Céltávcsövek

[Horrido]

Kutakodtam megint és találtam egy kis céltávcső történelmet:

Már az 1750-es évekből jöttek hírek azzal kapcsolatosan, hogyan lehet optikai segédeszközökkel a célzást segíteni. A fegyveragyra illesztett szemüveglencsékkel próbálkoztak egy jobb célfelismerést lehetővé tenni. Egy már cilinders (cél) távcsőről J.G. Leutmann is ír az 1719-ben megjelent „ Új megjegyzések az üvegcsiszolással kapcsolatban” című könyvében. A Frankfurti Museorem múzeumban említenek egy Grófot aki egy a fegyverére illesztett spektívvel eredményesen hárított el partizántámadásokat. Kurt Müller tesz említést a „Der Waffenschmied” nevű folyóirat 10+11/1938 számában az első használható céltávcső feltalálójaként egy August Fiedler nevű erdészfelügyelőről, aki egy saját tervezésű és készítésű céltávcsövet használt a 11 mm-es gavallérpuskáján. Ezen a céltávcsövön az „A.Fiedler 1884” feliratot helyezték el és még 1950-ben a Reuss uralkodó család tulajdonában volt.
1890 körül fejlesztették ki az első céltávcsöveket a Hecke cégnél a Sauer & Sohn és az Oskar Geyger fegyvergyártók részére. Az 1890-es évek közepétől kerültek kifejlesztésre a Mattes cég távcsövei és a Hövel „Forstmeister” távcsöve, melyek azonban még nagyon megbízhatatlanok voltak.
Csak a Vogtländer Skopar nevű távcsöve és a Kahles Telorare típusa voltak már használható, de nagyon nehéz cilinderes távcsövek a századforduló piacán. A következő időkben a Goerz, Busch, Gerard és Fuss cégek is készítettek cilinderes céltávcsöveket. A Zeiss, a Goerz (Modell Pernox) és a Hensoldt (Modell Solar) már prizmás távcsöveket is gyártottak akkoriban, melyek azonban nem értek el átütő sikert.
1909-1910 körül fejlesztette ki a bécsi Kahles a 4 szeres nagyítású Mignon távcsövét, melyet rövidesen követett a Voigtländer cég „Skoparette” modellje.

A  vadászfegyvereken igazán a 4 szeres nagyítások voltak a legkedveltebb, ugyanakkor lehetett kapni 6x-os és 8x-os nagyítású csöveket is. Ismert és kedvelt típusok voltak a Zeiss „Zielvier” és „Zielsechs” verziói.
Az első világháború fokozott mesterlövész aktivitásainak köszönhetően a hadi termelésű céltávcsövek igen gyorsan felhasználásra kerültek és nagyon sok civil céltávcsövet is felajánlottak illetve az összes 8x57-es kaliberű céltávcsővel szerelt vadászfegyvert rekvirálta a hadsereg.

A háború során a Zeiss cég termelését teljes egészében kimerítette a tüzérségi optikák és megfigyelőtávcsövek gyártása ezért a mesterlövész távcsövek gyártásához több kisebb céghez szervezték ki. Ezek a már említett Voigtländer, Hensold mellett a következők voltak: Goertz, Dr.Walter Gerard, Oigee (Luxor modell), Emil Busch (Visar Modell), Bock, R. Fuess (Helios Modell), Hahn, Reichert Wien és többen mások.
A háború során az antant képviselői meglehetősen gyerekcipőben jártak a mesterlövész (és civil) céltávcsövek tekintetében.
A háború első két évében a német-osztrák erők uralták a frontok mesterlövész részeit. Jól fel voltak szerelve megfelelő céltávcsővel szerelt Mauser és Mannlicher karabélyokkal és a megfelelő, jellemzően vadőrökből és erdészekből, sőt vadorzókból álló lövészekből is.

Angol oldalon a „Periscopic Prism Campani” által gyártott távcsövek biztosították a mesterlövészegységek standardtávcsövét 1915-től. Francia oldalon még rosszabb volt a helyzet, jellemzően az öreg Lebelre szerelt APX 1915 volt  a standard sniperfegyverzet. Ezt a távcsövet oldalirányban nem lehetet állítani, a kiegyenlítés az excentrikusan beállított objektívlencsével történt.
Az olasz haderő is csak érdekességként említhető modellekkel szerelte a Carcanokat, a Milanoi „La Fiola” 1x-es nagyítású termékekkel.
Jelentős tapasztalattal az Egysült Államok rendelkeztek, mivel már az USA-Spanyol háborúból eredően véghezvittek több jelentős fegyver és távcsőtesztet. Ennek eredőjeként szerelték a Springfield Modell 1903-aket a korszerű „Warner & Swasey” távcsövekkel. Ezeknek a csúcsmodellje a Sight 5,2-es nagyítással bíró kitűnő távcső, viszont nagyon érzékeny a nedvességre.
A háború után, Némethonban, a tapasztalatokat leszűrve igyekeztek egy egységes céltávcső besorolási rendszert kialakítani. A két nagy ( Hallensee és Neumannswalde) kísérleti állomás nyomására 1920 nyarán a fegyveripar és az optikai gyártók képviselői egy közös találkozóra ültek le Berlinben, hogy az egységes értékelési rendszert kialakítsák.
1920. október 01-ével az alábbi besorolásokat vezették be:
Normálmodell: Minimumhossz 26 cm, középcsőátmérő 26,5 mm, okulárátmérő 38 mm, objektívátmérő nagyítástól függően 30,35,46 vagy 56 mm.
Törpemodell 4x-es nagyításig: Minimumhossz 26 cm, középcsőátmérő 22 mm, okulárátmérő 30/35mm, objektívátmérő nagyítástól függően 26,5 vagy 30mm

A szálkereszt állítócsavar az első képfelületen fekvő szálkeresztekhez jobbmenetes kell hogy legyen.
Normál szálkeresztnek a 17-es (ma 1-es) került nevesítésre, a két függőleges szár közötti távolságot 100 méteren 70 cm-nek megfelelő nagyságban szabványosították. A szemtávolságot egységesen 8 cm-ben rögzítették.  Mint az ilyen típusú civil kezdeményezéseknél sokszor, ezeket a szabványokat az ipar nem mindig tartotta be.

Az akkori acélházas távcsöveknek nagy hátránya volt a komplikált és gyakran nem tartós szerelék. A gyűrűs forrasztott szerelékekhez gyakorlatilag teljesen szét kellett szerelni távcsövet. Annak érdekében, hogy egyszerűbb és tartósabb szereléseket lehessen alkalmazni bevezetésre kerültek sines szerelékalapok, melyek gyorsan standardszerelékként forrták ki magukat. Ezzel lehetővé vált, hogy immár a könnyebb duraluminium házas távcsöveket is egyszerűbben lehessen felszerelni. A Zeiss 1938 körül gyártotta az ismert Zielviert acélházban és duraminium házban is „Federleicht” néven. Ez a típus 100 grammal volt könnyebb az acélházasnál.

1930-tól váltak elérhetővé az első jól használható variábel céltávcsövek, mint a Zeiss „Zielmulti”-ja vagy a Voigtländer „Panskopar”-ja jellemzően az 1-4 x-es nagyítási tartományban, de a Voigtländer Panskoparnak volt 3-5x7,5 x-es nagyítása is.

1920-tól a Voigtländer, a Fuess és a Busch gyártottak már világító szálkeresztes távcsöveket is. Ezekben a csövekben a szálkereszteket picike égővel vagy üveg rudacskával világították meg, melyeket az akkori korban szupermodern mini akkumulátorok láttak el árammal. Az akkori tápegységek viszont túl kevés ideig működtek, így nagyon költségesnek bizonyult ez a technika. A Busch alternatívaként radioaktív rádiummal bepúderezett szálkereszteket kezdett használni, melyek ezáltal önvilágítókká váltak. Hosszútávon ez a technológia sem vált tartóssá.
A Fuess cég már 1920-ban kifejlesztett egy céltávcsőmegvilágító fényszórót, qvázi puskalámpát, mely a céltávcsövön került rögzítésre és optikai lencsék által egy fókuszált fénynyalábot állított elő. Az áramellátás egy 1,5 méteres kábelen keresztül egy külső akkumulátoron keresztül történt. A ki bekapcsolás bal kézzel az előagyon kiképzett kapcsolóval történt.  Egy 10 órás üzemeltetéshez szükséges tápegység 650 grammot nyomott, maga a fényszóró 300 grammot.


Forrás: Zeissarchiv, Visier Special

[nagylevi]

Olvasd el, hogy milyen felirat van a KAPS-on kívül rajta, ez megmondja, hogy jó helyről származik-e vagy sem!

A felirat: Asslar/Wetzlar, Made in Germany, 2,5-10x56 BA + a sorszáma

[wetzlar]

A felirat: Asslar/Wetzlar, Made in Germany, 2,5-10x56 BA + a sorszáma

Még valamit szeretnél-e tudni erről a távcsőről? 

[Horrido]

A felirat: Asslar/Wetzlar, Made in Germany, 2,5-10x56 BA + a sorszáma

  Bingó!!!

[nagylevi]

Szóval akkor jó helyről származik?!

Még valamit szeretnél-e tudni erről a távcsőről? 

Szóval akkor jó helyről származik?!

[BErik]

Jobbról nemigen származhatna 

[BErik]

Kutakodtam megint és találtam egy kis céltávcső történelmet:

 

[Fegbock]

Üdv.

Régen nem volt 56-os kilépő rész,nagyon jó volt a 4x32-6x32-Zeiss optika.

Akinek pénze volt az kikötött a 6x42-es mellett.

Tökéletesen megfelelt a célnak,ez igaz a mai napig is.

A vadászat célja nem az,hogy minnél messzebről ejtsük el a vadat,normális távra max 120-150-m ről egy lövésre terítékre kerüljön,az igen.

A mostani technikával ez 500-m körül igaz.
 
Nyílt irányzék 70 méter cserkészet.

Szia Bagira!

Nekem 2. éve van egy 56-os lencsés céltávcső, de ami nagyvadat pl. az idén elejtettem, talán a legtávolabbi volt 70 méterre! Ja, és többnyire cserkelve vadászom, csak keveset lesről!
Attól, hogy nagy a kilépő lencse mérete és jobban látsz, még nem kell mindenáron odadurrantani, amint észreveszel valamit.
Én azért vettem ilyen céltávcsövet, hogy ne csak azt lássam, hogy egy fekete tömeg mozog előttem, hanem, hogy oda helyezzem a lövést, ahová kell!

Egyébként meg aki hazai viszonylatban 500 méterről odalő egy vadnak, az adja el a puskáit és hagyja abba a vadászatot, mert erre semmi szükség! Ha egyáltalán eltalálja, akkoris nagy valószínűég szerint csak sebzés lesz a vége!

[foximaxi]

Sziasztok! A Hakko kínai vagy japán? 

[S.Peti]

Sziasztok! A Hakko kínai vagy japán? 

Felejtős...

[debian]

Üdv az uraknak! 

Érdeklődnék, olyannal találkozott-e már valaki, hogy a variábel távcső belsejében lévő, nagyítást állító lencsére, a közepe felé halványodva, egy sötét lerakódásszerű valami keletkezett.. csak a legkisebb nagyítás mellett látható jól, de ott zavaró is. Másik kérdés: a távcsövet nem fegyvermester szerelte fel, de hát nem is a pontossággal vagy a mechanikával van gond, de félek hogy ebbe belekötnek.. tudom én olyan módon rosszul felszerelni a távcsövet, hogy kb. 1 év használat után a fenti hibát produkálja? 

[Tamás]

Üdv az uraknak!  

Érdeklődnék, olyannal találkozott-e már valaki, hogy a variábel távcső belsejében lévő, nagyítást állító lencsére, a közepe felé halványodva, egy sötét lerakódásszerű valami keletkezett.. csak a legkisebb nagyítás mellett látható jól, de ott zavaró is. Másik kérdés: a távcsövet nem fegyvermester szerelte fel, de hát nem is a pontossággal vagy a mechanikával van gond, de félek hogy ebbe belekötnek.. tudom én olyan módon rosszul felszerelni a távcsövet, hogy kb. 1 év használat után a fenti hibát produkálja?  

Milyen márkáról van szó?

[debian]

Milyen márkáról van szó?

Delta Classic Optical 3-9X40

[sab]

Üdv az uraknak! 

Érdeklődnék, olyannal találkozott-e már valaki, hogy a variábel távcső belsejében lévő, nagyítást állító lencsére, a közepe felé halványodva, egy sötét lerakódásszerű valami keletkezett.. csak a legkisebb nagyítás mellett látható jól, de ott zavaró is. Másik kérdés: a távcsövet nem fegyvermester szerelte fel, de hát nem is a pontossággal vagy a mechanikával van gond, de félek hogy ebbe belekötnek.. tudom én olyan módon rosszul felszerelni a távcsövet, hogy kb. 1 év használat után a fenti hibát produkálja? 

Igen, tudod.
Még fegyverjavító kolléga is tudta úgy felszerelni, hogy selejtes lett egy.
Az 4-16x42 volt igaz, de a nem megfelelő munkát tekintve ez lényegtelen.

Pont ezért a forgalmazó ennél a terméknél nem véletlen köti a garanciát ahhoz, hogy hivatalos fegyverjavító helyezze fel és lője be, mert gond esetén vigye el Ő a balhét.
Összesen két esetről tudok, egy esetben ez a kolléga, a másik esetben TSZCS-ben hegesztett és készített szerelékkel helyezték fel, majd le is öntötték valami fékolajjal a céltávcsövet.

[Fkorei]

Igen, tudod.
Még fegyverjavító kolléga is tudta úgy felszerelni, hogy selejtes lett egy.
Az 4-16x42 volt igaz, de a nem megfelelő munkát tekintve ez lényegtelen.

Ilyenkor (ált.) mi okozza a problémát? Megroppantják a szerkezetet, de csak annyira hogy később okozzon gondot?
Vagy mit kell ilyenkor elképzelni?