Őzbak

[wildheger]

A homlokcsapok szöge  egyáltalán nem állandó. Háznál nevelt több bakon is megfigyeltem, hogy az agancstő előszór vékony, és felül össze felé tart. (mint az A betű) Ahogy nő, korosodik a bak a két csap előbb (kb 4-5 éves korában)  párhuzamos majd széttartó lesz mint a V betű!   Ha ez nem így lenne, az agancstő vastagodásának következtében azok vagy összeérnének, vagy egymásba nőnének!   

Az erő fent, vagy lent lévősége is utal a korra!  Az, hogy te lövettél ettől eltérőt, az nem azt igazolja, hogy ez nagyon nagy általánosságban nem így van, hanem azt, hogy a természetben minden előfordulhat kivétel is.

A levetési sík szögének változása törvényszerűen következik az agancstő egymáshoz való szögének változásától.  Ha az összetartó agancstőn a levetési sík "vízszintes" akkor természetes, hogy az agancstő felső részének egymástól való távolodásával a két sík szöget fog bezárni! Minél jobban távolodnak az agancstövek, annál hegyesebb lesz a bezárt szög.

Véleményemet megtartva feladom a csapat meggyőzésének szándékát.

[vegeza]

Ha nem 40 ezer az évi tagdíj, bele is férhet egy ilyen bak...   

Gyakorlatilag megfogalmaztad az egész Magyar vadászat problémáját.
 

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Véleményemet megtartva feladom a csapat meggyőzésének szándékát.

Véleményemet megtartva feladom a csapat meggyőzésének szándékát.

 Sajnálom, mert úgy gondolom, hogy a meggyőzés legfőbb eleme a bizonyítás lenne, nem a feladás.  De ahogy gondolod!
  

[Erdojaro (Molnár Attila)]

K.Zoli barátom a hónap elején lőtte Tasson, kiskoponyával 768g
Mielőtt még bárkinek hátsó gondolata támadna, tagi bak.
 

Érdekes az a Tassi rész!  A zsilip tassi és a makádi oldalán is mindég voltak kiemelkedő trófeájú bakok. A makádi oldalon, (a halastavak alatti részen) azon a pár négyzetkilométeres ártéri, nádasos területen egy teljesen más populáció élt mint a területünk többi részén. Itt a bakok egészen tömör, nehéz agancsot növesztettek melyeknek a színe is sokkal sötétebb volt a többiénél. Az átlagos agancs súly a területen olyan 3-400 gramm körüli volt, itt viszont egyáltalán nem volt ritka a 500-550 gramm sem!   Ez azért is érdekes, mert az ártéri rész felnyúlt egészen Lórévig, de az állomány valahogyan mégsem keveredett!

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Egyre jobban arra jutok, hogy a táplálék meg a nyugalom, ami a legfőbb, és a többit az őzek rendezik. .......

Tudja a jófene hol van az igazság!  Amit írsz igaz. Általában. De ez egy olyan területrész amire egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy nincs zavarva.  Egész évben horgásznak úgy a Tassi-zsilip környékén mint a Nagy-Duna kőrakásain, kőgátjain is. évente legalább kétszer víz alá kerül ez a területrész. Etetve meg talán soha nem volt, mert szinte megközelíthetetlen. Mezőgazdasági művelés alá vont terület a közelében sincs.  Egy igazi ártéri dzsumbuj, amiről az erdészet is levette rég a kezét.
 Egy igazi őserdő  amit megvadászni is csak qrva nehezen lehetett.   

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Hát itt a lényeg a sorokban. ,,Az erdészet is levette a kezét a területről=NYUGALOM, a Duna kétszer elárasztja=kiváló hordalékkal ellátott talaj, amin KIFOGÁSTALAN TÁPLÁLÉKNÖVÉNYEK VANNAK, a horgászok nem vadásszák az őzet+dzsumbuj=MEGINT CSAK NYUGALOM +VÍZ. És NEHEZEN MEGKÖZELÍTHETŐ = nem szál ki a bukszás vendég a terepjáróból és nem lövöldöz két-háromszáz méterről. Az utóbbit lefordítom. Régebben, mikor még ,,nem így volt felénk", akkor az őzek meglátva a terepjárót, biciklist, gyalogost, már 2-300 méterről elfutottak. Mindíg, télen-nyáron, ha nem volt takarásos a hely. És most? Viszem az etetőbe a takarmányt, csak 60-70 méterről megbámulnak, leskelődnek, nincs elfutás. Nyáron gyakran igen közelre bevárnak. Az öregebb bakok persze nehezebb esetek, de legalább vannak, és egyre többen-szebben. Nem menekülnek már az ember és az autó látványától több száz méterről. Ha egy terület eléri ezt, az már a jó változás útja.

Szia Krisz!

"Nagyobb volt a zavarás, vadászat, nem voltak téli etetések."
Erre a zavarásra és téli etetésre válaszoltam azt amit írtam.  Ez egy kb. 5-600 méter széles és olyan 2 km hosszú szigetvég, melynek középvonalában szinte teljes hosszban a bekerített halastavak vannak. A Kis-Duna és a halastavi kerítések között olyan 100 120 méter, a Duna és a kerítés másik oldala között olyan 100 méter a távolság.  Az igaz, hogy a horgászok nem vadászták azt a részt, de csak becsavarogták azt jó páran naponta!  A parton sátoroztak tavasztól  őszig, ahol azért igen csak volt gyerekzsivaj, autó-motorforgalom stb.  Az a területrész nem arról volt híres, hogy nincs zavarva, sőt. A területünknek azon a részén, ha szombaton vagy vasárnap nem volt társas vadászat és összejött három vadász, ide kimehettek fácánozni, nyulászni (persze idényen belül) mivel társas vadászatot ott nem igen lehetett tartani.  A területen lévő halastavon folyamatosan szólt a puska, egyrészt a kormoránok, másrészt a kacsa és liba vadászat miatt.  A halastavat körbe vevő csatornákban nagyüzemileg folyt a "kosarazás" a "csuka hurkozás" és a halászatnak, vadászatnak minden ősi módszere. (itt láttam még igazi pákászt is )  A fabeliek főleg itt gyűjtötték a seprűvesszőt.   Ezen kívül a területnek az a része volt ahol akkoriban -ha volt a területen disznó- oda vette be magát, így igen gyakran ültünk ott lesen.  Ezek miatt gondolom, hogy csak az Isten a megmondhatója miért alakul ki, még a kis területek egyes részein is,  egy teljesen más populáció mint máshol. Lehet, hogy pontosan az emberi be nem avatkozás,  a "rideg tartás" miatt  alakul ki pontosan egy ilyen életerős állomány?  

[J.vadász]

Nagyon sokszor jót szórakoztam már azokon az irigy faszkalapokon, akik az első eléjük került bakot hamargyorsan, azonnal meglőtték (az esetek többségében fiatal, semmi különlegességet
nem hordozó, teljesen tucat-trófeával), aztán pár héttel-hónappal később hányják a cigánykereket, mert pl. üzekedésben olyan bakok kerülnek elő, hogy beszarás!
De sajnos akkor már csak az a pár tag vadászik, akik elég türelmesek voltak, és általában el is nyerik érte méltó jutalmukat

Szia Csaba!
Nem kapkodok, mert ha most nem találok olyan bakot, ami tetszik, akkor még ott az üzekedés.
A területünkre 5 perc alatt kiérek itthonról, esténként még munka után is ki tudok ugrani - zömében puska nélkül- körbetávcsövezni egy kicsit.
A keresgélés és nézegetés legalább olyan élmény, mintha vadásznék.
 
 

[galoscsabus]

Az utóbbi évek meghozták. Szóval : nyugalom, jó táplálék, só, víz, és csak amennyit nagyon muszáj.

Szervusz Krisz!
Elárulnál pár "hadititkot"?
Hány ha a terület, és mekkora az őz-állomány rajta?
Őzön kívül milyen és mennyi nagyvad él a területen állandóan, de legalább az év felében?
Milyen a terület erdősültsége? Egyéb növényzeti viszonyok?
Mennyi őz tarvad esik évente?

Állandó vitában vagyunk a területünk őzállományának kezelését illetően a társaságon belül,
van aki szerint túl sok az őz, van aki szerint pont elég és van aki szerint sokkal kevesebb, mint kellene.
Van aki lövetné a tarvadat, van aki hét lakat alatt őrizné.
Jól ismerem ezt a területet már lassan 25 éve, korábban a régi cégemhez tartozott.
Látom az idő közben bekövetkezett változásokat és annak az eredményét is.
Nem akarlak befolyásolni, de ha válaszolnál a kérdéseimre, utána természetesen részletesen leírom, hogy miben látok nálunk problémákat.
 

[wildheger]

A homlokcsapok szöge  egyáltalán nem állandó. Háznál nevelt több bakon is megfigyeltem, hogy az agancstő előszór vékony, és felül össze felé tart. (mint az A betű) Ahogy nő, korosodik a bak a két csap előbb (kb 4-5 éves korában)  párhuzamos majd széttartó lesz mint a V betű!   Ha ez nem így lenne, az agancstő vastagodásának következtében azok vagy összeérnének, vagy egymásba nőnének!   

Az erő fent, vagy lent lévősége is utal a korra!  Az, hogy te lövettél ettől eltérőt, az nem azt igazolja, hogy ez nagyon nagy általánosságban nem így van, hanem azt, hogy a természetben minden előfordulhat kivétel is.

A levetési sík szögének változása törvényszerűen következik az agancstő egymáshoz való szögének változásától.  Ha az összetartó agancstőn a levetési sík "vízszintes" akkor természetes, hogy az agancstő felső részének egymástól való távolodásával a két sík szöget fog bezárni! Minél jobban távolodnak az agancstövek, annál hegyesebb lesz a bezárt szög.

[wildheger]

Nyílófélben:

[wildheger]

Nyílófélben:

"Ha ez nem így lenne,az agancstő vastagodásának következtében azok vagy összeérnének,vagy egymásba nőnének!"
Hogy ez a kép mire bizonyíték,az szemlélet kérdése.
Biztos vagyok benne,hogy nem azonosan látjuk.
Ha az előző képeket nézegetjük,ott is van valamire bizonyíték.

[molnargoreny]

Nyílófélben:

Üdv!

Ez a bak (így képről) korban 10 pluszos. Hány évesre bírálták?

 

[vegeza]

Csaó! Megírom privátba.

Kár, pedig engem is érdekelt volna.
Az én véleményem nem titkos.
Az őzet nagyon nehéz túlszaporítani, a legkisebb jelére nagyon komoly védekező mechanizmusok lépnek be.
A tarvad kímélete, az ivararány drasztikus eltolása a suták javára, egyenes út az állomány minőségének leromlásához.
 

[wildheger]

Kár, pedig engem is érdekelt volna.
Az én véleményem nem titkos.
Az őzet nagyon nehéz túlszaporítani, a legkisebb jelére nagyon komoly védekező mechanizmusok lépnek be.
A tarvad kímélete, az ivararány drasztikus eltolása a suták javára, egyenes út az állomány minőségének leromlásához.
 

Ha élőhely fejlesztés nélkül toljuk el az ivararányt a suták javára,akkor egyszerű táplálék konkurrencia lép fel,az okozza a minőségromlást.

[wildheger]

Ha élőhely fejlesztés nélkül toljuk el az ivararányt a suták javára,akkor egyszerű táplálék konkurrencia lép fel,az okozza a minőségromlást.

Csak a fenotípus változik.