óta használaton kívül volt. Két hónappal ez előtt kibérelte egy juhász és oda hozott 2-300 juhot. Ezeket a juhokat minden áldott nap ki hajtja a legelő tulajdonosának a beleegyezésével. Először nagyon megijedtünk, mert mi úgy tudtuk, hogy a vad nem viseli el a juh szagát, és nagyon féltünk hogy elhagyja a területet. Arról nem is beszélve, hogy a szórókat majd fel eszik a birkák és értelme sem lesz etetni. Így is történt! A szórókra mentek a juhok, de hála az égnek egy normális juhásszal volt dolgunk és megkértük hogy legalább erre figyeljen.  Onnantól kezdve csak ritkán fórdúlt elő hogy birka nyomokat találtunk a szórókon. A biztonság kedvéért cigányfúróval jukakat fúrtunk a földbe, és abba szemes kukoricát szórtunk, utána meg betakartuk a kifúrt földel. Hát az utána következett eredmény  nem arra utal hogy fél a vad a juhoktól. Szarvas és disznó  azóta is egyaránt megjelenik a szórón..
 

Kíváncsi lennék mások véleményére és tapasztalataira is!

A kép a kukoricával tőltött lukat ábrázolja amit kitúrt a disznó

Használható lenne, ha valóban bejönne a megbízható, elegendő számú információ. Ha tehetném első lépésként biztosan megnézném zárt, ellenőrzött körülmények között. Hiszen ezt a kérdést lényegesen könnyebben és egyszerűbben lehet ott tisztázni.

Ezek szerint nem fél.

A "másik" fórumról nyílik egy ilyen oldal. Aztán amikor megpróbáltuk a kutatási eredményeket ismertetni, azonnal hátbatámadtak engem is, Deer-t is meg Vadászt is. Ez mindíg akkor történt meg, amikor egy-egy, a vadászok között népszerű tévhitről próbáltuk meg elmondani, hogy miért nem úgy van, ahogyan azt a vadászok nagy része gondolja. Az volt a legfőbb, megdönthetetlen tézis, hogy a kutatások megrendelésre, a megrendelő szája íze szerint, rosszkor, rossz helyen, nem megfelelő alapossággal és módszerekkel készültek. És különben is, azért nem úgy van ahogyan mondjuk, mert csak. És kész. Ebbe elég jól bele lehet fáradni egy idő után.

Szia Mérnökhallgató!
Rég voltál erre!

Én bízom benne, hogy nem vált ki nagy vitát, veszekedést ez a téma!
Gondolom, azt mindenki el tudja ismerni, hogy ezek a kutatások olyan megbízható adatokat adnak, amit el kell fogadni. Minden új dolog ellenreakciót vált ki, de majd megtanuljuk elismerni. Majd megszokjuk, hogy nem minden úgy van, ahogy elődeinktől tanultuk, és nem kell minden hiedelmet elhinni. Pár évtizede még mindenki hitte, hogy az üregi párosodik a patkánnyal, vagy az, hogy a mixomotózis az vérbaj. Természetesen rengeteg igazság van a régi tapasztalatokban is.
Majd kiderül, de remélem vadászias körülmények között.
Én sok mindent olvastam a feltett kutatási eredményekről, és nagyon hasznosnak tartom. Megpróbálok beszélni rokoni körömből azokkal, akik a madárkutatásokat végzik, tegyék fel azokat is. Minél többet olvasunk, annál többet tudunk felejteni! ;D

Szervusz!

Errefelé, a terület egy részén pedig rendszeresen legeltetnek lovakat. Van egy elvadult dióültetvény is, amin rendszeresen áthajtják a lovakat. Ennek ellenére a szarvasok kifejezetten kedvelik ezt a területrészt, nyilván a legelők miatt. Vannak olyan sűrűk, ahová nappalra behúzzák magukat. Bikák is bőgtek ezen a részen.

De  megmondom őszintén, csodálkozom ezen, mert máshol, más területen, ahol pedig marhákat tartottak, legeltettek, teljesen tönkrement a terület, katasztrófálissá vált a vadjárás.

Hát itt nem fognak hátbatámadni senkit, azt valamennyi admin és mod garantálja itt. Aki nem tud tisztességgel, szemből támadni az repül innen.

Viktor :OKO

Nagyon helyes! :OKO

Nálunk is legeltetnek birkákat, szinte az egész területen. Mivel a terület nagyon fedett, mezőgazdasági terület szinte nincs is. így rendszeresen az erdőket járatják.
Nem vettük észre, hogy különösen zavarná a vadat. Van, hogy a birkáktól pár tíz méterre ott vannak a dámok, őzek. Szerencsére a kutyák nem csavarognak, el sem mozdulnak a juhász mellől. Ami gond, hogy feletetik a szórókat, elviszik a nyalósót. Többszöri feljelentés ellenére sem tudjuk kitiltatni őket az erdőkből. (A tulajok megengedik nekik:)
Van egy pár hektáros legelő. ahol marhákat legeltetnek. Oda egyetlen vad nem megy ki! De, hogy mi az oka? :Vvon

Finnországban nem aprózzák el!
http://www.forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13394&Itemid=2

Lehet hogy kicsivel több pénzük van rá mint nekünk. Már csak abból gondolom hogy van ilyen célra szabad helikopterük, nekünk meg ember mentésre sincs elég.  Egyébként teljesen korrekt az elgondolásuk!  :OKO

Szia!
Nem csupán több pénzük van, de még össze is fog néhány szervezet a cél érdekében.

Titeket támogatott valaki az őz és szarvas vizsgálataitokban?

Szia!
Igen. Pályázati úton a vadgazdálkodási alap (FVM).
Viszont ez megszűnt.

Egy kisebb képanyag a jelölt őzekről:
http://www.vmi.info.hu/kutatas/kutatas_kep/index.htm
Vadászüdv!

 :OKO

Szia Deer!

A fotóidon a sima sárga nyakörves bak le van fényképezve barkában és letisztítva is. Ugyanaz az agancs van a képeken, vagy másik évben, másik agancsról készült a két kép?

Még egy kérdés. Ahol borít a bak, szintén sima sárga nyakörvvel, az ugyanaz a bak? Mert nem szoktatok két egyforma színkódot feltenni, ezen a képen viszont egy jóval gyengébb bak van, mint a másik két képen.

Szia!
Amelyik borít, az nem ugyanaz, mint a barkás a suta mellett. Csak a barkásról leszakadt a színkód. 4 év alatt elhasználta. :SL

Szia Deer. én azt kérdezném mi alapján válasszátok ki az adott területet ahol az  őzeket vizsgáljátok?

És a barkában lévő agancs az ugyanaz az agancs, mint amelyik le van már tisztítva a másik képen, vagy egy másik agancsa a baknak?

Nem, nem ugyanaz. AZon van egy piros színkód, csak hátulról nem látszik a nyakrövnek az a része. :WA

Értem. Jó lett volna látni ugyanazt a bakot barkás aganccsal, utána meg ugyanabban az évben letisztítva, nyári szőrben. Akkor lehetne jól látni a különbséget, vagy a hasonlóságot.

Előkeresem majd a képet, mert lefotóztam tisztítás után is.

Szia Deer!

Arra lennék kiváncsi, hogy hogyan fogjátok az őzeket? Úgy emlékszem fűggelesen hosszan kifeszített hálóba terelitek őket? Vagy tévedek?

Kiváncsi lennék, hány fő, hány napi munkájába (előkészületébe) kerül x db őz befogása?

 ;)   :WA

...függőlegesen...

függőlegesen???? :Vvon

Úgy értettem, mint ahogyan a nyúlbefogásnál is szokták (ha nem fektetik el).

Különben tényleg félreérthető.  :)

Lelógatva...
Vízszintesen hiába feszítik ki...
Vagy esetleg robbantanak...

Szia!
A háló függőleges.  :nyes
12-15 rutinos emberrel már megoldható, de többen szoktunk lenni, hiszen a hallgatóinknak lehetőségük van ebben is rész venni. Az előkészület jórészt fejben történik. Hol, hogyan, mikor, stb.
Üdv!

Szervusz Deer!

És ez a sok ember hány őzet fog be egy nap alatt nagy átlagban? Sérülés (az őzek részéről) mennyire történik? Milyen évszakban használjátok?

 

Amire nem tesztek jeladót azt esetleg nem jelölitek máshogy pl.:tetoválás?  Így esetleg egy következő évi befogásnál már visszajelzés lenne . Agancs v. fizikai állapot illetve fertőzöttség szempontjából. Illetve ha vért is vennétek genetikai összefüggések és szintén fertőzöttség vizsgálat?

Ok!
Már értem! Csak nem jött be először a "fektetett háló"!! :WA

http://www.youtube.com/watch?v=DmNik-Ma0FU

Két hét múlva kell menjek hogy egy területet nézzek meg amit most kaptak meg a földtulajdonos.
Az eddigi adatok amit kaptam.

Az egész vadászterület nagysága 15446 ha. , amiből 14065 ha. erdő. A terület magassága az 600 métertől 1200 méterig van.
Az adatok szerint az effektiv vadlétszám szarvasra a 2010 évre 81 volt amiből 2 lehetett elejteni , de csak egyett sikerült.Őz az 42 van a területen de egyett se sikerült meglőni, disznóból 45 amiből nem jött össze egy darabb sem a 2010 évben!!!!!!!!
 Nagyon kiváncsi vagyok hogy mi volt ott az elmúlt 10 évben. Majd jövök képekkel.

Biztos, hogy ez vadászterület és nem horgásztó? :rohog

Vagy sivatag! Ennyi vad ott is van!

Nekem volt szerencsém egy vaddisznóhajtáson részt venni Lippa környékén és az a terület is kb. ilyen adotságokkal bírhatott.Pedig több ezer ha egybefüggő erdő,mégis milyen üres volt. :Vvon

 :epl Az igazgatónak meg Cipruson, vagy Gibraltáron van bankszámlája . Néhány magyar vezérerdészével együtt...!   :epl

Na akkor itt biztos nincs vadkár :-)

http://erdo-mezo.hu/2013/05/16/muholddal-figyelik-a-vaddisznokat-a-balaton-felvideken/

Ez a GPS -es megfigyelés miből tudja megállapítani, hogy miért szoktak be a lakott területre?

A hosszabb idő alatt kapott adatokat térképre viszik és élőhely- illetve terepfelmérés után össze lehet kötni egyes környezeti tényezőkkel a disznók előfordulásának, vagy éppen elmaradásának az okát.
De persze az is benne van a pakliban, hogy semmilyen levonható következtetéssel nem jár a program, hanem kiderül, hogy a disznók mindenféle cél nélkül mászkálnak, csak úgy random módon.
 :Emel

Sok érdekes kérdésre kaphatnak a biológusok és mi vadászok választ. Pld., hogy ezek a jószágok hol töltik idejük jelentõs részét, településközelben, avagy a szomszédos külterületen, erdõn stb., és csak be-be látogatnak. Évszakonként ez hogyan változik, miért (milyen termények érnek, melyeket kedvelnek...).
Ha kapnának a malackák is jeladót (csak gondolom ezt a növekedés miatt nehéz rögzíteni), akkor még érdekesebb dolgok derülhetnének ki. Például, hogy a városi kocák malacai felnõve szintén gyakrabban választják-é az emberközelséget a  természetes területek helyett.

De visszatérve az elsõ kérdésre. Ha egy konda kizárólag településen él, akkor szerintem joggal feltételezhetõ, hogy azêrt is választotta a vezérkoca ezt a megoldást, mert a hagyományos élõhelyükön a felszaporodott disznóàllomàny miatt màr szûkösek a forràsok, és esetleg a kondák közötti agresszivitás is fokozódik.

Kìváncsi leszek a tanulságokra. :Emel

 :OKO

Ki mire tippel!

Mikor lőtték az első vaddisznó a Szigetközi Vt ( 12,000 Ha) területén?

Mennyi vaddisznót lőttek 2013-ban?

Konkrétumot természetesen nem tudok. Ha abból indulok ki, hogy előző társaságomnál (5200 ha) harminc éve disznó nem volt, most pedig évi 100 fölött lőnek, akkor gondolom hasonló lehet ott is a kezdet.  A terület nagysága miatt olyan 300 - 400 elejtett disznót saccolok évente.

Studinka szerint 1948-50 körül jelent meg a Hanyban a disznó, 52-ben lőtték az elsőt. A Szigetközben sem lehetett nagyon másként.
Tavalyelőtt? 300-400 eshetett...

1963-ban lőtték az első disznót. 2013 volt a csúcs 430 db-bal.

Üdv. Győző!
Biztos, hogy jó a statisztikai adatod azt aláírom. De valamit nem közöltél 2013-ban árvíz volt 2-2,5 méter víz volt az ártérben ami vad ki tudott jönni az megmaradt és ment a Szigetköz Vt. területére a szomszédba, szaporulat (malac borjú) nem jött ki. Kiváncsi lennék a 2014-es adatokra
Nálunk 1959-ben lőtték az elsőt.
Üdv: erwin01