Az a probléma hogy csak a szarvas genetikai fejlődésével foglalkozik mindeni.
A szocializálódásával is kellene!
Sok ezer évvel ezelőtt a szarvas is ősközösségi formában élt és nem ismerte a magántulajdon fogalmát.
A bika csapatok közösen védelmezték a nőstényeket, üzekedés alkalmával se volt rivalizálás.
A gruppen szex volt jellemző.
Nem volt bőgés, max suttogva megkérdezték egymástól, enyém lehet-e az a kis hosszú fülű szende?
Ezt az idilt néha megzavarta ellenséges bika csapatok, és vérfarkas hordák támadása.
A közösség menekülésre kényszerült.
Az egyedfejlődés során lassan kialakult, később külön alfaj képzett,a Cervus Centerhalfus, magyarul hátvéd szarvas.
Ennek egyik utolsó példányáról mintázták a jeles szobrot.
Később a magántulajdon utáni vágy kialakulásával, a minden nő az enyém mert én vagyok a legerősebb szemlélet került előtérbe.
A hátvédszarvas rövid idő után vörös könyves lett és kipusztult.
Ezzel párhuzamosan kialakult a szarvasbőgés, minden nő az enyém harsány hirdetése.
A szarvas egyedfejlődésével párhuzamosan fejlődött a rájuk vadászó ember is.
Eleinte megjelentek az etikus vadászok, később kilenchármasok a magnumosok végül a blajzerosok, garantálva a szarvas töretlen fejlődését.