Köszönöm Urak, örülök, ha tetszenek a képek. Lehetnének még sokkal jobbak is, ha...
Ha nincs ellenetekre, még egyzser visszatérek a kedvenc helyemre, mert ezt a fiatal kis bikát még nem mutattam meg. Azt hiszem, mondtam, hogy ott volt az öregapja is, éppen fölöttem, néhány méterre a magasparton, néha csak úgy rezegette rajtam a kabátot egy-egy jobban sikerült böffenése . Nem jött le, pedig nem tellett volna nagy erőfeszítésébe. Gondolom úgy volt vele, hogy majd felmegy, aki akar...
A helyet persze felfedezték a vadász kollégák is - ami természetesen nem baj - , a túlpartra szóró készült - ez sem baj -, de e közben jó néhány fát, bokrot bedöntöttek a vízbe, egye fene, jobban lehet fentről átlátni.
A szórón viszont sok egyéb mellett megjelent néhány nagyobb méretű külső gumi, meg nejlonzsák cafat, és ettől már megkeseredik a nyál a számban. Nem fizikailag probléma ez számomra, hanem... olyan ez, mintha valaki beszarna a szentélybe.
Mert hogy ez történt éppen. És csak azt nem értem, hogyan nem lehet ezt érzékelni. Meg azt, hogy ettől a vadászat is megváltozik azon a helyen. Nem AZ lesz, AMI lehetne.
Mindegy, ettől függetlenül ez a pillanat, már majdnem a kivételes, egy életre csak ritkán jutó, tökéletes pillanat volt.
(Bár, ha ÚGY nézem, minden pillanat tökéletes...!
)
Üdv mindenkinek!
L.