|
Őrhalmi
|
 |
« Új üzenet #1000 Dátum: 2013. Augusztus 23. - 14:04:23 » |
|
Sziasztok! Eltelt egy év, így az ígérteknek megfelelően szeretném néhány észlelésemet közreadni az idei üzekedéssel kapcsolatosan. Kicsit Studinka formán elmondhatom, hogy sokat voltam hívni, de nem eleget! Hasonlóak a tapasztalataim, mint jónéhányótoknak, igen széthúzódó volt az üzekedés. Legelőször július 8-án észleltem üzekedést Zebegényben, a Százholdas „pagony” vaslesénél. Gidahanggal próbálkoztam csak, nem állítom, hogy arra jöttek be, de talán… Másnap a hivatásos vadász is megerősítette, hogy hajnalban 3 kergetőző őzpárt is látott. Legközelebb július 18-án próbálkoztam Csömör mellett a Borzvárnál, egy beállt bak territóriumában egy ottani vadászcimbivel, de semmi nem mozdult. Ahogy körbecserkeltünk, a földút melletti kaszálónál egy másodéves bakocska ugrott be a suta hívó hangokra, utána is vizslatva ment előttünk. Július 22-én és 23-án semmi nem mozdult Rákospalotán és Csömörön, igaz nagy a meleg, és napközben próbálkoztam délután. Július 28-án észleltem legközelebb üzekedést, ekkor egy igen jó bakot sikerült elejtenem a sutája mellől, amely történetét megírtam már (#1588 ). Július 30-án egy fiatal, ígéretes bak jött be a suta hívó hangokra Csömör mellett a Borzvárnál. Előtte semmi nem mozdult, csak egy egyedül lévő sutát láttunk. Augusztus 1-én délelőtt Rákospalotán hívtam 4 helyen, nagy meleg és semmi mozdulás. Később a Csömöri-patak melletti akácosban egy suta jött be gidahangra. Délután Zarándi Gyuri barátomnak próbáltam bakot hívni. A Gyümölcsösben az első két helyen semmi nem mozdult, láttunk egy szóló sutát. A következő helyen, egy tarlón észrevettünk két gidát. Na, gondoltam ez már jó jel, anyuka a közelben járja talán a körbe-körbét. Gondoltam, kipróbálok egy taktikát. Behívtam a suta hívó hangokkal a gidákat, majd elkezdtem gidahanggal hívni. Egy fiatal róka jött keresztbe a tarlón, majd kisvártatva hátra arcot vágva visszainalt a fák közé. Én nem láttam a hívóhelyemről, mi történt, de Gyuri jelezte, hogy őzek jönnek. A suta jelent meg egy kétéves forma bakkal. Végre, együtt a család… Kicsit elszontyolodtam, mert ha ilyen bakok jutnak itt sutához, akkor milyen bakot tudok itt becsalogatni majd! Alig mentünk tovább 80-100 métert, egy ígéretesnek tűnő helyen hívni kezdtem hívó hanggal, majd kis idő múlva átváltottam a panaszhangra. Én ültem előrébb, kissé mögöttem Gyuri. Kisvártatva lépésben megjelent egy bak, amelyen láttam, hogy villás, lőhető agancsot hord, amolyan 3 éves forma. Előttem vagy 30m-re egy kis bálványfát kezdett ostromolni. Jeleztem Gyurinak, hogy lőhető, de nem látta, mert egy kis mélyedésben volt a fa. Intettem neki, hogy jöjjön oda mellém. A földúton állva várta, hogy kilépjen a bak, majd vagy 30m-ről lapockán lőtte a bakot. Az jól jelezve balra átugrott. Vagy 20 méteres halálvágta után lecsendesedett. Összeölelkeztünk örömünkben, mert a barátomnak ez az első hívásban elejtett őzbakja. A már dermedt bakhoz lépve birtokba vettük, majd a végtiszteletet megadva elkészültek a terítékfotók.   Másnap, 2-án Mogyoródon voltunk vadkáron, ahol a suta hívó hangjaira először egy fiatal nyársas, majd később egy 3 éves forma hatos bak jött be. Többször hallottam a suta hívó hangjait, illetve kicsit távolabbról az űzött suta panaszkodását (Mihálkó Karcsi barátom ugrasztó hangnak említi ezt). 3-án napközben a Gyümölcsösben semmi nem mozdult, nem láttam őzet a rekkenő hőségben. Nálunk Kecskeméten is korán, 18-a körül indult be az üzekedés szórványosan, sajnos ezt is a hivatásos vadászunktól tudom, nem tudtam lejutni azidő tájt. Én augusztus 7-én jutottam le először hívásban hozzánk. Az első helyen Ménteleken egy kukorica táblák közötti búzatarlón helyezkedtem el egy bálánál. A hívó hangok után semmi nem mozdult, majd átváltottam a panaszhangra. Erre jobbra vagy 400m-re, egy tanyánál megjelent a tulaj, láthatóan igen kíváncsi volt, mi a Jó Isten hallatja ezt a hangot. Valami azt súgta nézzek hátra is, bár oda rossz volt a szelem. Egy fiatal nyársas bak jelent meg, és csak közeledett, semmi nem érdekelte a „zavaró körülményekből”. Átmentem egy akácfoltban lévő új magaslesünkhöz, amely körül boronált tarló és lucernás volt, odafelé egy kukoricatábla mellett egy szóló sutát láttam. Elhelyezkedve a lesen rögtön hívni kezdtem a suta hívó hangján. Jobbra szemből egy fiatal villás bak kocogott be, sajnos élvezhetetlen a felvétel minősége. Ahogy beért mellém, akkor vette észre ő is, hogy bejött egy komolyabb legény is a hívásra. Egyből lekezdte fitogtatni az erejét ugrándozva, amolyan „Na mi van vazze!” stílusban. Ennek persze meglett az eredménye, a következő pillanatban irtózatosan megkergették szegénykét. Így van ez, ha valaki nem ismeri az „erősebb kutya …szik” mondást (Bocs Szik, ez csak a véletlen műve!) !!! Legközelebb 10-én hívtam Zebegényben a Százholdas környékén. Az első hívó helyen a hívó hangokra pár strófa után bejött egy lőhető páratlan hatos. A vaslesnél először a hívó hangokra egy fiatal hatos bak jött be. Ezután valószínűleg ez a hatos jött vissza egy sutával. Ráhívtam a vágyakozó hanggal, mire megindult felém a bak. A suta kétszer is beugrott, próbálta elcsábítani a bakot, de az jött felém. Egyszer csak megállt, majd mereven figyelt. Ekkor vettem észre, hogy baloldalról egy középkorú lőhető bak jött be szintén, amely elkezdte kergetni a kis herceget. Ahogy megálltak a gerincnél ráhívtam, mire visszajött a leshez. Ezután visszahívtam még egyszer pár méterről. Jó, lőhető bak. Ahogy tartottam hazafelé, még a kaszálón egy bak jelent meg mögöttem, a hívásra beszaladt, de mivel gyanús lettem neki, elinalt gyorsan. Utoljára 16-án próbálkoztam hívással nálunk, ahol is két barátomat vadásztattam bakra. Kérésként elhangzott a vadászmesterünktől, hogy az egyik bak lehetőleg fiatal korosztályból Kimentünk hajnalban a hetényi területünkre. Az első kiszemelt hívóhelyen, egy főleg fenyves határolta rétnél már majdnem a kiszemelt bokorhoz léptünk, amikor balra tekintve egy bakot láttam 100m-re, amely minket figyelt. Megnéztem, egy öreg lőhető bak volt, megadtam a lövésre az engedélyt. Mivel nem volt a szabadkézből lövésben biztos a barátom, ezért a vállamról lőtte meg a vén harcost, amely a lövésre tűzbe rogyott. 3 perc alatt meg lett az első bak! Azért nem szomorkodott nagyon az elejtő! Mondtam is neki, hogy most már csak az autóban maradt barátunknak tudnék sípolni, hogy jöjjön már végre ide a kocsival… Íme, egy fotó…  A második bak elejtése előtt három helyen is hívtam, gida, suta hívó és panasz hangokkal. A már pihenő státuszban lévő barátunknak nagyon tetszettek a hívások, igaz nem őt vártuk befutni azokra! Ezután átmentünk az autópálya másik oldalára eső hetényi területünkre. Itt éppen hívó helyet kerestem egy szőlőben, amikor egy beékelt, balra nyíló lucernán egy fiatal bakot vettünk észre. A távcsövön keresztül láttam, hogy a bal száron egy villaszerűség van, a jobb nyársas. Nem tudott a barátom lövéshez jutni, mert mire kicibálta előlem a távcsőszíjba elakadt fegyverét, a bak besompolygott a szőlőbe. Mivel nem volt túl sietős a dolga, ezért azonnal utána mentünk párhuzamosan haladva a földúton. Az első szőlőtagot elhagyva egy vaddohányos gazosnál mentünk előre, amikor észrevettük a bakot, tőlünk kb. 50m-re. Már figyelt minket, a cimbi lőbotról elengedte a lövést, ahogy bólintottam. Tisztán fölötte láttam egy fehér csóvát, látszólag egészségesen szökellve, semmiféle találatjelzés nélkül iramodott el a másik szőlőbe a bak. Mondtam is, hogy úgy vélem, tisztán elhibázta a bakot. Erre ő azt mondta, hogy hallott egy éles csattanást. Ő elment előre, hátha meglátja a sorok közt az őzet, én a rálövés helyét néztem meg. Mint kiderült kicsit túlmentem, nem találtam lőjelet. Már a szőlősorok között kerestem a menekülő őz nyomát, amikor szólt a barátom, hogy tüdődarabos levelet talált. Ezután már gyerekjáték volt megtalálni ezt a remek kis bakot. Három éves forma, igazi kis kuriózum. Ebben a korosztályban nem kívánhatnánk tán jobbat…  Ezzel véget ért az idei őzhívás számomra, két kiváló bak elejtésével, de már semmi üzekedésre utaló jellel. Hiába, minden jó, ha jó a vége! 
Összegzésül elmondhatom, hogy talán a nagy meleg miatt is a napközbeni hívások eredménytelenebbnek voltak mondhatók számomra (bár direkt próbáltam a melegben történő hívást), mint máskor, rendkívül széthúzódó volt az őznász. Igazán augusztus elején robbant be, volt egy jó erős 10 nap, amikor nagyon jól jöttek a sípra, akár több bak is egy hívásra.
Szép volt, emlékezetes az elejtett jó bakoknak is köszönhetően az idei őzek násza, csakúgy, mint az idei szalonkavarázs!!! Mert az is párját ritkította!
Tisztelet a vadnak, Üdv a vadásznak!
|
