Pénteken az immár szokásos apróvadvadászatra mentünk az Alföldre, Szeged mellé. Összeszokott, baráti társaság, nyolc puskás, három hajtó, két kutya, plusz a vendéglátók, most ők is csak hajtói minőségben, még egy kutyával.
Nagyon csiklandósnak ígérkezett a dolog, ugyanis a meteorológia egyfolytában rossz időt (esőket) jelzett, tartottunk tőle, hogy elmossa a vadászatot, akkor pedig feleslegesen autózunk oda-vissza 500 km-t.
Imáink végülis meghallgatásra találtak az égieknél, borult, szeles, de száraz idő volt délután 2 óráig, utána kezdett csak esni, de akkor már nem zavart senkit.
A rendkívül kellemes hangulatú, sok rövid kis hajtásból álló nap végén 9 fácánkakas és 20 nyúl feküdt a terítéken. Hibázás elég sok, sebzés szerencsére alig volt.
Bella kutyám még egy cifra macskát is terítékre akart hozni mindenáron, mondván, ha mi nem lőjük, majd ő megfogja, de végül nagynehezen otthagyta és visszajött.
Néhány kép (nem olyan hangulatosak, mint Voldié a másik topikban, de ki mer egy varázslóval konkurrálni...
):