Szarvasbika

[Németh Lajos]

Ennyire könnyedén azért nem kéne leírni a gímszarvast.
Csendben megkérdezném itt létszámügyeileg: szerintetek 1891-ben hány szarvas lehetett a mai határokon belül?

[Tézuc]

Ennyire könnyedén azért nem kéne leírni a gímszarvast.
Csendben megkérdezném itt létszámügyeileg: szerintetek 1891-ben hány szarvas lehetett a mai határokon belül?

Lajos, ha jól emlékszem Szederjei Ákos írására kb 1500 

[elaccc]

Ennyire könnyedén azért nem kéne leírni a gímszarvast.
Csendben megkérdezném itt létszámügyeileg: szerintetek 1891-ben hány szarvas lehetett a mai határokon belül?

Lajos 

Ez is olyan mint az országos átlagbér számítás! Van ahol sok van, van ahol semmi, a kettőt összevetve kijön egy szám, és erre alattomos, hazug módon lehet hivatkozni! Én ott élek, ahol már lassan semmi! egyikből sem... Tegyétek össze a kezeteket a Dunántúlon, és védjétek meg ami még van, vigyázzatok rá, ahogyan Attila mondta!  Csakis a GÍMSZARVASBIKÁRÓL beszéltem, vaddisznó, még tarvad is van, muflon is, őz is...stb Legutóbb 5 nyulat 4 rókát 2 borzot meg vagy 20 őzet láttam, meg süldeléket vagy 4 kondát... A vécsi laktanya alatt lévő sűrűben kb 1000 ! disznó tanyázik... ///az illetékeseknek üzenem, ha nem ritkítjátok, elterjed valami járvány...///

[Németh Lajos]

Most nagyjából a százsorosa van.
Melyik szarvasbika vezette több évtizeden át a világranglistát? A szálkai bika. Egy századekkora állományból.
Ebből gondolom én, hogy nem fából vaskarika egy alacsonyabb létszámú, de jobb minőségű gímállomány. Csak sokkal több szakértelmet, odafigyelést igényel, mint hagyni működni a nagy számok törvényét.

[Németh Lajos]

Lajos 

Ez is olyan mint az országos átlagbér számítás! Van ahol sok van, van ahol semmi, a kettőt összevetve kijön egy szám, és erre alattomos, hazug módon lehet hivatkozni! Én ott élek, ahol már lassan semmi! egyikből sem... Tegyétek össze a kezeteket a Dunántúlon, és védjétek meg ami még van, vigyázzatok rá, ahogyan Attila mondta!  Csakis a GÍMSZARVASBIKÁRÓL beszéltem, vaddisznó, még tarvad is van, muflon is, őz is...stb Legutóbb 5 nyulat 4 rókát 2 borzot meg vagy 20 őzet láttam, meg süldeléket vagy 4 kondát... A vécsi laktanya alatt lévő sűrűben kb 1000 ! disznó tanyázik... ///az illetékeseknek üzenem, ha nem ritkítjátok, elterjed valami járvány...///

A Dunántúlon is töredéke az állomány a 20 évvel ezelőttinek. Szerintem nem ez a probléma, hanem a rohamos minőségi hanyatlás.

[galoscsabus]

A Dunántúlon is töredéke az állomány a 20 évvel ezelőttinek.

Lajos!
Ez egészen egyszerűen nem lehet igaz.
20 évvel ezelőtt közel nem volt annyi, szarvas számára élő- és búvó helyet erdő, mint most.
Az elmúlt negyed században az erdősültség 18%-ról közel 25%-ra ment fel.
És ebben csak az erdőként nyilvántartott területek szerepelnek, illetve arányában sokkal több most a sűrű fiatalos, mint volt ezelőtt 20-25 évvel.
Ha nem asztal mellett készülnének a vadlétszám-becslések, hanem venné MINDENKI a fáradságot és megszámolná a kellő időben és a megbízható módszereket igénybe véve
az adott időszakban a területén lévő szarvast, akkor lenne csodálkozás. Igaz, ez a számolás egyre nehezebb, ahogy a szarvas egyre zaklatottabbá válik. Általunk.
Teermészetesen, lokálisan nagy ingások vannak. Ennek számtalan oka van, de ezt szerintem te is tudod.
A szarvasnak 3 dolog kell: élőhely, táplálék és nyugalom.
Addig mozog egy körzeten belül, míg ezt egyszerre meg nem találja.
Sőt, ezért még kompromisszumra is képes, másként mivel lehet magyarázni, hogy tömegével ugrálnak be a gyulaji területre és inkább elviselik a dám általi állandó zavarást.
Mert ahonnan érkeznek, ott  az év 365 napján baszogatják, lövik őket.
Ahogyan a vaddisznóból sikerült éjszakai állatot csinálnunk viszonylag rövid időn belül, úgy a gímből is.
Nem sokára jön a dám, mert mostanában ő van célkeresztben.
Nem véletlen a dám egyre intenzívebb térfoglalása sem. Mivel a gím átmegy éjjeli életmódba, a dám át tudja venni annak nappal felszabaduló életterét.
Nálunk a szabad területinken pl. annnyi a nagy változás a 20 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest, hogy nincsenek látványos, 50-100-200-as rudlik.
Helyette éjszaka bármerre mész, mindenhol látni 5-10-20 szarvast, ahol nappal hírmondójuk sincsen.
Kivéve a mostani, tébolyult időszakot, amikor a megélhetési agancsozás miatt kimenekülnek a vetésekre és szinte egész nap a nyílt terepen és a ritkább, átlátható szálerdőkben mozgnak.

Javaslom tanulmányozásra Dr. Király István tudományos munkáját, amit a gímszarvasról készített, az elmúlt 15 év becslési, tervezett és elejtési számaiból.
Nagyon tanulságos munka.
Ha megtalálom valahol, akkor közzé teszem az elérhetőségét.
 

[Tézuc]

Lajos!
Ez egészen egyszerűen nem lehet igaz.
20 évvel ezelőtt közel nem volt annyi, szarvas számára élő- és búvó helyet erdő, mint most.
Az elmúlt negyed században az erdősültség 18%-ról közel 25%-ra ment fel.
És ebben csak az erdőként nyilvántartott területek szerepelnek, illetve arányában sokkal több most a sűrű fiatalos, mint volt ezelőtt 20-25 évvel.
Ha nem asztal mellett készülnének a vadlétszám-becslések, hanem venné MINDENKI a fáradságot és megszámolná a kellő időben és a megbízható módszereket igénybe véve
az adott időszakban a területén lévő szarvast, akkor lenne csodálkozás. Igaz, ez a számolás egyre nehezebb, ahogy a szarvas egyre zaklatottabbá válik. Általunk.
Teermészetesen, lokálisan nagy ingások vannak. Ennek számtalan oka van, de ezt szerintem te is tudod.
A szarvasnak 3 dolog kell: élőhely, táplálék és nyugalom.
Addig mozog egy körzeten belül, míg ezt egyszerre meg nem találja.
Sőt, ezért még kompromisszumra is képes, másként mivel lehet magyarázni, hogy tömegével ugrálnak be a gyulaji területre és inkább elviselik a dám általi állandó zavarást.
Mert ahonnan érkeznek, ott  az év 365 napján baszogatják, lövik őket.
Ahogyan a vaddisznóból sikerült éjszakai állatot csinálnunk viszonylag rövid időn belül, úgy a gímből is.
Nem sokára jön a dám, mert mostanában ő van célkeresztben.
Nem véletlen a dám egyre intenzívebb térfoglalása sem. Mivel a gím átmegy éjjeli életmódba, a dám át tudja venni annak nappal felszabaduló életterét.
Nálunk a szabad területinken pl. annnyi a nagy változás a 20 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest, hogy nincsenek látványos, 50-100-200-as rudlik.
Helyette éjszaka bármerre mész, mindenhol látni 5-10-20 szarvast, ahol nappal hírmondójuk sincsen.
Kivéve a mostani, tébolyult időszakot, amikor a megélhetési agancsozás miatt kimenekülnek a vetésekre és szinte egész nap a nyílt terepen és a ritkább, átlátható szálerdőkben mozgnak.

Javaslom tanulmányozásra Dr. Király István tudományos munkáját, amit a gímszarvasról készített, az elmúlt 15 év becslési, tervezett és elejtési számaiból.
Nagyon tanulságos munka.
Ha megtalálom valahol, akkor közzé teszem az elérhetőségét.
 

Ha mással nem is, de ezzel 100% ig egyet lehet érteni

[Boar]

Lajos!
Ez egészen egyszerűen nem lehet igaz.
20 évvel ezelőtt közel nem volt annyi, szarvas számára élő- és búvó helyet erdő, mint most.
Az elmúlt negyed században az erdősültség 18%-ról közel 25%-ra ment fel.
És ebben csak az erdőként nyilvántartott területek szerepelnek, illetve arányában sokkal több most a sűrű fiatalos, mint volt ezelőtt 20-25 évvel.

Ez így fals. Azt is számold hozzá, hogy a szarvaslakta vidékeken ezek a fiatalosok nagyrészt be vannak kerítve, élőhely szempontjából az értékük kicsi.

Ha nem asztal mellett készülnének a vadlétszám-becslések, hanem venné MINDENKI a fáradságot és megszámolná a kellő időben és a megbízható módszereket igénybe véve
az adott időszakban a területén lévő szarvast, akkor lenne csodálkozás. Igaz, ez a számolás egyre nehezebb, ahogy a szarvas egyre zaklatottabbá válik. Általunk.
Teermészetesen, lokálisan nagy ingások vannak.

Ebben van valami de a zaklatott területekről szinte eltűnik a szarvas, ahol meg nyugta van, ott sincs több mint 20-30 éve.
Ez nem látszik onnan, ahonnan Te nézed vagy ahonnan K.Robi nézte akivel egy másik fórumon vitatkoztunk ugyanerről. De azon a területen, ahol pl. én vadásztam 2007-ig, töredékére esett vissza a szarvaslétszám a 10-20-30-évvel azelőttinek. Mellette az erdészeti területen persze volt szarvas de nem több, mint a '88-'89-es nagy szarvasirtási láz előtt.

[Németh Lajos]

Lajos!
Ez egészen egyszerűen nem lehet igaz.

Lehetséges Csaba, módosítok.
Nálunk, a mi területünkön jóval kevesebb a szarvas, mint a nyolcvanas évek végén volt.
Nemcsak azért, mert nem látom őket.
Látom a kártételüket is, erdőben, mezőn egyaránt. MENNYISÉGÉBEN az is jóval kevesebb, mint 20 éve. Értékben lehet hogy nem.

[pati]

Lehetséges Csaba, módosítok.
Nálunk, a mi területünkön jóval kevesebb a szarvas, mint a nyolcvanas évek végén volt.
Nemcsak azért, mert nem látom őket.
Látom a kártételüket is, erdőben, mezőn egyaránt. MENNYISÉGÉBEN az is jóval kevesebb, mint 20 éve. Értékben lehet hogy nem.

Csatlakozom, létszámában jóval kevesebb, kiegészítve azzal, hogy minőségében pedig jóval gyengébb.

Lajos, egy kis matematika (ez a Te asztalod), 2010-es vadkár összegében kb. megegyezett a 2012-essel. A gabona árakban (ezt is jobban tudod szerintem) mekkora volt a szorzó?

A vadlétszámbecslésről pedig inkább nem mondanék semmit, akinek egy kis rálátása van, az tudja, hogy miért.

[galoscsabus]

Ez így fals. Azt is számold hozzá, hogy a szarvaslakta vidékeken ezek a fiatalosok nagyrészt be vannak kerítve, élőhely szempontjából az értékük kicsi.Ebben van valami de a zaklatott területekről szinte eltűnik a szarvas, ahol meg nyugta van, ott sincs több mint 20-30 éve.

Azon körzeten belül, ahol elég sokat mozgok (nem csak a mi üzemi területeinkről beszélek), van bőven erdőtelepítés. Ebből van állami, magán, EU-s is, jellemzően tölgy célállománnyal, de nagyon sok az akác is.
Szinte kivétel nélkül olyan semmitérő, költségnyelő kerítésekkel vannak kerítve, amin a szarvas akkor nem megy keresztül, ha nem akar.
Ha viszont bement, kifelé már nem akaródzik neki jönni.
Pont, hogy ezek a területek adják a gímszarvas számára a legjobb élőhelyet.

[zsolt68]

Ez egészen egyszerűen nem lehet igaz.
20 évvel ezelőtt közel nem volt annyi, szarvas számára élő- és búvó helyet erdő, mint most.
Az elmúlt negyed században az erdősültség 18%-ról közel 25%-ra ment fel.
És ebben csak az erdőként nyilvántartott területek szerepelnek, illetve arányában sokkal több most a sűrű fiatalos, mint volt ezelőtt 20-25 évvel.

Ezek örvendetes változások, de a vadeltartó-képesség nem áll egyenes arányosságban a hektárokkal. Növekszik az erdőterület, ugyanakkor erősen töredezik, felaprózódik. Nálunk egyetlen üzembiztos, 12 hónapon át megbízható vízlelője egy nádas, fás-bokros patak volt egy erdőtömb mellett a vadnak, de pár év leforgása alatt megszűnt azzal, hogy 2 km hosszan beépült hétvégi házakkal, ahol a fővárosból kiköltözött nyugdíjasok egész évben élnek. A beépítés faluvégen kezdődik, egy horgásztóval, majd egy kiképzőbázissal folytatódik. Ilyen módon a fordított kelepce bezárult, a vad ki van zárva a saját élőhelyéről, a szarvasra konkrétan 0, azaz nulla egyedszámmal képviselteti magát. (Na jó, most télen megjelent pár, éhségükben hazavágták az összes fiatal kőrist, de ere sok éve nem volt példa.) Ugyanakkor valóba, jó néhány ha új erdő keletkezett gyenge, kövecses szántók, legelők helyén.
Ugyanígy lerontja a területet egy-egy erdő közepébe települt panzió, ahová időnként 50-100 autóval zarándokol ki számtalan városi ember kutyát, gyereket legeltetni, vagy az új majorságok, kerítéssel, kutyával, a horgásztóvá duzzasztott mocsarak, vállalkozási övezetek, és még sorolhatnám. Ezek mind olyan jelenségek, amik egyszerűen kiherélik a területet, még ha a térképen több is a bezöldített rész.

[Boar]

Csatlakozom, létszámában jóval kevesebb, kiegészítve azzal, hogy minőségében pedig jóval gyengébb.

Lajos, egy kis matematika (ez a Te asztalod), 2010-es vadkár összegében kb. megegyezett a 2012-essel. A gabona árakban (ezt is jobban tudod szerintem) mekkora volt a szorzó?

A vadlétszámbecslésről pedig inkább nem mondanék semmit, akinek egy kis rálátása van, az tudja, hogy miért.

Gabona árakban nyugodtan számolhatsz kétszeres szorzóval.

[Boar]

Azon körzeten belül, ahol elég sokat mozgok (nem csak a mi üzemi területeinkről beszélek), van bőven erdőtelepítés. Ebből van állami, magán, EU-s is, jellemzően tölgy célállománnyal, de nagyon sok az akác is.
Szinte kivétel nélkül olyan semmitérő, költségnyelő kerítésekkel vannak kerítve, amin a szarvas akkor nem megy keresztül, ha nem akar.
Ha viszont bement, kifelé már nem akaródzik neki jönni.
Pont, hogy ezek a területek adják a gímszarvas számára a legjobb élőhelyet.

Csaba,
az, hogy "kikerítjük a szarvast az erdőből", nem az én találmányom, ezek Buzgó József szavai. Az erdészeti területeken elég jó kerítések vannak és oda is figyelnek rájuk amíg ki nem nő az állomány a szarvas szájából. Igaz, utána még jó vadrejtő, de már ott a következő kerítés mellette, tehát az állomány egy jelentős része állandóan ki van vonva.

[pati]

Gabona árakban nyugodtan számolhatsz kétszeres szorzóval.

Lehet, hogy egy kicsit többel is, ha az emlékeim nem csalnak, akkor 2010-ben olyan 2500 Ft/q körül volt a kukorica, 2012-ben pedig 6400 Ft/q (erre még konkrétan emlékszem) volt az elszámolási ára.