Szarvasbika

[S.Peti]

Igazad van, akkor dugjuk a fejünket a homokba és várjunk.

Egy fecske nem csinál nyarat...sajnos.

[CID]

Nem hiszem el, hogy ez csak egy-két embert foglalkoztat. Tudom-tudom, rossz ember ül abban a bizonyos székben.

[jan]

De a megreformálásban fontos szerepe van a vadkárnak is nem? A bevétel egy része erre fordítódik.
Régen, hogyan csinálták? Mitől működött az elmúlt rendszer? Egy-két kérdésre sikerült választ találnom a hétfő este a Duna TV-n lejátszott Bűvös vadászok című dokumentumfilmben. Nagyon érdekes volt számomra, persze nekem minden az, hiszen most kezdtem jobban érdeklődni a vadászat és a hozzá kapcsolódó dolgok után.  

Régen úgy csinálták, hogy
1: eleve sokkal kevesebb volt a vad. (nézd meg az éves teríték alakulását bármelyik nagyvadnál)  
2: sokkal kisebb volt a zavarás . (Nálunk van olyan hely, ahová '95-ig nem vezetett út. Jó 2 órás gyaloglással tudtuk megközelíteni, nem lehetett csak úgy kiugrani vadászni, körülnézni.  Ott úgy fel tudott nőni egy szarvas, hogy évekig nem látott embert. Ma terepjáróval 25-30 perc alatt ott van bárki.)
3: a szoc. rendszerben, amikor fel lett duzzasztva a nagyvad létszáma, a vadkár nem volt központi kérdés.

[Németh Lajos]

Gaben:

A "régi" rendszer azért "működött", mert a mezőgazdaság szinte teljes egésze nagyüzemi kezelésben volt. Tsz, Állami Gazdaság.
Egy-egy borjú, vagy süldő a vezetőknek évente, ezzel a vadkár lerendeződött.
A mezőgazdaság jövedelmezősége is más volt, korlátlan KGST gabona felvevőpiac, olcsó orosz gépek, üzemanyag, és műtrágya.
Csak viszonyításképpen, a kilencvenes évek elején egy Xerox fénymásoló árából két 82-es MTZ-t tudtunk volna venni.
Belefért a gazdálkodásba a vadkár, amelyik Tsz vezető meg prüszkölt, azt a megyei pártbizottság rövid úton leállította, mert a pártfunkci elvtársak is szerettek vadászni.

Átalakult a mg-i  tulajdonosi struktúra, piaci viszonyok alakultak ki úgy az alapanyagok, gépek, energiahordozók , mint a terménypiac terén.
Éles piaci helyzetben a gazdálkodó már nem engedheti meg magának, hogy kézlegyintéssel, jelképes ajándékokért elsiklik a terményét ért kár fölött.  Magánvéleményem: ez tőle nem is várható el - jöhet a megkövezés!
A vadászat gazdasági körülményei ugyanígy piacosodtak, - magyarul a fenntartási költségek rohamosan emelkedtek - és a vadásztársadalom erre nem a zsebbenyúlás útját választotta, hanem az értékesíthető trófeás vadhoz nyúlt hozzá fokozott mértékben.
Dupla haszon - gondolta - nagyobb árbevétel, kisebb vadkár.
Dióhéjban szerintem így jutottunk el a jelen helyzetig.
 

[S.Peti]

Régen úgy csinálták, hogy
1: eleve sokkal kevesebb volt a vad. (nézd meg az éves teríték alakulását bármelyik nagyvadnál)  
2: sokkal kisebb volt a zavarás . (Nálunk van olyan hely, ahová '95-ig nem vezetett út. Jó 2 órás gyaloglással tudtuk megközelíteni, nem lehetett csak úgy kiugrani vadászni, körülnézni.  Ott úgy fel tudott nőni egy szarvas, hogy évekig nem látott embert. Ma terepjáróval 25-30 perc alatt ott van bárki.)
3: a szoc. rendszerben, amikor fel lett duzzasztva a nagyvad létszáma, a vadkár nem volt központi kérdés.

Amit a Rába egy nap leszántott, azt ma kisebb traktor csinálja kb 20x zavarással...nem egy tulaj...mindenki kijár megnézni is...
Most már nem a TSZ tengerijét eszi...ez már nem "közös".
Valóban kevesebb vad volt...de volt ideje megöregedni is.
Másrészt ma minden a pénzről szól.

[S.Peti]

Gaben:

A "régi" ...
               jelen helyzetig.
 

Lassú voltam...

[jan]

Illetve mások voltak a prioritások is.
Ha Mo. meg tudott jelenni a nemzetközi (vadász)életben azzal, hogy íme, megint van egy világranglistás bikánk, annak az akkori vezetés szemében olyan értéke volt, hogy szvsz nem nagyon számított milyen áron érték el.

A bolgár-román-magyar (Zsivkov-Ceausescu-Kádár) vonalon igen komoly versengés folyt ilyen téren, és ha egy kiemelkedő trófeával beelőztük őket, annak olyan presztízs értéke volt, hogy kutyát sem érdekelte hogy hány mázsa kukoricába került.

A '70-es '80-as években ők hárman egymást előzgették a világrekordokkal, úgy emlékszem hogy mindnek volt világrekord trófeája.

[CID]

Kádárnak volt dám trófeája, 20 évig volt világrekord. De úgy tudom, hogy ő nem volt az a tipikus rekord hajhász ember, hanem épp ellenkezőleg, a rekordvárományos trófeájú vadat a fizető vendégvadászoknak tartotta fent. Fegyelmezett és mindíg pontos volt, és amikor ő is megjelent a vadászatokon a többi vadász is így tett.
Az ő utasítására szolgáltatták be a rekord nagyvad trófeákat, most nem jut eszembe melyik múzeumnak.

[Lacus]

Üdv A Vajdahunyadvárban lehetett megcsodálni a trófeákat.

[Zolimester]

Üdv A Vajdahunyadvárban lehetett megcsodálni a trófeákat.

Elég méltatlan állapotban, porosan, pókhálósan, sárgán... :'(

[CID]

Ez mikor volt? Mert én ezt egy győnyörű és tök új épületben láttam.

[Lacus]

A 60-as-70-es években még rendben volt 

[CID]

ez pedig 2008-ban

[jan]

Kádárnak volt dám trófeája, 20 évig volt világrekord. De úgy tudom, hogy ő nem volt az a tipikus rekord hajhász ember, hanem épp ellenkezőleg, a rekordvárományos trófeájú vadat a fizető vendégvadászoknak tartotta fent. Fegyelmezett és mindíg pontos volt, és amikor ő is megjelent a vadászatokon a többi vadász is így tett.
Az ő utasítására szolgáltatták be a rekord nagyvad trófeákat, most nem jut eszembe melyik múzeumnak.

Tudom hogy ezt mondják róla.  De világrekord már abban az időben sem lövődött véletlenül.

[CID]

Mint ahogy most sem.