Közel harminc évig olyan területen vadásztam amelyik ideális terület volt a az apróvad számára. Minden fácánnevelés nélkül évi 1000-2000 vadfácánt lőttünk, (5100 ha) és ez természetesen mind kakas volt. A nyúl állomány is igen szép volt. ( Én csak 1970-től tudok nyilatkozni, mert akkor kerültem oda, és akkor már ment a "Sírás", hogy kevesebb a vad!! :
)
A nyolcvanas évek első felében belefogtak a meliorációba. A kissé dimbes - dombos területet szép egyenessé tették, a dombon lévő termőrészt letolták a "völgyekbe" így szépen szarrá tették az egész földterületet, megszüntették (és mi szempontunkból az volt a legszomorúbb) az összes szőlőst - gyümölcsöst, a hatalmas bolgár kertészetet, fasorokat, bokrosokat, csatornapartokat, nádasokat,.... A gabona, cukorrépa, háztáji kertészetek helyét átvette főleg a nagyüzemi napraforgó és kukorica termesztés! A napraforgó permetezésével a nyúlnak befellegzett. Volt olyan nap, hogy 20 felett szedtünk össze nyulat a permetezés után. A vadbiológián egy orvos barátom bevizsgált két elhullott nyulat, egyértelmű volt a raglán mérgezés, de erről szakvéleményt nem adhattak, mert az állásukba került volna!
A fácán is kiszorult a mezőgazdasági területről. Lehet, hogy a véletlenek összejátszása volt, de ezekkel egy időben lényegesen csökkent az őzállományunk is!
Legalább ennyire károsnak tartom az erdészeteket is. Nem tudom, hogy az ország melyik részén mi volt a gyakorlat, de erre felénk szépen módszeresen kiirtották az összes erdőt (lett lészen az bármilyen állomány,tölgy, fenyő, fekete dió, gyümölcsös, akác,...) és beültették a gyorsan profitot termelő papírnyárral. A mezőgazdasági területekről kiszorult fácán előszeretettel rakott fészket a fasorok közötti gazban. Aztán jött a traktor, megtárcsázta a sorközöket,(mert ugye csak így járt a támogatás!) és ledatálta az összes fészket. És ezt tavasszal több alkalommal is megtették.
Ezután jött a vízügy. Az ártéri részen, a gát melletti kubikgödröket mely ragyogó fészkelési helyet adott vadkacsának, a
a gödrök közötti gazos a fácánnak, betúrták, és beültették nyárfával. Az árvédelmi gátat kiadták birkásoknak , azok pedig gondoskodtak a fűben lévő fészkek lerendezéséről! Megindult a csatornapartok nagy teljesítményű gépekkel történő kaszálása, ehhez ki kellett irtani a bokrosokat. A csatornák egy részét kibetonozták, hogy ne kelljen kotrásokat, nádvágást végezni. A Soroksári Duna partját teljes hosszában felparcellázták, és eladták. A még üres telkeken itt ott még megmaradt
apróvadat a telektulajdonosok légpuskával lelövöldözték. A nyaralókban télire kint hagyott macskák kártételéről ne is beszéljünk.
Ekkor döntött úgy a társaság, hogy igénybe veszi a támogatásokat, és neki áll a "nagyüzemi" fácánnevelésnek. Én biztos vagyok benne, hogy ez rátette az utolsó pontot is a fácán fejfájára! Nem csak azért, mert a jó törzsállományt felhígítottuk, hanem azért is, mert az akkori gyakorlatnak megfelelően, szépen kilőttük a törzsállomány túlnyomó részét is!
Ma már mindehhez hozzá lehet tenni a vaddisznó, ( 1998 ig max. évi 1-2 darab volt a területen) a sakál, a róka, a kóbor kutyák, kóbor macskák, jó néhány ragadozó madár, és egyéb kártékony állat, a kemikália, a csapadékmentes, harmatmentes időjárás, a vadgazdálkodás hibái, az emberi felelőtlenség, az emberi rosszindulat és még ezer számomra ismeretlen dolog hatását.
Úgy gondolom, egy két elszigetelt, a vadgazdálkodás feltételeinek megfelelő területet kivéve, vért pisilhetünk, hogy az apróvad állományt felduzzasszuk, de addig, még a gazdálkodók és a vadászok érdekei nem közelítenek valamelyest egymáshoz, én nagy sikerekre nem számítok! Arról nem is beszélve, hogy a Világban egyre több az ember, az éhes száj, azok betömése a legfontosabb, az összes többi századrangú kérdés!
: