Rossz belegondolni mennyi kutya fog itt gazdátlanul csavarogni januártól! Szerinted hány "szeretett kutyulit" zavarnak majd el, ha kötelező lesz a csip. Sok család nem engedheti meg magának, hogy a kutyájába csipért fizessen, vagy büntetést mert nem oltatja évente. Gondolom aki régebb óta vadászik emlékszik még a hetvenes évek elején bevezetett ebadó utáni állapotokra!
Nem csak a mezei nyulakra lesz itt rossz világ, de szerintem igen csak megszaporodik a gyerekek, felnőttek elleni kutyatámadások száma is!
Kíváncsi leszek, akkor feloldják e a kutyalövés tilalmát?
De visszatérve a nyulakra:
Régen- ahogy Zsindely Ferenc is írja A Dunáról fúj szél, vagy Az egy élet sportja c könyvében- januárban a kisnyulak összebújtak a szalmakazalban. Ez bizony így volt. Januárban, februárban a kutyám a trágyarakások, szalmakazlak, kukoricagúlák alatt nem egyszer állta meg a kisnyulakat! Most meg végigmehetsz az országon ilyeneket nem is igen látsz. Tavaly az első fialást elvitte a -20 fok, aztán az egész tavasszal hulló hideg eső! Az idén szintén a februári tartós hideg, aztán meg a szárazság. De leet még sorolni a vegyszerezést, a raglánozást,... De ha nagyon őszinte akarok lenni, elődeink télen a kukoricaszárakból készített gúlák alatt etették a nyulat, foglyot is. Ma ilyenről sem igen hallani, sőt magáról a módszerről sem hallottak sokan.
A vérfertőzés a mezeinél nem igen jellemző, inkább a kiniglinél! A vérfelfrissítés sem ér sokat, ha az életfeltételeket nem tudjuk megteremteni. A "nagyüzemi gazdálkodás" már nem igen tűri a fa és bokorsorokat, a vadrejtőket. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a mezei nyúl élettere kicsi, nagyon sok ilyenre lenne szükség. A ma is jó nyulas területeknek számító részeken ha megnézzük vannak fasorok, gyümölcsösök, nádasok, ligeterdők,... Nem utolsó sorban azt is tudomásul kell vennünk, hogy az emberiség ellátására minden területen termelni kell, és ez a vadállomány rovására megy, ha nem tud elég hamar alkalmazkodni a változásokhoz. (a vaddisznó, és a róka bezzeg tud!)
