Gím tarvad

[Erdojaro (Molnár Attila)]

A hatvanas, hetvenes években azt sem tudtuk mi a vadkár. Lenyelték a TSz-ek, az erdészetek, és senkit nem zavart a vad száma. A vad által okozott kárt egy két vacsorával le lehetett tudni a vezetőknél. Az erdészetek a nagy kalapba elszámolták a vad takarmányát,( a TSz-ekben meg senkit sem érdekelt)  a vadgazdálkodási berendezések költségét, és mindenki boldog volt, hogy pl. a Lenti Erdészet 7 millát kaszált 1970-ben a vadásztatásból.  A hazai nagyvadállomány 1989-1990 ben kulminált, azóta csökken.
 Az elmúlt 25 évben a tulajdonviszonyok megváltozásával, változott a gazdálkodók szemlélete is (jogosan) és természetes, hogy minden kárt valahogyan pótolni akarnak. Mivel az állam erre áldozni soha nem fog, csak a bevételek nagyrészét nyúlja le, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a vadászati egységek.
Tudomásul kell vennünk, hogy az az idő elmúlt! A vad élettere egyre csökken, és ha kimondjuk, ha nem elsődleges szempont az élelem termelése, az emberek etetése lett.

A XVII század közepén a Világ lakossága kb. 500 millió ember volt. Ez a XVIII század közepére megduplázódott, elérte az egymilliárdot. 2011-ben csak Európában 813 millió ember élt!  Ezek ismeretében nem csoda, ha a nagyvad létszámának növelése, már csak nekünk, vadászoknak fontos! A vad közétkeztetési szempontból nem számottevő, tehát az átlagembernek édes mindegy, hogy van vagy nincs. Felénk a földtulajdonosok szerint még egy darab is sok a nagyvadból, ha rajtuk múlna már egy sem lenne, mondják!   De ugyan így nem lenne gerle, nyúl stb.

Azt nem tudom megítélni, hogy fiatal koromban országosan mennyi volt a szarvas, de azt tudom, hogy az őz, vaddisznó, dám töredéke volt a mostaninak. Mint többen is tudjátok, nálunk az őz és a dám a nagyvad, a disznó szinte nulla. A dám egyre jobban kiszorítja az őzet, és nagyon rohamosan nő a száma. Nálunk már lényegesen több dámot látni mint őzet! Mint Gálos Csabus is mondta volt, az ugrásszerű szaporodása miatt pár év múlva megzabálják a fejünket is, de, hogy a gatyánkat kifizetjük vadkárra az már biztos! Tíz éve örültünk, ha 2 bika kilövést kaptunk, tavaly már 11 bikát lőttünk, az idén pedig drasztikus kilövésnövelés várható. Természetesen ez igaz a tarvadra is!

Nekem az a véleményem, hogy az általunk (vadászok által)  kívánt vadmennyiség elérése már csak utópia. A cél talán nem is a nagyvadállomány növelése, hanem annak minőségi javítása kellene, hogy legyen. Ha így folytatódik az ország felszabdalása, ha ilyen ütemben szaporodnak a kerítések, és ilyen mértékben csökken a vad élettere, örülhet az utókor, ha száz év múlva még lát nagyvadat! Arról pedig ne is beszéljünk, hogy az éhezéssel arányosan nő az orvvadászat, és már most vannak területek, ahol az orvvadászok által elejtett vad száma lényegesen meghaladja a vadászok által kilőtt mennyiséget! És ez egyre csak rosszabb lesz!!!


 

[svk]

A hatvanas, hetvenes években azt sem tudtuk mi a vadkár. Lenyelték a TSz-ek, az erdészetek, és senkit nem zavart a vad száma. A vad által okozott kárt egy két vacsorával le lehetett tudni a vezetőknél. Az erdészetek a nagy kalapba elszámolták a vad takarmányát,( a TSz-ekben meg senkit sem érdekelt)  a vadgazdálkodási berendezések költségét, és mindenki boldog volt, hogy pl. a Lenti Erdészet 7 millát kaszált 1970-ben a vadásztatásból.  A hazai nagyvadállomány 1989-1990 ben kulminált, azóta csökken.
 Az elmúlt 25 évben a tulajdonviszonyok megváltozásával, változott a gazdálkodók szemlélete is (jogosan) és természetes, hogy minden kárt valahogyan pótolni akarnak. Mivel az állam erre áldozni soha nem fog, csak a bevételek nagyrészét nyúlja le, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a vadászati egységek.
Tudomásul kell vennünk, hogy az az idő elmúlt! A vad élettere egyre csökken, és ha kimondjuk, ha nem elsődleges szempont az élelem termelése, az emberek etetése lett.

A XVII század közepén a Világ lakossága kb. 500 millió ember volt. Ez a XVIII század közepére megduplázódott, elérte az egymilliárdot. 2011-ben csak Európában 813 millió ember élt!  Ezek ismeretében nem csoda, ha a nagyvad létszámának növelése, már csak nekünk, vadászoknak fontos! A vad közétkeztetési szempontból nem számottevő, tehát az átlagembernek édes mindegy, hogy van vagy nincs. Felénk a földtulajdonosok szerint még egy darab is sok a nagyvadból, ha rajtuk múlna már egy sem lenne, mondják!   De ugyan így nem lenne gerle, nyúl stb.

Azt nem tudom megítélni, hogy fiatal koromban országosan mennyi volt a szarvas, de azt tudom, hogy az őz, vaddisznó, dám töredéke volt a mostaninak. Mint többen is tudjátok, nálunk az őz és a dám a nagyvad, a disznó szinte nulla. A dám egyre jobban kiszorítja az őzet, és nagyon rohamosan nő a száma. Nálunk már lényegesen több dámot látni mint őzet! Mint Gálos Csabus is mondta volt, az ugrásszerű szaporodása miatt pár év múlva megzabálják a fejünket is, de, hogy a gatyánkat kifizetjük vadkárra az már biztos! Tíz éve örültünk, ha 2 bika kilövést kaptunk, tavaly már 11 bikát lőttünk, az idén pedig drasztikus kilövésnövelés várható. Természetesen ez igaz a tarvadra is!

Nekem az a véleményem, hogy az általunk (vadászok által)  kívánt vadmennyiség elérése már csak utópia. A cél talán nem is a nagyvadállomány növelése, hanem annak minőségi javítása kellene, hogy legyen. Ha így folytatódik az ország felszabdalása, ha ilyen ütemben szaporodnak a kerítések, és ilyen mértékben csökken a vad élettere, örülhet az utókor, ha száz év múlva még lát nagyvadat! Arról pedig ne is beszéljünk, hogy az éhezéssel arányosan nő az orvvadászat, és már most vannak területek, ahol az orvvadászok által elejtett vad száma lényegesen meghaladja a vadászok által kilőtt mennyiséget! És ez egyre csak rosszabb lesz!!!


 

  

[Stefi]

Nekem az a véleményem, hogy az általunk (vadászok által)  kívánt vadmennyiség elérése már csak utópia.


 

Lehet hogy a Ti területetek azt mutatja hogy csökken a vadlétszám a miénk az ellenkezőjét. Azt hiszem az országos statisztika is mást mutat. 
Csak 10-15 évet visszamenve 20 - 30 között lőttünk disznót most 70 és 100 között. Gím szarvast úgy 20 -25 között lőttünk úgy tartottuk hogy nincs törzsállomány csak vegetációs időben itt tartózkodó váltóvad . Most 40-50 szarvas esik évente szerintem 50-100 között az állandó állomány. Őz vadásztatás során világos nappal többször találkoztam kis rudlikkal. Az őz viszont szerintem 10-15% -al csökkent ami főleg a sakálok által elfoglalt területeken látszik. A Dám szinte ismeretlen volt illetve néha láttunk - tavaly már 4 vagy 5 esett.

Azt hogy annyi vad legyen mint amennyit azok a vadászok szeretnének akiket nem érdekel a vadkár úgyse érjük el szerencsére. Az új törvény tervezete is foglalkozik a "fenntartható  vadlétszámmal" ami valahol a között van amit a vadász és a mezőgazda szeretne. Nekünk megítélésem szerint egy optimális vadlétszám fenntartása az érdekünk és az egyik felet a mezőgazdászt arról kell győzködnünk hogy kell és a természet része a vad a sokat akaró vadászokat meg arról hogy a kevesebb is vagy a jelenlegi is elég.     

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Lehet hogy a Ti területetek azt mutatja hogy csökken a vadlétszám a miénk az ellenkezőjét. .......

Mint írtam, a szarvaslétszámról nem tudok mit írni, mert nálunk nincs. Amit tudok, Édesapám a nyolcvanas években Somogyban Karádon előtte Zalában Pötrétén vadászott. Akkoriban már azt mondták, kevesebb a szarvas mint régen. Az öreg vadászok meg azt mondták, hogy annyi szarvas soha nem volt mint akkor!  Tegyünk igazságot!!!

 Nálunk, az őz az elmúlt pár évben csökkent, a dám meg drasztikusan emelkedik. Az őz csökkenésének okai nálunk: a dám emelkedése, a sakál megjelenése, és nem utolsó sorban a magas  kilövés !!!

Makádon (Csepel -Sziget déli vége) húsz éve HA esett 1-2 disznó. Most eléri az évi 60-80 darabot.

Ami valóban szinte eltűnt nálunk, az a nyúl, és a fácán! Ennek is meglehet találni a magyarázatát, de ezeken változtatni nem tudok, tehát felesleges lenne okoskodnom.

[wildheger]

Mint írtam, a szarvaslétszámról nem tudok mit írni, mert nálunk nincs. Amit tudok, Édesapám a nyolcvanas években Somogyban Karádon előtte Zalában Pötrétén vadászott. Akkoriban már azt mondták, kevesebb a szarvas mint régen. Az öreg vadászok meg azt mondták, hogy annyi szarvas soha nem volt mint akkor!  Tegyünk igazságot!!!

 Nálunk, az őz az elmúlt pár évben csökkent, a dám meg drasztikusan emelkedik. Az őz csökkenésének okai nálunk: a dám emelkedése, a sakál megjelenése, és nem utolsó sorban a magas  kilövés !!!

Makádon (Csepel -Sziget déli vége) húsz éve HA esett 1-2 disznó. Most eléri az évi 60-80 darabot.

Ami valóban szinte eltűnt nálunk, az a nyúl, és a fácán! Ennek is meglehet találni a magyarázatát, de ezeken változtatni nem tudok, tehát felesleges lenne okoskodnom.

Látod?!
Te is az én verziómat erősíted!
Én mindenhol azt hangoztatom,hogy a hetvenes évek második felében volt a csúcslétszám(Gímszarvas).
Az országos statisztika pedig ellenkező végeredményt hozott ki.
Mi a statisztika?
Második verzió: Tömegjelenségek mennyiségi összeállítása,csoportosítása és nyilvántartása.
Én is tanultam statisztikát. Ez a tudomány régen tudományos igények kielégítésére végzett vizsgálatokat. Ma már politikai a megrendelés.
A legnagyobb feladata,hogy önmagával megegyezzen.Olyan,mint a bikini, a lényeget eltakarja.
Képes bizonyítani,hogy a nagymellű titkárnők létszáma egyenesen arányos a golyóérett bikák létszámával,mert mindkettő tömegjelenség.
De azt is be tudja bizonyítani,hogy minél több a nyári kilövés,annál jobb a szarvasállomány minősége,vagy a villamosok számának növekedése az oka a dilettáns erdészek és vadászok létszámnövekedésének.
Közben az olyan apróságok figyelmen kívül maradnak,mint a szarvas táplálékigénye( NIS-szélesség). Nem hiszem,hogy a bodza belefér.
Nem tudom,hogy Stefi hol vadászik. Véleményének alakításához nem mindegy,hogy mikori bázisadatból indul ki.
Hatvanas években négy évig Tolna megyében tanultam.Láttam a gemenci,szálkai és gyulaji állapotokat.Nem tudom elhinni,hogy az akkori vadlétszámot übereli a mai.

[Németh Lajos]

Csak azt gondoljátok végig, hogyan készülnek a vadlétszámbecslések.
Ki készíti, és közben mi a motivációja?
Hányszor ellenőrizte az adatok valódiságát a helyszínen a vadászati hatóság?
Azt gondolom, hogy vadlétszám tekintetében Wildheger verziója sokkal inkább közelíti a valóságot, mint a hivatalos álláspont.

Az egy másik kérdés, hogy szerintem (még!) nem annyira mennyisége, sokkal inkább minőségi probléma van a gímmel a szakszerűtlen kilövések miatt (lőjük a javát, mert kell a pénz, marad a férgese).
A jelenlegi viszonyok között szerintem nem lehet cél a negyedszázaddal ezelőtti csúcsra járatni a létszámot, azt sem az agrárium sem az erdő nem viseli el.
Valahol a jelenlegi és az akkori létszám között kellene mozogni, viszont a minőség rohamos romlását azonnal meg kéne állítani valahogy.

[Stefi]

Nem tudom,hogy Stefi hol vadászik. Véleményének alakításához nem mindegy,hogy mikori bázisadatból indul ki.
Hatvanas években négy évig Tolna megyében tanultam.Láttam a gemenci,szálkai és gyulaji állapotokat.Nem tudom elhinni,hogy az akkori vadlétszámot übereli a mai.

Kb 45 éves emléknyomaim vannak a vadászatról. Én még voltam hajtógyerek a hálós nyúlbefogások alkalmával  és láttam a bezárult körben lévő gazosból kb 100 igazi vadfácánt zömében tyúkot felkelni ott ahol most egész évben jó ha 1 nyúl és 3-4 fácán a kompetencia.
18 éve puskás vadászként látom és tapasztalom a mi apróvadasnak titulált területünkön hogy kétszer annyi vaddisznót lövünk mint nyulat és ha nem nevelnénk fácánt akkor kb 3 vadászatra jutna egy fácán kompetencia. Azt is látom hogy a nagyvadas társaságok egy része szinte telítődött amihez a sok bekerített szántó és főleg erdőtelepítés is hozzájárult így a nagyvad kiszorulva (?) , túlszaporodva (?) egyre nagyobb számban jelenik meg olyan társaságoknál mint a miénk. Lehet hogy a régi nagyvadasoknál nincs több mert csúcson vannak de az apróvadasoknál szaporodik a nagyvad rendesen . Mint vadász ennek örülök is nagyon . Osztom azt a nézetet hogy a szarvassal még mindig nagyobb a minőségi gond mint a mennyiségi és ennek nem használ az extenzív kilövési kvóta emelés és főleg nem a szinte idény nélküli vadászhatóság. Pont olyan három területet említesz Tolnából ahol a hatvanas években is sok nagyvad volt és most is az van de van itt illetékesebb aki tudna nyilatkozni hogy az erdészeteknél miként alakultak a dolgok.       

[svk]

Érdekes dolog ez a fogy, vagy túlszaporodik a nagyvad. A környékbeli társaságoknál teljesen mások a tapasztalataim. Ahova most legtöbbet járok vadászni, ott egész évben rengeteg szarvas van, ott tényleg túlszaporodottnak tűnik az állomány. Több több százas csapatot látni egész évben. Őzből is elég sok van a többi területhez képest. Sakál viszont alig van, ami érdekes. Disznó szintén sok van, bár szerencsére( nekem meg szerencsétlenségemre ), a sok etetésnek köszönhetően nem nagyon járnak ki a mezőgazdasági területekre. A másik véglet, ahova tavaly-tavalyelőtt jártam nagyon sokat. Onnan szinte minden vad eltűnt, alig lehet látni valamit, disznó és szarvas is kevés van. Őz már évek óta szinte nulla. Sakál viszont annál több. Az apróvad nagyon elszaporodott, amit szintén a sakál számlájára írtunk. Róka már ritkaság erre, a sakál pedig nem nagyon bántja a nyulat és a fácánt.
Azért érdekes, mert a két terület között kb 10 km van, mégis teljesen más minden. Az ilyen területeken ahol fogy a vad, ott fogyni is fog, mivel olyan terveket kapnak, mintha ott is túl lenne szaporodva és megpróbálják meglőni a tervet, mert nem akarnak büntetést.

[Beregi Vadász]

Szia Svk!

Vagy éppen átvándoroltak a sakál miatt az elsőként említett területre. Nem nagy távolság az a 10 km. 

Nálunk disznót alig lehetett látni tavaly is, s közben pedig a Te példádnak megfelelően 10-12 km-rel odébb meg elözönlötték a térséget. Először örültek is neki nagyon...aztán meg egyre kevésbé.
Szerintem a csatornapartok értelmetlen rendezésével (közmunkaprogram, ami produktív munkát tekintve a nullával egyenlő, de a vadmozgásra bezzeg hatott  ), kökényirtással, és a folyamatos legeltetés során tanúsított folyamatos zavarással finoman szólva a vadnak tetemes részét odébb-zavarhatták nálunk. Mielőtt ezek a dolgok felénk mutatkoztak, azelőtt volt szépen disznó is(mondjuk így vadkár is).
Most kezdenek a disznók még vissza-vissza szállingózni.

Többváltozós dolog lehet ez. Nem mondom, hogy csak az általam fentebb írtak okozhatják ezt, de benne lehet ilyesmi is. Nem tudni.

 

[wildheger]

Szia Svk!

Vagy éppen átvándoroltak a sakál miatt az elsőként említett területre. Nem nagy távolság az a 10 km. 

Nálunk disznót alig lehetett látni tavaly is, s közben pedig a Te példádnak megfelelően 10-12 km-rel odébb meg elözönlötték a térséget. Először örültek is neki nagyon...aztán meg egyre kevésbé.
Szerintem a csatornapartok értelmetlen rendezésével (közmunkaprogram, ami produktív munkát tekintve a nullával egyenlő, de a vadmozgásra bezzeg hatott  ), kökényirtással, és a folyamatos legeltetés során tanúsított folyamatos zavarással finoman szólva a vadnak tetemes részét odébb-zavarhatták nálunk. Mielőtt ezek a dolgok felénk mutatkoztak, azelőtt volt szépen disznó is(mondjuk így vadkár is).
Most kezdenek a disznók még vissza-vissza szállingózni.

Többváltozós dolog lehet ez. Nem mondom, hogy csak az általam fentebb írtak okozhatják ezt, de benne lehet ilyesmi is. Nem tudni.

 

A területnek nem csak vadeltartó képessége van,hanem ragadozóeltartó képessége is.
A növények a napenergiát átalakítják növényevők számára fogyasztható energiává,amit ezek a fajok a ragadozók számára fogyasztható energiává alakítanak. A ragadozók ennek átlagosan a 10 %-át fogyasztják el. Tehát a sakál egyedül kevés a szarvas kiirtásához.
A folyamatos legeltetés nem zavaró,hanem egyenesen kedvező a vadnak.

[Németh Lajos]

Azt gondolom, hogy ez a többek által említett "kiszorulás", nevezetesen, hogy az eddigi apróvadas területeken is megjelenik a disznó, ez nem feltétlenül azt jelzi, hogy akkora a létszám, hogy a klasszikus nagyvadason már nem fér el.
Jelezheti azt is, hogy akkora rajta a vadászati nyomás, hogy feladja a hagyományos helyeit, vagy azok egy részét és megpróbál olyan helyet keresni, ami nem hagyományos élőhelye, de valamelyest nyugalmat biztosít számára.
Ütjük-vágjuk éven át, télen folyamatos hajtás, éjjelente reflektor meg infra, egyáltalán nem csoda, hogy a túlélés érdekében elvándorol még egészen extrém helyekre is.
Nem példa nélküli túlélési stratégia ez, pár éve például Zala megye legnagyobb vetési varjú kolóniája a zalaegerszegi kórház platánfáin fészkelt.

[Karácsony Károly]

Jelezheti azt is, hogy akkora rajta a vadászati nyomás, hogy feladja a hagyományos helyeit, vagy azok egy részét és megpróbál olyan helyet keresni, ami nem hagyományos élőhelye, de valamelyest nyugalmat biztosít számára.
Ütjük-vágjuk éven át, télen folyamatos hajtás, éjjelente reflektor meg infra, egyáltalán nem csoda, hogy a túlélés érdekében elvándorol még egészen extrém helyekre is.

Ahogy mondod Lajos !  Ez van már évtizedek óta .      

[Karácsony Károly]

12 éve a tatabányai Május 1 parkban ami körül van fogva lakótelepekkel , erőművel , szinházzal , irodákkal , bírósággal , éttermekkel , stb , - kiváncsiságból  vadfigyelést végeztem fél éven át hajnalban , este , éjjel , hetente kétszer - háromszor .  Ezeket láttam : őzek , vaddisznók , fácánok , vadkacsák , szajkó , fészkelő galambászhéja , karvaly , baglyok , vidra , pézsma , róka , borz , nyest , menyét .  A szénszállító csillesor alatti nádas - csádésban , a Népház mögött szarvasok , disznók .  A helyi vadászati erők , rendórségi felügyelettel a csillesor alatt még hajtottak is .     

[Balkóbátya]

A régi vadászmester a falu közepén lakott,igaz a kertje a gyümölcsösökkel volt határos. Többször is előfordult,hogy az udvaron álló csűrbe leöntött tengerire rájártak a disznók és még egy szarvasbika is.

[svk]

A régi vadászmester a falu közepén lakott,igaz a kertje a gyümölcsösökkel volt határos. Többször is előfordult,hogy az udvaron álló csűrbe leöntött tengerire rájártak a disznók és még egy szarvasbika is.

Nálunk egy elég öreg akácos van a kerítés mellett egyből, teli borostyánnal. Télen bejárnak az őzek és szarvasok, még a kutya  ugatása sem zavarja őket. Tavaly nappal ugatott egyik kutyánk és egy suta nézett be a keríésen szembe a kutyával, csak akkor futott el amikor odamentem megnézni, hogy mi az.